Jó tudni, ki van a közelünkben – hogyan működnek a személykövető appok?

Új applikációval fedezhető fel a Fiumei úti sírkert
2020-06-09
Hat bemutatót tart a Radnóti Színház a jövő évadban
2020-06-10

Jó tudni, ki van a közelünkben – hogyan működnek a személykövető appok?

Sok szó esett mostanában a vírusfertőzöttek felkutatására a kontaktuskövetés digitális formájáról. A személykövető appokról, melyeket több fejlett ország be akarta vezetni, hogy az emberek megtudják, van-e fertőzött a közelükben. Végül kötelező sehol nem lett, aki akarta, felrakta a mobiljára, de a kontaktuskutatás fő eszköze a személyes kikérdezés maradt. Kétségtelen persze, hogy a technológiai lehetőség fennáll, a dolog semmiben sem különbözik a taxikereső, avagy telekocsi-alkalmazásoktól, mondjuk az Ubertől vagy az Oszkártól.

Március óta mindannyian tudjuk, mennyire fontos a fertőzöttek társadalmi kapcsolatainak felderítése. A járvány letörésének szinte sarokköve a veszélyeztetettek, illetve a „zéró” páciens meglelése. Ez manapság, a lazítások időszakában, az esetleg kialakuló fertőzési gócok izolálásával talán még égetőbb. „Hagyományos” módon ezt az arra illetékesek személyesen végzik. Az újabban mind több helyen bevetett kontaktuskövető appok azonban sok feladatot átvesznek ebből a munkából. Ezek az alkalmazások zömmel felveszik és rögzítik a fertőzöttek tartózkodási helyeinek adatait. Ehhez a fertőzött személyeknek be kell vallaniuk a szolgáltatóknak (vagy azok a hivatalos szervektől megtudják), hogy ők fertőzöttek, és vállalni, hogy az okostelefonjuk mindig be van kapcsolva, és náluk van. Jó esetben ez nem probléma, mert rendszerint az ismert fertőzöttek tartózkodási helye is ismert és rögzített (az illető ugyanis karanténban van). Mielőtt azonban misztifikálnánk az ilyen appoknak ezt a képességét, tudnunk kell, hogy alapszinten bármelyik feljegyzéskészítő szolgáltatás, vagy app is használható erre a célra.

Az ilyen appok elődjének számít az internetkorszak egyik kedvenc alkalmazása, a társkereső is, amelynek számos hasznos módosulata jött létre. Ilyenek például a szolgáltatásközvetítő alkalmazások, az ingatlanközvetítő, a telekocsi, vagy a turisztikai szálláshelykereső és még sorolhatnánk. A kapcsolat-felderítő alkalmazások bizony évtizedek óta velünk vannak. A hálózattudomány is régóta foglalkozik a személyek és szervezetek kapcsolatainak felderítésével, ahogyan e diszciplínának egyik fontos kutatási és szimulációs területe a járványok terjedése is.

Ismerős technológia

A mostani járványnak már a kezdete óta felmerült az okostelefon- és helymeghatározás alapú digitális kontaktuskövető alkalmazás ötlete. Mivel a vírus elkapásához közel kell kerülni a fertőzötthöz, a kontaktuskövető programokat inkább közelségjelzőnek keresztelték. A „közelség” miatt elsőként a második legkisebb hatótávolságú rádiós okostelefon-kapcsolat, a Bluetooth került előtérbe. Mára ezért kétféle járványügyi, kontaktuskövető alkalmazás létezik: a Bluetooth-os mellett a telefonok GPS alapú helymeghatározó képességeit kihasználó változatok.

Mindegyik kontaktuskövető alapja egy online adatbázis, amely a felhasználóknak (köztük a fertőzötteknek) az alkalmazás működéséhez szükséges adatait tárolja. A fertőzötteket a rendszer a telefon egyedi wifi- és-vagy Bluetooth-címével azonosítja. A Bluetooth alapú megoldás egyszerűbb: ha az app a telefon közelében egy másik aktív Bluetooth-eszközt észlel, ellenőrzi, hogy az esetleg egy fertőzött személyhez tartozik-e. Ha igen, mindkettőjüket riasztja. Az észlelés még nem párosítás, tehát a két eszköz nem kapcsolódik össze, csak feltűnne a másik telefon az app-használók „Beállítások” menüjében az aktív Bluetooth-eszközök között.

Mivel a kontaktuskövető alkalmazások a kis energiájú (BLE, Bluetooth Low Energy) Bluetooth-módot alkalmazzák, a másik telefon csak akkor tűnik fel az app-használók „radarján”, ha 3-5 m közelségbe kerül. (A normál Bluetooth hatótávolsága 10-20 méter) A központi adatbázis nyilvántartja azt is, hogy a közelünkbe került felhasználó volt-e a lappangási időn (a COVID-19 esetében 14 napon) belül fertőzött közelében. A Bluetooth-os appok nem tárolják a helyet, csak a megközelítés tényét és idejét rögzítik.

A nem Bluetooth alapú követőalkalmazások az app-használók GPS, illetve egyéb helyadatait használják, és itt a központi alkalmazás figyeli az összes aktív eszközt, nem a telefon a környezetét. Ha egy „fertőzöttként” regisztrált eszköz 10 m-nél közelebb kerül egy másik regisztrált eszközhöz, akkor riasztja mindkettőt. Ez a séma az autómegosztó appok működésmódja, szinte teljesen pontosan így működik az Uber, de az összes többi hasonló is. Ezek az appok folyamatosan figyelik a használóik helyzetét.

Önként és dalolva

Az emberek viszonya személyes adataikhoz közismerten ellentmondásos. Ha kapnak értük valamit, ráadásul az divatos is, bármit megosztanak a teljes nagyvilággal. Ám amikor olyan helyzetbe kerülnek, hogy hátrányuk származik a megosztott adatok napvilágra kerüléséből, panaszra fakadnak személyes adataikhoz fűződő jogaik megsértéséről. A helyadatok rögzítése, azaz az egyes emberek mozgásának követése ezért mindig is érzékeny pont volt. Sokan ezért a telefonban letiltják a „helyelőzmények” rögzítését a Google Térképek alkalmazásban – ami alaphelyzetben természetesen engedélyezett.

A járványügyi kontaktuskövetőkkel szemben is azonnal felmerült, hogy az adott országban érvényes előírások szerint kell(ene) kezelniük a gyűjtött információt. Mint a csatolt táblázatban látszik, az európai álláspont sem egységes, a világban pedig még nagyobb a különbség. A járvány intenzitásának csökkenésével az appok iránti érdeklődés a lakosság körében vélhetően alábbhagy, nyilván egy esetleges második hullámnál az érdeklődés élénkülni fog.

Hasznosak-e a követő appok?

Megoszlanak a vélemények, hogy a népesség mekkora hányadának kell ilyen appot használni ahhoz, hogy a továbbfertőzési ráta észrevehetően csökkenjen. A józan paraszti ész szerint legfontosabb a tesztelés és a fertőzöttek adatainak rögzítése lenne. Hogy az intézkedések ennyire különböztek az egyes országokban, azt vélhetően a megbízható és széles körben elérhető teszt hiánya okozta.  

A követő appot kötelezően előírni ugyanakkora beavatkozás a magánszférába, mint ha a járvány lecsengése után az önkéntesen letöltött alkalmazás vitaminkészítményeket reklámozna a korábbi fertőzötteknek. Kötelezettség nélkül pedig reménytelen az ilyen appok olyan mértékű elterjedését elérni, amennyivel a járvány kézben tartásához ezek hozzájárulhatnának.

Úgy tűnik, eredményesebb a járványt „hagyományos” eszközökkel kezelő szervezetek munkáját korszerűen és hatékonyan digitalizálni, mint a betegeket.

A MIT Technology Review című szakportál összeállított egy listát az (előttük) ismertté vált követő alkalmazásokról, ebből származnak az alábbi európai adatok (az eredeti lista globális):

Ország App neve Működésmódja Önk. Korl. Töröl Min. Átlát
Ausztria StoppCorona Bluetooth (A-G A)(*) igen igen igen igen igen
Bulgária ViruSafe Helyadatok igen igen igen igen igen
Cseh- ország eRouska Bluetooth (az app az állami „okoskarantén” kezdeményezés része) igen igen igen igen igen
Észtország Estonia’s app Bluetooth (A-G A), DP3T (**)
9 céget kért fel az állam az app létrehozására
igen nem nem igen nem
Finnország Ketju Bluetooth, DP3T igen nem nem igen igen
Francia- ország StopCovid Bluetooth (Tárgyaltak az Apple-lel és a Google-lal, de végül nem azt a technológiát alkalmazzák.) igen nem nem nem nem
Izland Rakning C-19 helyadatok igen igen igen igen igen
Írország HSE Covid-19 app Bluetooth (A-G A, Angliával ellentétben!) hivatalos, állam app (HSE: Health and Security Executive, kb. ÁNTSZ) igen nem nem nem nem
Lengyel- ország ProteGO Bluetooth (az első, nagyobb követőappon, a szingapúrin alapul) igen nem igen igen igen
Magyar- ország Vírusradar Bluetooth (A-G A) igen igen n.a. igen nem
Nagy- Britannia NHS Covid-19 app Bluetooth (kifejezetten nem A-G A, de lehet, hogy váltanak; hivatalos app) igen nem nem igen igen
Német- ország CoronaApp Bluetooth (A-G A) igen nem nem igen nem
Norvégia Smittestopp Bluetooth, helyadatok igen igen igen nem nem
Olasz- ország Immuni Bluetooth (A-G A) igen igen igen igen igen
Svájc Swiss Contact Tracing App Bluetooth (A-G A és DP3T) igen igen igen igen nem
Török- ország Hayat Eve Sığar Bluetooth, helyadatok
(A fertőzötteknek kötelező letölteni, használni, és helyadataikat megosztani a rendőrséggel)
nem nem nem igen nem

Magyarázatok:

(*) A-G A: Apple-Google API, a két világcég által kifejezetten a COVID-19 járvány leküzdése céljából létrehozott, egyeztetett és közreadott alkalmazásprogramozási környezet (API), amely Bluetooth (BLE, Bluetooth Low Energy) alapú környezetfigyelést valósít meg. A környezet alkalmazásával úgy lehet kontaktuskövető appot írni, hogy a környezet által nyújtott funkciókat már nem kell leprogramozni, így sokkal könnyebb és gyorsabb, mintha nulláról kellene indulni.

(**) DP3T: betűszó, decentralized privacy-preserving proximity tracing, nem központi, adatvédett közelségfigyelés, nyílt forrású technológia, amely nem központilag, hanem magán a készüléken tárolja a releváns történéseket. Az Apple-Google API-t a cégek nyilatkozata szerint a DP3T „erősen inspirálta”.

Önk. -> Önkéntes: általában igen, de vannak olyanok, amelyeket az állampolgároknak kötelező telepíteni és használni

Korl. -> Korlátozott adathasználat. Előfordul, hogy a használat során keletkezett adatokat nemcsak közegészségügyi célokra használják – és nemcsak a járvány alatt.

Töröl -> Adat-megsemmisítés: ha az app és a szolgáltatás ésszerű időn (mondjuk 30 nap) után  automatikusan törli a gyűjtött adatokat, vagy az app segítségével a felhasználó maga letörölheti azokat.

Min. -> Minimalizált adatgyűjtés: az app csak azokat az adatokat gyűjti, amelyekről állítja, hogy gyűjti

Átlát -> Átlátható: a működési irányelvek nyilvánosak, érthetők, és-vagy a szoftver nyílt forrású

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük