Elkerülhetetlenül mindenki demens lesz élete vége felé?

Rubik Ernő A mi kockánk
2020-06-22
Kié az űr? – Erről jobb előre megegyezni, most ez zajlik
2020-06-23
Show all

Elkerülhetetlenül mindenki demens lesz élete vége felé?

A demencia egyre nagyobb problémát jelent a fejlett országok öregedő társadalmaiban, például Magyarországon is nagyjából 200 ezer ember él demenciával. 85 év fölött az emberek majd fele szenved ettől az állapottól. Nem véletlen, hogy világszerte a kutatási pénzek jelentős részét fordítják ennek a jelenségnek a felderítésére. Az utóbbi időkben újra előtört az az elképzelés, hogy fertőzés válthatja ki a demencia leggyakoribb okát, az Alzheimer-kórt, de egy friss publikáció szerint a keringési rendszer egészsége is fontos tényezőnek tűnik. Ezek az eredmények új kutatási irányokat vázolnak fel, de ami talán még fontosabb, hogy a megelőzési stratégiákat is módosíthatják.

A demencia egyáltalán nem ritka jelenség, sajnos egyre kevesebben vannak, akiknek ne lenne tapasztalatuk első kézből ezzel a neurológiai zavarral, ami a beteget és szeretteit egyaránt súlyosan megviseli.

A legkorábban általában enyhe emlékezeti problémák jelentkeznek, amik még nem okoznak komoly gondot az ember életében.

Ezt a stádiumot enyhe kognitív zavarnak nevezik, ez azonban a betegek 70 százalékánál a későbbiekben demenciává fejlődik.

A demencia első stádiumában a beteg már megfeledkezhet alapvető tevékenységeiről is, mint például a gyógyszerei beszedése, tisztálkodás, háztartási feladatok elvégzése. A beszéd során többször megismétel dolgokat, vagy nehezen találja a szavakat.

Hajlamos elkószálni és elveszti a tájékozódási képességét, illetve a személyisége is megváltozhat, ingerlékennyé válhat. A következő stádiumban már nem lehet a beteget magára hagyni, mert az otthonán kívül képtelen meglenni, és a legtöbb új eseményt már nem jegyzi meg. Gyakran a depresszió jelei is mutatkoznak rajta, illetve gyakoriak a téveszmék is. Az utolsó stádiumban már a legalapvetőbb tevékenységek elvégzéséhez is segítségre van szükség, felléphet inkontinencia, és a betegek gyakran már a legközelebbi hozzátartozók arcát sem ismerik fel.

Húszévente megduplázódik a demenciával élők száma

A demencia 2015-ben nagyjából 45 millió embert érintett, és az idősebb korcsoportokban nagyobb a gyakorisága: 65 év fölött 3 százalék, 75 fölött 19 százalék, 85 fölött pedig majdnem 50 százalék. Az emberek várható élettartama a tudománynak és a technológiának hála folyamatosan növekszik, ezzel párhuzamosan a demens személyek száma is fokozódik. Becslések szerint nagyjából 20 évente duplázódik meg a demenciával élők száma, ezért egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az egészségügyi rendszert az ilyen esetek a következő néhány évtizedben túl fogják terhelni, hacsak nem születik valami megoldás a problémára.

Húszévente megduplázódik a demenciával élők száma

A demencia egyébként egy gyűjtőfogalom, amely a fent leírt tüneteket írja le, hátterében azonban számos különböző ok állhat. A leggyakoribb ezek közül az Alzheimer-kór, mely az esetek 50-70 százalékáért lehet felelős. Az Alzheimer-kór kutatásába éppen ezért óriási összegeket fektetnek világszerte, ám sajnos ennek ellenére még ma sem tudjuk, mi okozza pontosan a betegséget. Az első esetet Alois Alzheimer írta le 1906-ban, és a betegek agyának szövettani vizsgálata során az idegsejteken kívül szemcséket, a sejtekben pedig kötegeket figyelt meg, melyek azóta is a betegség egyértelmű azonosítását szolgálják. A későbbi vizsgálatok ezekre az elváltozásokra fókuszáltak, ám újabban más folyamatok kerültek a szakemberek figyelmének előterébe.

Egyre több eredmény utal arra, hogy az Alzheimer-kór lefolyásában az immunrendszer főszerepet játszik. Noha az is elképzelhető lenne, hogy az immunrendszer rejtélyes okokból kialakuló szövettani elváltozások hatására aktiválódik, vannak eredmények, amelyek arra utalnak, hogy mind a szövettani elváltozások, mind az immunaktiváció bakteriális fertőzés következményei. Az elképzelés, miszerint az Alzheimer-kórt valamilyen fertőzés okozza, már 30 évvel ezelőtt megjelent a szakterületen. Először a herpeszvírus (HSV-1), majd két különböző baktériumfaj is felmerült, mint kórokozó, tavaly év elején pedig a Porphyromonas gingivalis nevű baktérium is felkerült erre a listára.

A meggyanúsított baktérium ott van minden negyedik ember szájában

A baktérium a krónikus foggyökér-gyulladásban szenvedő betegek szájüregében található meg, de (alacsonyabb mennyiségben) az egészséges személyek közel negyedének szájüregében is kimutatható. A baktérium jellegzetes fehérjebontó enzimeket termel, melyek az elszaporodását segítik és alkalmasak a kimutatására is. A vizsgálat eredményei szerint ez az enzim az Alzheimer-kóros betegek nyálmintájában, agygerincvelői folyadékában és az agyukból vett szövetmintákban is kimutatható volt, a kutatók pedig azt feltételezik, hogy a baktérium a rágás vagy a fogmosás során bekerülhet a véráramba, és így a szervezet más pontjaira, köztük az agyba is eljuthat.

Ez az elképzelés összhangban van például azzal a megfigyeléssel is, hogy a Down-szindrómás személyeknél igen fiatalon jelentkeznek az Alzheimer-kórra jellemző tünetek és szövettani elváltozások, és emellett gyakran fordul elő a makacs foggyökér-gyulladás. Ha sikerülne gátolni a baktérium által termelt enzim működését, ez ígéretes kezelési módszer lenne, aminek már a klinikai tesztelése is folyamatban van. Érdemes viszont megjegyezni, hogy a fertőzéssel kapcsolatos eredmények nagy részéből nem lehet az ok-okozati kapcsolat irányára következtetni – tehát hogy a baktérium okozza-e az Alzheimer-kórt, vagy a demencia teszi lehetővé a baktérium elszaporodását? Ettől függetlenül sokan bizakodnak ezzel a kutatási iránnyal kapcsolatban, nem utolsósorban azért, mert a közelmúltban számos, más megközelítésen alapuló potenciális gyógymód klinikai tesztelése hozott negatív eredményt.

Ha sikerülne gátolni a baktérium által termelt enzim működését, ez ígéretes kezelési módszer lenne, aminek már a klinikai tesztelése is folyamatban van.

A másik feltételezett bűnös az agy romló vérellátása

Egy újabb, néhány hete publikált vizsgálat az Alzheimer-kór és az érelmeszesedés összefüggésére hívta fel újra a figyelmet (ez a kapcsolat is felvetődött már korábban, azonban az utóbbi 20 évben háttérbe szorult). Az amerikai kutatók több mint 400 személy agyát vizsgálták, akiknek mentális állapotát 80 éves koruk óta rendszeresen követték egészen halálukig (átlagosan 89 éves korig). A vizsgálatban résztvevő személyek közel harmadánál alakult ki demencia, negyedüket pedig enyhe kognitív zavarral diagnosztizálták. A legérdekesebb eredmény az volt, hogy az agy vérellátásában központi szerepet játszó erek meszesedésének mértékével számos degeneratív idegrendszeri elváltozás függött össze, míg az agyi érkatasztrófára utaló szövettani elváltozások mértéke meglepő módon nem volt összefüggésben a meszesedés mértékével a demens személyeknél.

romló vérellátása

Noha az ilyen jellegű vizsgálatok, ahogy azt az imént is láthattuk, nem alkalmasak az ok-okozati viszonyok feltárására, az eredmények magyarázata talán az lehet, hogy a romló vérellátás okozza az Alzheimer-kórra jellemző szövettani elváltozásokat az idegrendszerben, ami aztán beindítja az immunfolyamatokat és az idegsejtpusztulást. Ez egybecseng azzal a megállapítással, hogy az Alzheimer-kór megelőzésében a keringési rendszer védelmét célzó beavatkozások bizonyultak a leghatékonyabbnak. Mára már számos vizsgálat támasztja alá, hogy a túlsúly megelőzése, a rendszeres sport, a dohányzás elhagyása, a vérnyomás normalizálása együttesen lecsökkenthetik az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét. Erre hívja fel a figyelmet Lisa Mosconi új könyve is, a „The XX Brain”.

Az új eredmények ugyan azt sugallják, hogy az egészséges életmód alapelemeinek tartott tevékenységek az Alzheimer-kór megelőzését is szolgálhatják. Az viszont továbbra is kérdés, hogy mi is okozza az Alzheimer-kórt.

Talán vannak olyan esetek, amikor elhúzódó virális, vagy bakteriális fertőzés indítja be az immunválaszt, máskor pedig talán a csökkenő vérellátás következtében meginduló idegsejtpusztulás váltja ki ezt a hatást. Az is elképzelhető, hogy az agyi érelmeszesedés csak asszisztál a kórokozók bejutásához, sőt az az elgondolás is az asztalon maradt, hogy az idegsejtek anyagcseréjének genetikai okokra visszavezethető zavara a ludas. A demencia elleni győzelem még nincs a kezünkben.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?