Ha filmet nézünk a karantén alatt, azzal nem károsítjuk túlzottan a környezetet

Gondozói nevelik Zulut, a kis szurikátát
2020-03-11
Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon
2020-03-12

Ha filmet nézünk a karantén alatt, azzal nem károsítjuk túlzottan a környezetet

Aki betartja a kérést, hogy ne menjen sehova, sokaknak tesz szívességet, többek között magának is. Ez a legalkalmasabb idő arra, hogy például, hogy filmet nézzünk. De vajon mi az ökológiai ára az egyre népszerűbb streaming szolgáltatásoknak és videómegosztóknak?

A klímaváltozás és az arról való társadalmi párbeszéd egyre inkább bekúszik a mindennapjainkba. Ezzel párhuzamosan mind több hétköznapi, ártalmatlannak tűnő dologról derül ki, hogy így, vagy úgy, de hozzájárul az üvegházhatású gázok egyre fokozódó kibocsájtásához, vagy más módon környezetszennyező hatású. A húsevés és a gyorséttermek, a nagy divatcégek és az úgynevezett fast fashion ipar, vagy éppen a légiközlekedés ma már mind ott szerepelnek a környezetvédők feketelistáin. Hogy ebből kinek melyik fáj a legjobban, azt mindenki döntse el maga!

Az említett szennyező iparágak között pedig az utóbbi években egyre többször kezdték emlegetni a nagy streaming szolgáltatókat és videómegosztókat is. Ezek a szolgáltatók ugyanis hatalmas szerverközpontokat tartanak fenn, amelyeken a szolgáltatásaik alapját képező hihetetlen mennyiségű adatot (videót) tárolják.

Ezek a szerverközpontok pedig – nem meglepő módon – hatalmas energiafogyasztók.

Egy 2018-as Nature cikk szerint ezek a hatalmas szerverközpontok együttesen több energiát fogyasztanak, mint néhány ország – például Irán -, és a globális üvegházhatású gázkibocsájtás 0.3 százalékáért felelősek önmagukban.

Tegyük hozzá, hogy ebbe nem csak a videómegosztók és streaming szolgáltatók szerverközpontjai tartoznak bele, hanem olyan óriások is, mint a Facebook vagy az Amazon. A teljes infokommunikációs szektor, mobilokkal, tabletekkel, TV-kkel és egyéb hasonló eszközökkel együtt kb. a globális kibocsájtás 2 százalékáért felel, amivel nagyjából holtversenybe kerül a légiközlekedéssel.

Hogy ebből pontosan mekkora részért felelősek a streaming- és videószolgáltatók, az nem teljesen tisztázott, de az biztos, hogy jelentős a szerepük. Jelenlegi becslések szerint mára az összes internetforgalom 30-40 százalékát a videómegosztások teszik ki, de Huawei szakemberei szerint 2022-re már a 80 százalékért ezek a szolgáltatások lesznek felelősek. Egy francia szervezet, a Shift Project 2019-es jelentése szerint pedig 30 perc Netflix-fogyasztás körülbelül 6.5 kilométer autózással egyenértékű szén-dioxid kibocsájtással jár, bár ezt a számítást többen eltúlzottnak tartják.

A Carbon Brief által februárban közzétett cikkében George Kamiya, az International Energy Agency munkatársa újraszámolta a Shift Project által közölt adatokat. Kamiya arra jutott, hogy a Shift Project jelentősen, akár 60-szorosan is túlbecsülte a Netflix klímaváltozásra gyakorolt hatását.

Ez persze nem azt jelenti, hogy semmiféle szennyezés nem köthető az online videómegosztókhoz. Chris Petris, a Bristoli Egyetem munkatársa például csak a YouTube szén-dioxid kibocsájtását 10 millió tonnára becsülte – évente.

Ez a szám összevethető kisebb országok, például Grúzia, Honduras vagy Luxemburg éves kibocsájtásával. És mivel a YouTube körülbelül az összes videómegosztás egyötödéért felelős, a teljes szektor kibocsájtása valahol 50 millió tonna körül mozog évente. Ez jóval kevesebb, mint a Shift Project által számított 300 millió, de még mindig jelentős: éppen megegyezik Magyarország 2017-es kibocsájtásával.

És ha már Magyarország: egyelőre itthon még viszonylag kevesen használják ezeket a streaming szolgáltatásokat, bár a YouTube már nálunk is megkerülhetetlen felületté vált.

Ez konkrétan azt jelneti, hogy míg az Egyesült Államokban közel hatvan millió regisztrált Netflix felhasználó van (a lakosság közel ötöde), nálunk ez a szám alig haladja meg a százhúszezret.

Azonban még csak most kezdődött el az igazi felfutása ezeknek a cégeknek – az HBO Go még csak pár éve érhető el nálunk, a Disney+ pedig még egyáltalán nem. Persze ami késik, nem múlik az online világban sem. A következő években várhatóan számos új szolgáltató lép be a piacra, vagy terjeszti ki a szolgáltatását világszerte.

Mielőtt azonban pánikba esnénk, érdemes átlapozni a legújabb kutatásokat is. Egyrészt nagyon úgy tűnik, hogy a nagy IT cégek rohamtempóban fejlesztik a készülékeiket, hogy azok minél energiahatékonyabbak és gazdaságosabbak legyenek. Rosszmájúak persze rögtön megjegyezhetnék, hogy ezt nem puszta szívjóságból, sokkal inkább a saját profitjuk maximalizálása érdekében teszik – de a végeredmény szempontjából ez most talán mindegy.

A Science magazin legfrissebb számításai szerint ez azt jelenti, hogy míg a szerverközpontok iránti igény az utóbbi időben 550 százalékkal (!) nőtt, az energiafelhasználásuk ezzel párhuzamosan csak 6 százalékkal ugrott meg.

Ezek a fejlesztések egyébként nem csak a számítástechnikai eszközök, illetve azok hatékonyságának fokozását foglalják magukba. Mivel energetikai szempontból az egyik legnagyobb problémát ezeknek a szervertermeknek a hűtése jelenti, a legtöbb fejlesztés is erre a területre irányul. Itt olyan egyszerű dolgokra is lehet gondolni, mint a szerverközpontok hidegebb éghajlatú helyekre való átköltöztetése, vagy például vízhűtéses rendszerek kiépítése. Mások, például a Facebook különböző ásványi olajos tartályokba próbálja meríteni a szervereit – bár egyelőre még főleg kísérleti jelleggel. Megint mások pedig megpróbálják valahogy újrahasznosítani a szerverek által megtermelt hőt – például medencék vagy üvegházak fűtésére. Úgy tűnik tehát, hogy egyelőre a technológiai újítások viszonylag sikeresen ellensúlyozták a fokozódó keresletet.

Fontos kiemelni ugyanis, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez a pozitív tendencia (exponenciálisan növekvő kereslet – alig növekvő energiafogyasztás) örökké fennmarad. Az biztos, hogy az IT szektor rohamtempóban növekszik, de az energiahatékonysági fejlesztések nem biztos, hogy a jövőben is tudják vele tartani a lépést. Ennek biztosítására mind a politikai döntéshozókra, mind a gazdasági szereplőkre szükség van, hogy támogassák az ilyen irányú fejlesztéseket az IT szektorban (is).

És mit tehet az átlagos felhasználó, ha meg szeretné óvni a planétát? Hát sajnos viszonylag keveset azon kívül, hogy részben, vagy egészben lemondunk ezekről a szolgáltatásokról. Általános szabályként persze itt is igaz az, ami az online szén-lábnyomunk csökkentésére áll: feleslegesen ne hagyjuk bekapcsolva az elektronikus készülékeket és minél alacsonyabb fényerőt használjuk! A közhiedelemmel ellentétben például nem csak TV- vagy Netflix-nézés közben lehet elaludni este – hogy aztán még jó ideig értelmetlenül menjen a gép, mialatt a mi alvásunk is felszínes marad. Ezen kívül persze meg lehet próbálni fogyasztói nyomást gyakorolni a szolgáltatókra, hogy próbálják meg minél zöldebbé tenni a szolgáltatásukat.

A helyzet tehát nem jó, de jelenleg még nem is tragikus. Háttérzajnak és elalváshoz ne a Netflixet használjuk, de egyelőre viszonylag nyugodtan izgulhatunk Baby Yoda testi épségéért, és befejezhetjük a Witchert is – bár utóbbit nem tudom, hogy minek, akkor inkább újranézném a Trónok harcát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük