Jókor kell jönnie a fénynek a jókedvhez

Putyin hiperszonikus fegyverrel készül felszerelni az orosz hadiflottát
2020-07-27
Három fehér oroszlán született a Nyíregyházi Állatparkban
2020-07-28

Jókor kell jönnie a fénynek a jókedvhez

Itt a nyár, az emberek vidámabbnak érzik magukat, vagy legalábbis az emberek nagyrésze. Noha idén a nyári hangulatot egészen szokatlan dolgok is befolyásolják, ettől függetlenül jó, ha tudjuk, a fényviszonyok megváltozása jelentős hatással lehet a hangulatra.

A napsütés és a hangulat összefüggésének egészségügyi jelentőségére elsőként talán Hippokrátész figyelt fel az időszámítás előtti ötödik században, ő a napfény hiányát tartotta a téli hónapokban jelentkező melankólia okának. Ez a gondolat egyébként mélyen gyökerezik az emberi tudatban, erre utalnak az olyan kifejezések is, mint a „borongós hangulat”, hiszen mindannyian megfigyelhetjük magunkon, hogy hatással lehet az érzelmeinkre a megvilágítás mértéke. Ezt az is alátámasztja, hogy a klinikai depresszió egyik válfaja jellemzően a téli, sötét időszakban jelentkezik, ráadásul a gyakorisága jóval nagyobb (10 százalék körüli) Alaszkában és Finnország északi részein, ahol a napsütéses órák száma télen a minimumra csökken.

A fény azonban nem csak akkor hathat a hangulatra, ha kevés van belőle, hanem akkor is, ha rosszkor jelentkezik. Az éjszakai fényáradat káros hatásairól már számtalan tanulmány született. Az éjszakai műszakot fontos egészségügyi kockázati tényezőként tartják számon, és a hangulatra is komoly hatása lehet. Az időzónákat átívelő utazások szintén megviselik az embert, s valószínűleg azért, mert a külső fényviszonyok és a test belső órája elcsúszik egymáshoz képest, vagyis ugyancsak rosszkor jön a fény.

A külső megvilágítás elsősorban az alváson keresztül befolyásolhatja a hangulatot. Az elalvás időzítésében két tényező játszik szerepet, ahogy azt Alexander Borbély budapesti születésű svájci farmakológus két-folyamat modellje is állítja. Az egyik az ébren töltött idő függvényében növekszik, az idegrendszer működése közben keletkező anyagcseretermékek felhalmozódása lehet érte felelős, legegyszerűbb, ha úgy gondolunk rá, mint a fáradtság kiváltó okára. A másik faktor viszont a napszak függvényében változik, ezt az úgynevezett belső óránk vezényli és napszaki, vagy cirkadián folyamatnak nevezik. A két tényező együttműködve váltja ki az alvást, ha azonban valamelyiket megzavarjuk lehet, hogy nem fogunk tudni elaludni. Ez történhet, ha például késő délután kávézunk. Az első tényező a kávé hatása miatt nem éri el a megfelelő szintet, ébren maradunk. Amennyiben a napszaki folyamatnak zavarunk be, például azzal, hogy éjszakázunk, vagy keletre utazunk, az álom szintén könnyen elkerülhet. A cirkadián folyamat ugyanis a külső megvilágítástól is függ, így a nem megfelelő fényviszonyok megzavarhatják. A klinikai depresszió szezonális válfajánál is gyakran mutatható ki a napszaki ritmus eltolódása. A külső fényviszonyok megváltozásának hatására tehát előfordulhat, hogy nem tudunk eleget aludni, ami pedig az egyik legbiztosabb forrása a rossz hangulatnak.

A napszaki folyamat idegrendszeri alapjait már viszonylag jól ismerjük. Az agy hipotalamusznak nevezett részében van egy sejtcsoport, ez a napszaknak megfelelően változtatja a jelet, amit az agy többi részébe továbbít, és például szabályozza a melatonin felszabadulását, aminek fontos szerepe van az alvásban. A napszaki ritmus molekuláris alapjait részben már feltárták, ezért adták az orvostudományi Nobel-díjat 2017-ben. A sejtcsoport külső hatás nélkül is közelítően 24 órás ritmust tart, viszont ezt a rosszul időzített külső fény képes valamelyest eltolni.

Több új eredmény utal azonban arra is, hogy a külső fény közvetlenül is befolyásolhatja a hangulatot. A retinából kilépő nyúlványok egy része olyan agyi területekkel van kapcsolatban, melyek az érzelmek kialakulásában, szabályozásában töltenek be fontos szerepet. Az új eredmények szerint az éjszakai megvilágítás hatására a retinából kilépő nyúlványok végső soron a jutalmazó rendszer aktivitását csökkentik, ami a kedvetlenség hátterében álló ok lehet, hiszen ez a rendszer felelős a kellemes dolgok utáni vágy létrehozásáért és élvezetükért. A nem megfelelő időben érkező megvilágítás tehát az alvás megzavarásával és a jutalmazó rendszer befolyásolásával is kihathat a hangulatra.

Ezek szerint érdemes elkerülni a rosszul időzített fényeket, de ha ez nem megoldható, akkor is van néhány trükk, ami segíthet visszanyerni a jókedvünket. Az egyik a D-vitamin lehet. A depresszió előfordulásának gyakorisága néhány helyen alacsonyabb, mint az a megvilágítás alapján várható lenne: a jelentős mennyiségű halat fogyasztó népeknél ritkább, mint a hasonló fényviszonyokkal rendelkező, de kevesebb halat fogyasztó országokban. Ez egyesek szerint arra utal, hogy a halakban lévő nagy mennyiségű D-vitamin ellensúlyozza a megvilágítás hiányát. Noha kutatási eredmények nem támogatják egybehangzóan ezt az elképzelést, nem árthat, ha odafigyelünk a D-vitamin bevitelre, ha nem töltünk elég időt a napon.

Egy másik lehetőség a melatonin. Ahogy láthattuk, a napszaki ritmus hatása legalábbis részben e vegyület felszabadulása révén fejti ki hatását, tehát elvileg külső forrásból történő bevitele ellensúlyozhatja a ritmus eltolódását. A jól időzített melatonin megkönnyítheti a keletre irányuló utazások nehézségeit, és egyes eredmények szerint az éjszakás műszakban dolgozók életét is megkönnyítheti. A legellentmondásosabb módszer a fényterápia. Ennek lényege, hogy az embert a megfelelő időben a természetes fénynek megfelelő megvilágításnak teszik ki. A módszer hatékonysága a szakirodalom alapján kétséges, de mivel olcsó és veszélytelen, megérhet egy próbát.

Végül talán nem érdemes alábecsülni a tudatosság jelentőségét sem. Ha tudjuk, hogy télen rendszeresen ránk tört a rosszkedv, akkor talán enyhíthetjük a dolgot azzal, hogy felkészülünk rá, vagy éppen kicsit nagyvonalúbban próbáljuk elviselni morcos társainkat. Egyelőre viszont még élvezhetjük a hosszú nappalokat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük