Csúcstechnológiás kincsestérképpel a világ körül

Szótár jelent meg a karanténhoz köthető új szavakról
2020-07-16
A malacok a kutyákhoz hasonlóan képesek kommunikálni az emberrel
2020-07-17

Csúcstechnológiás kincsestérképpel a világ körül

A kincsestérkép szó hallatán talán mindenkinek a kalózfilmek titokzatos szigetein eldugott, homokba ásott, halálfejjel ellátott, faládában heverő temérdek mesés ékességhez vezető útmutató jut az eszébe. Ám a kutatók, és elsősorban a bányatársaságok számára a valóságban is hasonló, ám jóval fejlettebb atlaszok ábrázolják a kincset – jelen esetben az érceket – rejtő X helyét, lehetséges megoldást kínálva az egyre fenyegető nyersanyag-válságra.

A modern technológia igényei, valamint a népesség és a gazdaság növekedése miatt az alapvető fémek iránti kereslet ugyanis az előrejelzések szerint az elkövetkezendő 25 évben túlszárnyalja majd az emberi történelem során eddig valaha bányászott ércmennyiséget. Ezt a tempót pedig a jelenleg ismert nyersanyagkészletek csak korlátozottan lesznek képesek követni.

Réz, ólom, cink – csak néhány az ipar legfontosabb színesfémeiből, melyek új lelőhelyek felfedezését sürgetik. A réz alapvetően minden elektronikai vezetékben megtalálható, a mobiltelefonoktól kezdve egészen a generátorokig. Az ólom elemekhez, akkumulátorokhoz, nagyfeszültségű kábelekhez kell, míg a cink szintén akkumulátorokhoz, illetve műtrágyákhoz – s olyan területeken, mint Indiában vagy Kínában, ahol ez korlátozottan áll rendelkezésre a talajban, elengedhetetlen.

De hol is keressük ezeket a kincseket? Rangos amerikai egyetemek (Harvard, Columbia) kutatói eredtek a válasz nyomába, akik megtalálták bolygónkon azokat a területeket, ahol a legnagyobb valószínűséggel bukkanhatunk hatalmas, az emberiség számára nélkülözhetetlen ércek felhalmozódási helyeire. Az új felfedezés alapján ezek olyan átmeneti zónákban találhatók, ahol az elsüllyedt ősi földrészek maradványai felől az őket befedő, a náluk sokkal fiatalabb kőzetrétegek felé haladunk. A becslések szerint ezeken a helyeken akár több mint 10 millió tonnányi érc is rejtőzhet.

Földünk potenciálisan legnagyobb érckészleteit rejtő területeinek térképe (fehér színnel jelölve). A színes alakzatok a különféle, már bányászott ércek lelőhelyeit mutatják. (Hoggard et al., Nature Geoscience, 2020)

Napjainkra már szinte valamennyi felszín közelében elhelyezkedő érctelepet megtalálták, így elérkezett az ideje, hogy a kutatók mélyebbre ássanak. A lelőhelyek elhelyezkedése sokáig véletlenszerűnek tűnt, és a geológusok hagyományos, terepi mérései, valamint a fejlett geofizikai technológia segített a nyomukra akadni. Az ausztrál bányákat több éve vizsgáló kutatócsoport azonban eddig nem észlelt, fontos összefüggésre hívta fel a figyelmet.

A szilárd kőzetburok változó mélysége régóta foglalkoztatja a szakembereket. Hogyan lehet azonban a Földnek e pokoli bugyrában kutatást végezni? Szeizmikus hullámokkal, melyek többek között a különböző sűrűségű rétegekről, tulajdonságaik megváltozásával visszaverődve adatokat szolgáltatnak a mélyben uralkodó viszonyokról. Ezek alapján kiderült, hogy egyes helyeken a kőzetburok vastagsága akár a 300 kilométert is elérheti. Ilyenek jellemzően az ősi földrészek úgynevezett pajzsterületein – a legrégebbi kontinens-darabokat őrző vidékeken – fordulnak elő, szemben a legvékonyabb kőzetrétegekkel, melyek jellemzően óceáni területekhez kötődnek.

A kétféle burokvastagság között szinte folytonos az átmenet, a kutatók figyelmét azonban egy Ausztrália alatt lévő, 170 kilométeres kőzetburok-vastagságot elérő terület keltette fel, amelyen egy sor érclelőhely húzódik. Ez nem véletlen. Ezek az átmeneti területek ugyanis a földtörténet során bekövetkező elmozdulásokhoz kötődnek, melyek hatására a földrészek megnyúló, majd beroskadó kőzetrétegei hatalmas medencéket alakítottak ki, ami rendkívüli módon kedvez az érctelepek felhalmozódásának.

Ausztrália egyik legnagyobb rézércbányája, Prominent Hill, Queensland

Az ausztrál eredményeken felbuzdulva az amerikai szakemberek kiterjesztették tapasztalataikat bolygónk egészére nézve, és megrajzolták a Föld egyik első ipari „kincsestérképét”. Pontosabban meghatározták azokat a területeket, ahol a legnagyobb eséllyel bukkanhatunk nagyobb mennyiségben alapvető ércekre. E helyszínek a teljeség igénye nélkül a következők (lásd a mellékelt térképen): Kanada nyugati része, Ausztrália, Grönland és az Antarktisz peremterületei, az USA nyugati és délkeleti részei, valamint a Nagy-tavak vidéke, Amazónia, Afrika északnyugati és déli, valamint Észak-India és Közép-Ázsia nagy része.

Nem kell messzire mennünk, hogy e területek között régóta bányákkal teliszórt vidékekre leljünk (Ausztrália, Kanada, USA), ám sok olyan lehetséges helyszín is szerepel közöttük (Grönland, Antarktisz), ahol eddig fel nem kutatott készletek rejtőzhetnek. A kutatók előrejelzései szerint az egyre növekvő nyersanyag-éhség mindinkább az ilyen, még valószínűsíthető lelőhelyek felé irányítja majd a technológiai szempontból már kellően fejlett kitermelőipar figyelmét, további környezeti veszélyeket és károkat okozva az eddig érintetlen és a bányászattól nemzetközi egyezmények által is megóvott térségekben is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük