Kevésbé lesz okos a képernyőfüggő óvodás? – Az biztos, hogy rosszabbul teljesítenek a teszteken

Felboríthatja fizikai tudásunkat egy új felfedezés – Ha nem mérési hiba az egész
2020-02-09
Átszelte az Atlanti-óceánt egy föníciai vitorláshajó mása
2020-02-10

Kevésbé lesz okos a képernyőfüggő óvodás? – Az biztos, hogy rosszabbul teljesítenek a teszteken

Abban már mindenki biztos, hogy a képernyő előtt töltött idő befolyásolja a gyermeki agy fejlődését. Sorozatos vizsgálatok igazolják, hogy a képernyő előtt túl sok időt töltő kisgyerekek gyengébben teljesítenek az értelmi fejlődésüket vizsgáló teszteken.

Észak-Amerikában az iskolába kerülő gyerekek egynegyede valamilyen lemaradással küzdve kezdi meg tanulmányait. A gyerekek egy részének nyelvi és kommunikációs készségei nem elég fejlettek, másoknak a motorikus fejlődése marad el a kívánatostól, de olyanok is szép számmal vannak, akiknek a társas kapcsolati és az érzelmi egészsége nincs rendben. Ez két szempontból is óriási gondot okoz. Ezeknek a gyereknek az iskola nem sikereket, hanem sorozatos kudarcokat jelent. Össztársadalmi szinten pedig hatalmas teher a gyerekek felzárkóztatásának, illetve a speciális igényű gyerekek oktatásának a finanszírozása.

A fejlődési lemaradások okainak kiderítése érdekében folyó intenzív kutatások között szép számmal szerepelnek a túlzott képernyőhasználat következményeinek felderítésével, felmérésével foglalkozó vizsgálatok.

Kanadában például egy hosszútávú kutatás során közel 2500 gyereket vizsgáltak meg 2, 3 és 5 éves korukban, az édesanyjuk bevonásával. A gyerekek által a képernyő előtt töltött időt az anyák elmondása szerint rögzítették; a fejlettségi színvonalukat pedig egy e célra kidolgozott teszt segítségével mérték föl a kutatók. A képernyőhasználat ideje és az agyi fejlettség szintje közötti direkt összefüggést egyértelműen megállapították:

a naponta hosszabb ideig képernyő előtt ülő kisgyerekek egyértelműen lemaradnak a fejlődésben azokhoz képest, akiket szüleik távol tartanak a digitális eszközöktől.

Rögtön fölmerül a kérdés: mennyi az annyi? Mi minősül soknak? Hol van a határ a megengedhető, illetve a kockázatos képernyőhasználati időtartam között?

A vizsgálatba bevont gyerekek átlagosan 2 óra hosszát, de vannak, akik napi 5 órát, vagy ennél is többet töltenek a képernyő előtt.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a maximum napi 1 óra időtartam még nem befolyásolja károsan a gyermeki agy fejlődését.

A vizsgálati eredmény alapján a kanadai kutatók azt tanácsolják: a családok készítsenek médiafogyasztási tervet, amelyben meghatározzák, a kisgyermekek mikor, hol, mennyi időt tölthetnek a képernyő előtt.

Születéskor az agysejtek már jelen vannak, de az emberi agynak időre van szüksége, hogy a maga teljességében felépüljön. A babák és a kisgyerekek agya rendkívül intenzíven fejlődik, ennek köszönhetően néhány hónap, pár év alatt képesek lesznek mozogni, beszélni, gondolkodni.

Az első néhány év alatt dől el, a későbbiek során mire lesz képes az ember: könnyen vagy nehezen tanul? Jól vagy rosszul tud majd kommunikálni?

Az agyműködést az idegi kapcsolatok, az úgynevezett szinapszisok hálózata biztosítja.

A születés utáni tapasztalatok és a környezeti hatások alakítják az agyban kiépülő kapcsolatrendszert, amely a legelső években fejlődik igazán intenzíven. A gyermeket az ebben az életszakaszában érő hatások nyomán alakulnak ki az értelmi funkciók.

Tavaly novemberben az egész világon szétfutott a Cincinnati Gyermekkórházban végzett vizsgálatok híre. Több magyar hírportál is beszámolt róla: minden kétséget kizárólag kimutatták, milyen változásokat okoz a gyerekek agyában, ha túl sok időt töltenek okoseszközökkel és videojátékokkal. A vizsgálatot egy speciális agyi képalkotó eljárással végezték, amely láthatóvá tette, hogy a digitális média használata milyen hatást gyakorol az agy mintázatának a kialakulására.

A vizsgálatot 2-5 éves gyerekeken végezték. A kicsikkel kitöltettek egy kognitív tesztet, a szülőktől pedig megkérdezték, naponta mennyi időt tölt a gyerek a képernyő előtt. A kognitív teszt, az MRI vizsgálat és a szülőktől származó adatok egybevetése után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a képernyő előtt túl sok időt töltő gyerekeknek azok az agyterületei, amelyek a nyelvi készségekért felelősek, alulfejlettek voltak. A képalkotó vizsgálati eredmények láthatóvá tették, hogy a digitális eszközöket sokat használó gyerekeknek az agyi fehérállománya kevésbé fejlett, ennek következményeként pedig az agyműködés sebessége lelassulhat, ugyanis a fehérállomány felelős a szürkeállomány egyes részei közötti kommunikációért.

A képernyő előtt töltött idő kimutathatóan negatív hatást gyakorol az óvodáskorú gyerekek koncentrálóképességére, az okostelefon-használat pedig késleltetheti a beszéd kialakulását.

Idén januárban újra megjelentek a gyerekek agyáról készült vizsgálatok eredményei és képei az interneten. Ezúttal a CNN foglalkozott a témával. Bár a Cincinnati Gyermekkórház orvosai elmondták: ugyan még a kutatások elején járnak, ennek ellenére erőteljesen szorgalmazzák, hogy mielőbb határozzák meg azokat az egészségügyi határértékeket, amelyek nem veszélyeztetik a gyerekek értelmi képességeinek zavartalan fejlődését.

A Cincinnati Gyermekkórház Orvosi Központjában végzett tanulmány kimutatta, hogy azoknak a kisgyermekeknek, akik az ajánlott mennyiségnél hosszabb ideig ültek képernyő előtt, az agy fehérállományában elváltozások találhatók, amelyek befolyásolják a nyelvi készségeket és a szürkeállomány egyes részei közti kommunikációért. Az érintett területek kék színűek.

A javaslatuk szerint

a 2-5 éves gyerekek napi 1 óránál tovább ne nézzenek semmilyen képernyőt, a 2 év alattiakat pedig egyáltalán ne engedjék semmilyen kijelző elé.

A szülők jelöljenek ki médiamentes időszakokat és helyszíneket – ez lehet például a vacsora, az utazás, a hálószobai tartózkodás. A „szkájp-nagymamák” azonban ne ijedjenek meg: a kutatók szerint van egy kivétel, amelyik nem okoz kárt a gyereknek, ez pedig a video-chat. Bár ez esetben is a képernyőt nézi a gyerek, de egészen más agyi impulzusokat vált ki a nagyszülőkkel, rokonokkal folytatott élő beszélgetés, mint egy film vagy egy videojáték.

A januárban közölt cikk arra is kitért, hogy azok a gyerekek, akiknek gyakran olvasnak könyveket, magasabb pontszámokat értek el a kognitív tesztek kitöltése során.

A kutatók azoknak a szülőknek, akik szeretnék tudni: mitévők legyenek, hogyan segítsék a gyerekek kognitív készségeinek a fejlődését? Egyértelműen azt tanácsolták: mivel az első öt év meghatározó az értelmi képességek kialakulásában, ezért olvassanak a gyerekeknek minél többet!

Mint annyi máshoz, az olvasáshoz is szükség van az agy megfelelő szintű fejlettségére. Nagyjából 6 éves korra fejlődik ki annyira az agyunk, hogy elkezdhessük az olvasástanulást, ezt a bonyolult tevékenységet. Ahhoz, hogy jól tudjunk olvasni, hosszú ideig, sokat kell gyakorolni. Egy idő után kialakul a „szófelismerő rendszer”, amely már csak a jelentésre koncentrál, és figyelmen kívül hagyja a szöveg formai megoldásait. Amikor a sok gyakorlásnak köszönhetően kialakul az agyunkban a szófelismerésért felelős agykérgi terület, már képesek leszünk az ismert szavakat gyorsan elolvasni és értelmezni, az ismeretlen jelentésűeket pedig legalábbis kibetűzni.

Miért tölt be rendkívül fontos szerepet az ember fejlődésében a szépirodalom olvasása? Csak a legfontosabbakat említve: az olvasás kitűnően fejleszti a képzelőerőt, a problémamegoldó és az emlékezőképességet, emellett nagyban hozzájárul az asszociatív gondolkodás kialakulásához, a könyvek szereplőihez kapcsolódó viszony pedig gazdagítja személyiségünket.

Mit olvassunk az óvodáskorú gyereknek, hogy fejlesszük az értelmi képességeit? Az ideális könyv kiválasztására nincs egyetlen recept. A legfontosabb, hogy szeretetteljesen és következetesen kell olvasni. Az Egyesült Államokban az írástudás alakulásával egy önálló kormányzati intézmény foglalkozik, amely a következőket javasolja a szülőknek.

A gyerekhez születésétől kezdve beszélni kell. Nagyon jó, ha énekelünk és sokat mesélünk neki. Amikor már tud beszélni, kérjük meg, hogy a hallott mesék alapján használja a képzeletét, alkosson ő is történeteket.

Olyan könyvekből meséljünk, amelyeknek érdekesek a szereplőik. Mindig mutassuk meg a képeket a gyereknek, és ismételgessük a képekhez kapcsolódó szavakat. A legfontosabb tanács azonban: mesélés közben érezzük jól magunkat!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük