8+1 meghatározó érdekesség a légi utasszállításról 1950-ből, avagy mi történt 70 éve a polgári légiközlekedésben?

Magyar kutató kapott rangos nemzetközi elismerést a CERN-ben
2020-05-06
Hiba történt Kína kísérleti űrhajójának visszatérésekor
2020-05-07

A rovat támogatója:

8+1 meghatározó érdekesség a légi utasszállításról 1950-ből, avagy mi történt 70 éve a polgári légiközlekedésben?

1950 mozgalmas év volt a világtörténelem, a sport és a popkultúra számára egyaránt: ebben az évben jelentették be a Schumann-tervet és rendezték meg az első Forma-1-es világbajnokságot, a Time magazin borítóján először szerepelt a Coca-Cola, míg az Aranycsapat, minden idők legsikeresebb magyar futballválogatottja ettől az évtől kezdve játszott együtt. Azonban 1950 a polgári repülésben is meghatározó esztendő volt éppúgy a világban, mint Magyarországon. Idézzük fel a legnagyobb, légi utasszállítással kapcsolatos történéseket! Első repülések, technológiai csodák, rekordok és további repülőgép-érdekességek a kereskedelmi repülés aranykorának hajnaláról – időutazás korabeli fotókkal és videókkal kiegészítve.

  1. Január 3-án egy Boeing 377 Stratocruiser első utasszállítóként, megállás nélkül tette meg a Tokió-Honolulu távot. Ebben a modellben akkoriban kifejezetten újdonságnak számított, hogy két emelettel szolgálta ki az utasokat, és a nagy repülési magasságnak megfelelően a kabinnyomást is szabályozták benne

  1. Június 1-jén a British European Airways elindítja az első helikopteres utasszállító szolgáltatását, ami Liverpool és Cardiff között repült rendszeresen
  2. Június 19-én az Egyesült Államok Haditengerészetéhez tartozó, kizárólag vízi leszállásra alkalmas (flying boat) Martin JRM-2 monstrum rekordot dönt, miközben a legtöbb utast szállítja San Diegóból Honoluluba a Csendes-óceán fölött. A négymotoros gép szám szerint 144 utast szállított az összesen 4201 km-es repülőúton. Érdekesség még, hogy ebből a modellből összesen csak 7 darabot építettek, amelyek közül a későbbiekben, 1959 során, 4 darabot Kanadában átalakítottak és erdőtűzoltásra alkalmaztak

  1. Július 29-én a British European Airways kötelékébe tartozó Vickers Viscount repülőgép az első légcsavaros gázturbinás utasszállító gépként teszi meg a London (Northolt) – Párizs (Le Bourget) távot. A menetrend szerint indított járat fedélzetéről 14 utas gyönyörködött a látványban
  1. Augusztus 6-án kereskedelmi szolgálatba áll az első Handley Page HP.81 Hermes gép a British Overseas Airways Corporation színeiben. A gép elsőként a London és egyes afrikai célállomások (Accra, Tripoli, Kano, Lagos, majd később Kenya) érintésével szállított utasokat
  2. Szeptember 21-én egy egyrotoros Bell 47-es az első helikopterként repül át az Alpok fölött. Ez a modell volt egyébként az első, amit korábban (1946-ban) elsőként engedélyeztettek polgári használatra is
  1. Október 21-én teszi meg első repülését a Martin 4-0-4 utasszállító gép, ami később főleg az Egyesült Államokban szállított utasokat, de több dél-amerikai és karibi-térségi országban is felbukkant (pl. Bolívia, Kolumbia, Panama)
  1. December 4-én a Pan American World Airways-hez tartozó Boeing 307 Stratoliner kereskedelmi járat rekordidő, 7 óra 20 perc alatt teszi meg a Honolulu-Los Angeles távot. Ez volt az első járat, ami 1938-as forgalomba kerülésekor szabályozott kabinnyomást is nyújtott a 6000 méteres repülési magasságához

  +1. A ferihegyi repülőtér ünnepélyes megnyitója

 

A ma Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérként ismert légikikötő immár 70. éve működik Magyarország kapujaként: megnyitására 1950. május 7-én került sor.

A ferihegyi repülőtér építése 1942-ben kezdődött, de a II. világháború közbeszólt, és a bombázások miatt súlyos károkat szenvedett létesítményekkel kapcsolatos további munkálatokat le kellett állítani. Az újjáépítésről csak 1947-ben született döntés: a repülőtér a forgalmi épülettel, hangárral, a betonpályával és a forgalmi előtérrel végül 1950-re lett kész.

A repülőtér ünnepélyes megnyitóját és átadását 1950. május 7-én, vasárnap tartották. Ettől a naptól kezdve lett Ferihegy a magyar polgári légiközlekedés központja és Magyarország kapuja, ide helyezte székhelyét a MASZOVLET, a MALÉV magyar-szovjet közös tulajdonú elődje. Rendszeres légijáratok eleinte csak Bukarest, Prága, Szófia és Varsó felé közlekedtek. Az első nyugati járatot 6 évvel később, az addigra már magyar MALÉV indította Bécsbe 1956 nyarán, egy Li-2 típusú repülőgéppel. Az első, a budapesti repülőtéren köszöntött nyugati légitársaság pedig 1957-ben indított amszterdami járatával a holland KLM volt.

A ferihegyi burkolt futópálya 1500 méteres hosszban a repülőtér megnyitására készült el, majd később kétszer is meghosszabbították: először 2500, majd 3010 méterre. Az első irányítótorony szintén 1950-ben kezdte meg a működését, a forgalmi épülettel (ma 1. Terminál) együtt. A repülőgépet formázó épület „motorjait” a két, egyenként 23 méter magas torony adta. Érdekesség, hogy a mindennapi működés során rendszerint soha nincs szükség két toronyra, csak az építészeti szimmetria kedvéért épült belőle kettő.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük