Ganz Ábrahám megszenvedte Kossuth és Széchenyi harcát

Egyetemi központot alakítanak ki Zalaegerszegen
2020-07-15
Szibéria klímaváltozásában csaknem bizonyosan az emberi tevékenység játszott szerepet
2020-07-16

Ganz Ábrahám megszenvedte Kossuth és Széchenyi harcát

Ganz Ábrahám 1841-ben Svájcból érkezett Magyarországra, hogy a József Hengermalomban dolgozzon. Itt becsapták, ezért kilépett és önálló vállalkozást indított, amelyet azonban majdnem megbuktatott egy magyar hatalmasság kicsinyes bosszúja, pár évvel később hadbíróság elé is állították. Ganz mégis maradt, és világbirodalmat alapozott meg hazánkban.

Ganz Ábrahám és Magyarország kapcsolata nem indult fényesen. A fiatal svájci öntőmester a kor szokásához híven Európát járta, hogy szakmai tapasztalatokra tegyen szert. Bécsben 1841-ben hallotta, hogy Pesten, a felállítandó József Hengermalomhoz szakembereket keresnek. Ganz is próbálkozott, fel is vették, a feladata a hengermalom gőzgépének összeszerelése lett.

Ganz Ábrahám ( 1814, Svájc, Unter-Embach – 1867, Pest)

A szorgalmas, precíz, elhivatott, ekkor 27 éves fiatalemberre az üzem vezetői is felfigyeltek, és 1843-ban már rábízták a malom gépműhelyének vezetését. A József Hengermalom jóval több volt, mint egy egyszerű malom. Széchenyi István annak alapításával egyrészt a magyar gabonafeldolgozó-ipart kívánta megalapozni, mindemellett a hazai gépipar bölcsőjének is szánta. Ezért jól jött, hogy Ganz vezetésével a gépműhely nemcsak a malom berendezéseit javította, hanem külső megrendeléseket is vállalt. Ganzot ráadásul érdekeltté is tették a vállalkozásban, részesedést ígértek neki a nyereségből.

A József nádorról elnevezett első pesti hengermalom (https://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index2220.html)

Az elszámolásnál azonban kiderült, hogy Ganzot becsapták, mert nem kapta meg a teljes neki járó részt. Az önérzetes svájci, aki egy balesetben fél szemét is áldozta a Hengermalomért, felmondott, de nem utazott haza Svájcba, hanem önálló üzemet alapított Budán.

A budai elöljáróságtól engedélyt is kapott az öntöde alapítására, és mind a Lánchíd Társaságtól, mind más helyekről ígéretet kapott, hogy cége nem lesz megrendelések nélkül. Ám 1845 januárjában, ahogy elindult volna a termelés, Ganz Ábrahám azt tapasztalta, hogy az Óbudai Hajógyár, amellyel korábban megállapodott a szén szállítására, nem teljesíti a rendelést.

A legrégebbi megmaradt Ganz gyár részlete, a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény épülete, amelyet Ganz 1858-ban épített (Fotó: Gáspár András)

Ganz tehát ott állt egy frissen alapított vállalkozással, amelyhez ráadásul már hét alkalmazottat fel is vett úgy, hogy se megrendelése, se nyersanyaga nem volt. És még magyarul sem beszélt. Nem tudta, azzal, hogy elhagyta a József Hengermalmot, magára haragított egy helyi hatalmasságot, aki mindent elkövetett, hogy a friss vállalkozás megbukjon.

Mit tehetett? Előbb ahhoz az emberhez fordult, akitől úgy vélte, majd segít rajta, mivel mind a Hengermalomnál, mind a hajógyárban rendelkezett akkora befolyással, hogy az ügyeit előmozdítsa. 1845. február 8-án felkereste Széchenyi Istvánt. Széchenyi a naplójában a látogatást feljegyezte, amelyről a következőt írta:

“Ganz öntőmester nálam. Majson nem ad neki szenet. – Azért mert én megtiltottam.” Azaz Ganz rossztól kért segítséget, mivel Széchenyi volt az, aki megpróbálta minden módon elgáncsolni. (Majson a hajógyár igazgatója volt)

A szerencsétlen Ganz ekkor Kossuth Lajoshoz fordult, aki korábban, még a Hengermalomban töltött időben dicsérő cikket írt az újságjában a termékeiről. Valójában Ganznak fogalma sem volt arról, Kossuth és Széchenyi között milyen ádáz harc dúl, milyen viszonyban van a két politikus.

Kossuth felkarolta az ügyet, de megkísérelte diszkréten elintézni, ezért február 11-én levélben fordult Széchenyihez. Ebben felemlegette, mennyire nem méltó a grófhoz ez a kisstílű tett, és ha nem változtat a hozzáállásán, akkor a nyilvánosság elé tárja mesterkedéseit, ami lehet, hogy nem vetne olyan jó fényt Széchenyire.

A „Legnagyobb Magyar”, bár előbb egy elég udvariatlan levélben válaszolt Kossuthnak, amelyben kikérte magának, hogy az ő magánbeszélgetéseit bárki is kritizálja, később mégis belátta, hogy túl messzire ment, és enyhített a szigoron. Így Ganz nyersanyagokhoz és munkához jutott. Nem sokkal később még a Lánchídhoz is szállíthatott öntöttvas alkatrészeket. Kossuth pedig öt ingyenes Ganz hirdetést helyezett el lapjában.

A cég sikeres volt, egyre másra kapta a megrendeléseket, a szabadságharcban pedig a Honvédségnek szállított ágyúkat és ágyúgolyókat. Ebből Ganz Ábrahámnak később komoly baja is származhatott volna, ugyanis hadbíróság elé citálták, és két hónapi elzárásra ítélték. A börtöntől azonban svájci állampolgársága megmentette.

Ganz még ezután sem fordított hátat az országnak. Megnősült, magyar lányt vett el. Az 1849-ben 35 éves férfi a 16 éves Heiss Jozefát vezette oltárhoz.

AZ idehaza meggyökeresedett svájci legnagyobb sikere még ezután következett. Rájött ugyanis, hogyan lehet az 1812. óta létező kéregöntési eljárást úgy továbbfejleszteni, hogy az a vasúti kerekekhez is alkalmas legyen.

Az 1858-ban felépített Ganz öntöde (Fotó: Gáspár András)

Merész marketing húzással a bécsi vasúti vállalatoknak két évre ingyen adta a kerekeit, azzal a feltétellel, hogy ha beválnak, tőle rendelnek a későbbiekben is. Az eredmény magáért beszélt, az 1850-es évek végén már 59 európai vasúttársaságnak szállítottak.

A százezredik kerék 1867 novemberében készült el. Ganz ekkor már Buda leggazdagabb embere, egy sikeres vállalat feje volt, amelyben a munkások magas bért és a korszakban egyedülálló szociális ellátásokat kaptak.

Ganz Ábrahám azonban nem sokáig élvezte a sikert, 1867. december 15-én egyszer csak felállt az ebédlőasztal mellől, udvariasan elnézést kért, kiment a lakásból és levetette magát a harmadik emeletről. Azonnal szörnyethalt. Tettét talán az befolyásolta, hogy el kívánta kerülni testvére sorsát, akit egy örökletes betegség vitt sírba, de lehet, hogy a stresszt nem bírta elviselni (az akkori időjárás miatt a cégnek átmeneti szállítási nehézségei is voltak). A tragédia valódi okát azonban mindmáig homály fedi.

Ganz Ábrahám munkáját egy bajor fiatalember Mechwart András folytatta, és tette a Ganz öntödét egy igazi multinacionális ipari óriássá.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük