Valójában a ródium nevű anyagról van szó, amely rendkívül ritka a természetben. Éppen ezért sokkal drágább még az aranynál is. A Volkswagen-botrány óta azonban a kipufogógázok legjobb semlegesítőjének valósággal berobbant a kereslete. Alig 30 tonnát állítanak elő belőle évente a világon, de aki szeretne ilyet venni, már tőzsdei terméket is létrehoztak rá. De egyáltalán miért nevezzük rózsanynak?

A ródium nevű rendkívül ritka anyagot (könnyű platinafémfajtát) csak közel kétszáz éve fedezték fel. A természetben nagyon ritka,  mindössze egyetlen izotópja fordul elő,  sőt, annyira ritka, hogy kétmilliárd gramm földi anyagból átlagosan csak egyetlen gramm a ródium, nem csoda, hogy ennek az egyetlen grammnak viszont 100 ezer forint az aktuális ára.

A nyelvújítás

Amint felfedezték, és bár sokan nem láthatták ezt az anyagot, itthon mégis elég gyorsan vita alakult ki az elnevezéséről.

Másfél évszázada zárult ugyanis nálunk a nagy nyelvújítás mozgalma, amely változó sikerrel vezetett be új kifejezéseket, illetve magyarosított idegen szavakat. A nyelvújítás szóötleteit olvasgatni mindig jó mulatság. Nagyokat mosolygunk, ha azt olvassuk, hogy a kengurut fiahordó górugránynak, míg a zsiráfot foltos nyakorjánnak nevezte volna el a nyelvújító hevület.

Nem sikerült, ahogyan a papír sem lett íráshártya, a tragédia sem szomorjáték, de a gimnáziumot sem sokan hívták az elmúlt 150 évben tanodalomnak.

A földrajzi neveknél is változó volt a reform sikere, Stockholm nem lett Istókhalma, Koppenhágát néha emlegetjük Kappanhágónak, de inkább csak viccből, viszont például Leipzig esetében elterjedt itthon a Lipcse név.

Bár a gyújtó fácska elnevezés sem honosodott meg, de a rövidítése, vagyis a gyufa igen. Ráadásul egy csomó, Kazinczyék által képzett szó ma már teljesen természetes, a cukrászda, a bálna, a zömök, vagy a szemüveg ugyanilyen kreálmány volt.

Az anyagnevek reformja

A nyelvújítók a görög, vagy latin eredetű anyagneveket is átkeresztelték volna. A higany elnevezés ma már teljesen természetes, ráadásul jól rímel a folyékony fém vegyjeléhez (Hg), amely a hydrargyrum, vagyis a folyékony ezüst kifejezésből ered.

A kreált magyar szó a híg anyagból ered, és nem sokon múlt, hogy ez nyert, mert volt egy alternatív javaslat is: a szerdai anyag, vagyis a szerdany. Ez jóval bonyolultabb képzettársítás volt, Merkúr istenségre utalt.

A ródiumot rózsanynak szerették volna eleink átkeresztelni, amely teljesen a higany logikájára épült volna, rózsaszín anyag, vagy rózsaszín arany, innen jött az ötlet, de ez nem igazán terjedt el.

Pedig volt benne logika, az anyag nemzetközi elnevezése és az Rh vegyjel a görög rhodon, vagyis rózsaszín szóból ered, mert ez a rendkívül értékes anyag a természetben tisztán nem fordul elő, csak egy izotópban, az pedig, akárcsak a ródium sói rózsaszínűek.

Mindig is drága volt

A ródium egészen különleges anyag, rendkívüli a fényvisszaverő képessége, nem fog rajta a korrózió, még a királyvízben sem oldódik fel, vagyis nagyon ellenálló, de közben magas hőmérsékleten mégis jól megmunkálható.

Egész történetében rendkívül drága volt, mert az ékszeripar (ha a fehérarany ékszert vékonyan bevonják vele, remekül megvédi) és speciális csillagászati eszközök gyártói vevők voltak rá, de most pár év alatt még egy nagyságrendet ugrott az értéke.

Kétszáz éve William Hyde Wollaston brit kémikus mutatta ki először ezt a nagyon ritka könnyűfémet, nem sokkal azután, hogy a palládiumot is felfedezte. A két anyag két évszázaddal később is gyakran „együttmozog”, akárcsak a platina, hiszen együtt az autóipar legkeresettebb anyagai közé tartoznak, és az elmúlt pár évben mindegyiknek nagyot robbant az árfolyama.

Kipufogó

A ródium, ha tisztán előállítják (elsősorban a bányászott aranyból, vagy palládiumból) ezüstfehér színű. Említett jó tulajdonságai miatt tükrök, keresőlámpák, atomerőművek, repülőgép-turbinák méregdrága alkotóeleme volt korábban, illetve a nagyon magas hőmérsékletek mérésére alkalmazták.

Az elmúlt években már 80 százalékban az autóipar használja, mert a platinával és a palládiummal együtt a kipufogógáz-kibocsátás legjobb szabályozó eszköze.

2015-ben, amikor kirobbant a VW dízelbotránya, annyira megnőtt iránta az európai, amerikai és kínai kereslet, hogy az ára tízszeresére ugrott. A ródium ugyanis szinte mindennel szemben ellenálló, vegyszerek, korrózió, hőmérséklet, semmi nem fog rajta.

Tőzsdei termék

A baj csak az, hogy nem lehet kapni. Hiszen aranylapkát, vagy érmét még egy lakossági befektető is tud vásárolni befektetési céllal, de ródiumtömböket nem szokás otthon tartani.

Az éves piaca ennek a terméknek mindösszesen 30 tonna, nagyjából az előállítás kétharmada Dél-Afrikából származik, emellett valamennyi orosz termék van még a piacon. Észak-Amerikában is kitermelnek pár tonnát, de azt a helyi autógyártók használják fel.

A világ kilenc legnagyobb gyártójából nyolc dél-afrikai (a legnagyobb az Anglo-American platinum), egyetlen orosz cég férkőzött be az elitklubba.

Ám a tőzsde nem arról híres, hogy ne lenne termék bármire, aminek értékőrző szerepe van, csak ha nincsen belőle elég, akkor nem fizikai anyagként, hanem „papírródiumként” lehet megvenni.

A ródium szintetikus termékként, ETF formájában, vagyis tőzsdén kereskedett alapként még a magánembereknek is megvehető, igaz mindössze egyetlen ilyen alapról tudni.

Az Xtrackers Physical Rhodium ETC viszont hozta is az elmúl három évben az említett 10-szeres árnövekedést, pedig a csúcshoz képest az autóipari eladások visszaesése során még korrigált is lefelé a termék, 10 ezer dolláros unciánkénti árról (2020. január 31.) majdnem 30 százalékot esett a kurzus.

Egy uncia (31 gramm) hazai pénzben így is 3 millió forint, vagyis a grammja 100 ezer forint. Csak összehasonlításként, az arany sem olcsó, mostanában már 1700 dollár egy uncia, de a ródiumhoz képest az arany már ötödáron is megkapható.