A Hold szénkibocsátására utaló bizonyítékok kétségbe vonják az égitest születésének teóriáját

A sevillai borbélyt mutatják be a Margitszigeten
2020-08-02
Zöldségpálinka Floridából, a magyar Lánchíd főzdéből
2020-08-02

A Hold szénkibocsátására utaló bizonyítékok kétségbe vonják az égitest születésének teóriáját

A Hold szénkibocsátására utaló bizonyítékokat találtak japán kutatók, az eredmények kétségbe vonják az égitest születésének eddigi teóriáját.

A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Jokota Soicsiro, az Oszakai Egyetem kutatója és munkatársai a Kaguja holdszonda adatait dolgozták fel és bemutatták az azokból levont következtetéseket. A tudósok felfedezték, hogy a Hold szénionokat bocsát ki teljes felszínén.

A kutatók azután dolgozták ki a Hold kialakulásának elméletét, hogy az 1960-as és 1970-es évek Hold-missziói holdkőzeteket hoztak a Földre. Az elmúlt években elfogadottá vált az az elmélet, amely szerint a Hold abból az anyagból jött létre, amely akkor lövellt ki törmelékként, amikor egy nagyobb bolygó a fiatal Földnek ütközött.

Az elmélet egy része a holdkőzetek adatain alapul. Ezek arra utaltak, hogy illékony szén párolog a Holdból egy Mars méretű égitest egykori nagy erejű becsapódása nyomán keletkezett hő hatására. Most azonban úgy tűnik, hogy ősi szén van beágyazódva a Hold felszínében, ami alapján változtatásra szorulhat a Hold születésének elmélete – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A tudósok másfél éven át tanulmányozták a Kaguja adatait a szénion-kibocsátásra összpontosítva. Arra jutottak, hogy a Hold több szenet bocsát ki, mint azt eddig vélték és többet, mint amennyi a kívülről – például a napszéllel vagy meteoritokkal történő ütközések révén – érkező szén számlájára írható.

Az emisszió egy kicsit nagyobb mértékű, mint az űrből származó mennyiség

mondta Jokota. Ezért véli úgy a kutatócsoport, hogy a Holdnak megvannak a saját széntartalékai.

A Hold egyes részei ráadásul több szenet bocsátanak ki, mint mások: a bazaltos síkságok például többet, mint a hegyvidékek. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy ezek a sík területek fiatalabb anyagból állnak és ezért több szenet bocsátanak ki, mivel rövidebb ideje vannak kitéve az űr hatásainak – mondta Jokota. A régebbi régiók több hatásnak voltak már kitéve, így az itt lévő szén nagy részét már elveszítették.

A tudósok eredményei arra utalnak, hogy a Hold nagy mennyiségű ősi szenet tartalmaz a felszíne alatt, és valószínűleg a Hold kialakulása óta ott van. Egyelőre rejtély, hogyan őrződhetett meg a szén a fiatal Hold nagyon forró állapotában.

Annak felfedezése, hogy még mindig van illékony szén a Holdon, azt is jelentheti, hogy az eddig véltnél enyhébb hőmérsékletek uralkodtak a Föld kísérőjén formálódása idején.

A felfedezés arra enged következtetni, hogy a Hold illékony szenet tartalmaz, amely vagy formálódása idejéről, több milliárd évvel ezelőttről származik. Az illékony vegyületeknek alacsonyabb a forráspontja és általában a kőzetbolygók kérgében vagy légkörében vannak jelen. Eddig úgy vélték, hogy a Holdon csak kis mennyiségben találhatók meg.

MTI
MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük