Magyarországon a legtöbb a tüdőrák – A stressz és a légszennyezettség is ok lehet

Még a tudósok is csalnak – Ragadozó folyóiratok, adatlopó kutatók
2020-02-13
Mégsem ütközések alakították ki a Naprendszer bolygóit az új adatok szerint
2020-02-14

Magyarországon a legtöbb a tüdőrák – A stressz és a légszennyezettség is ok lehet

Szomorú elsőség: Magyarország vezeti az Unióban a tüdőrákos halálozást. Ez annak ellenére igaz, hogy 3-5 százalékról mára 15 %-ra nőtt az ötéves túlélés még azoknál is, akiknek daganatát valamiért nem lehet megoperálni.

Az egyik legrettegettebb betegség a tudománynak is fókuszában van: a világon a klinikai kutatások 80 százaléka a tüdőrákkal foglalkozik. Szondy Klára tüdőgyógyászt a mai helyzetről és a jövőbeni lehetőségekről kérdeztük.

Ha röviden kellene összefoglalni, a tüdőrák miben más a többi daganattól?

Azon túl, hogy még mindig viszonylag rosszul kezelhető rákfajta, a daganatsejt a tüdőt behálózó erek miatt azonnal bekerül a véráramba és nagyon gyorsan eljuthat a test más részeire, így könnyen tud áttétet képezve terjeszkedni.

Végül csak bizonyos esetekben ad jelet, mivel a tüdőben nincsenek érző idegvégződések, ezért nem kíséri fájdalomérzés a növekedését, így elég későn lehet észrevenni. Ha már tünetek kísérik, annyira késői stádiumba került, hogy nem lehet operálni.

Amennyiben a daganat a tüdő központi részén van, korábban jelentkeznek ugyan a tünetek (vérköpés, köhögés, mögöttes tüdőgyulladás), de ezek viszont többnyire éppen az elhelyezkedésük miatt nem operálhatóak.

Hányféle tüdőrák létezik?

A kissejtes és nem kissejtes tüdőrákokat megkülönböztető régi felosztás kezd elavulttá válni, mert az utóbbi csoporton belül három nagy csoport létezik, a laphámsejtes, az adenokarcinóma és a nagysejtes tüdődaganat. Ezen belül korábban a laphámsejtes volt a leggyakoribb, de mára előre tört az adenokarcinóma.

Meg lehet határozni, hogy az egyes tüdőráktípusok kiket fenyegetnek leginkább?

Minden tüdőrákra azt szokták mondani, hogy elsősorban, másodsorban és harmadsorban a dohányosokat fenyegeti. Ez elsősorban a kissejtes és a laphámsejtes tüdődaganatokra igaz. Az adenokarcinómák esetében inkább a környezeti tényezőkről, a légszennyezettségről kell beszélnünk. Az ebben a ráktípusban megbetegedett nők 40 százaléka például soha nem dohányzott.

Nemrég egy Nature-ben megjelent hír szerint a dohányzásról leszokott emberek tüdeje képes meggyógyítani magát, azáltal, hogy a károsodott sejtek helyébe újakat növeszt. Ezt még olyanoknál is megfigyelték, akik akár 40 évig pöfékeltek. A régóta nem dohányzókat hogyan fenyegeti a tüdőrák?

A kutatások szerint náluk a leszokás után körülbelül 15 évvel válik azonossá a tüdőrák előfordulás gyakorisága a soha nem dohányzókéval összehasonlítva. A legújabb vizsgálatok viszont azt találták, hogy a dohányzással szintén összefüggésbe hozható, krónikus obstruktív tüdőbetegségnél, (nemzetközi rövidítéssel a COPD-nél), és különösen annak a tüdőtágulattal járó formájánál gyakoribb a később kialakuló tüdőrák.

Mit lehet egyáltalán sikerként elkönyvelni ennél az egyik leghalálosabb rákfajtánál?

A pályám kezdetén az ötéves túlélés aránya mindössze 3-5 százalék volt. Jelenleg a nem operálható daganatok esetén 15 százalék, sőt bizonyos betegcsoportoknál 25 százalék. Ez nagyon nagy javulás, s akit ez érint, óriási eredmény.

A tudomány is központi helyen kezeli ezt a betegséget, amit jól mutat, hogy a világon zajló klinikai kutatások 80 százaléka tüdőrákkal foglalkozik.

Ettől függetlenül ma is igaz, hogy nagy valószínűséggel meggyógyítani csak a radikálisan megoperált tüdőrákosokat lehet.

A minapi Rákellenes Világnap kapcsán is elhangzott, a tüdőrák-halálozást hazánk vezeti az Unióban. A letaglózó elsőségnek mi lehet az oka?

Összetett problémáról van szó. Újra a dohányzást említem elsőként, bár ma már nem cigarettáznak annyian, mint korábban. Európa déli részén többen dohányoznak, ott mégis jóval kevesebb a tüdőrák. Érdemes összevetni ugyanakkor, hogy a százezer lakosra eső tüdőrák előfordulások arányát tekintve a tíz éllovas mindegyike – az egyetlen Hollandiát leszámítva – volt szocialista ország.

Emiatt úgy vélem, a negatív lelki tényezők és az immunrendszer meggyengülése közti összefüggések terén lehetne okok után nyomozni, bár biztos öröklődési faktorok is szerepet játszhatnak, ahogy minden rák esetében.

Talán idesorolhatjuk az egészségügy hiányosságait is, például a betegség kimutatásánál.

A hagyományos tüdőszűrés kétségtelenül nem alkalmas a tüdőrák szűrésére, nem is erre találták ki. Ugyanakkor az operábilis daganatok nagy részét még ma is véletlenszerűen a szűrés során fedezik fel.  . Az úgynevezett alacsony sugárdózisú tüdő-CT segítségével viszont nagyobb eséllyel meg lehet találni a korai stádiumú és jól kezelhető tüdőrákokat is. Erre nemrég egy Hunchest II. nevű program is indult, melyre egyelőre 9 kórházban várják az 55-75 év közötti erős dohányosokat, vagy korábban leszokottakat, s 2022-ig akarják ezt általános szűrőprogrammá fejleszteni.

Mi az akadálya, hogy hamarabb elinduljon a program, s talán ne csak a fenti korosztály számára. Horvátországban máris elindítottak egy ilyen szűrést, igaz, szinte ugyanolyan feltételekkel?

Bár 25-30 ilyen berendezés még kellene, de mégis inkább CT-ből van elég, mint szakemberből. És ha felismernek egy rákot, sokkal gyorsabban kellene azt lehetőség szerint kioperálni, mint az sok esetben a különböző előzetes vizsgálatok várólistái miatt megtörténik.

Nemrég egy izraeli kutatócsoport a nem kissejtes tüdőrákot vérből kimutató módszert dolgozott ki. Jól ismertek a különböző vérből kimutatható tumormarkerek. Eszerint lehetséges egyszerű vérteszttel időben kiszűrni a halálos betegséget?

Általában a gyakorlatban akkor veszünk vérmintát, ha már tudunk a daganatról és változtatni akarunk a kezelésen. Ez az úgynevezett folyadék biopszia ma már hazánkban is rutinvizsgálatnak számít, különösen akkor, amikor a daganatban lévő genetikai mutációkat akarjuk megállapítani, hátha van hozzá már célzott gyógyszer. Vannak persze fejlesztések itthon is, de ezek a még kezdődő daganatokat nem szűrik ki elég biztonsággal, bár az alacsony dózisú CT vizsgálattal együtt alkalmazva javíthatják a lehetőségeket.

Hogyan juthatnak hozzá a betegek ezekhez a célzott gyógyszereket kutató molekuláris diagnosztikai lehetőségekhez?

Rutinszerűen és ma már elég gyorsan. Persze az összes tüdőrákosnak még kevesebb, mint tíz százalékát jelentik azok a szerencsések, akikben olyan génmutáció van, amire már létezik célzott és hatékony gyógyszer, de ők a magyar ellátásban hozzájuthatnak ezekhez. Mindamellett ez a kutatási irány kissé háttérbe látszik szorulni az immunterápia fejlődése mellett.

Az immunológiai rákgyógyítás sikereiről valóban egyre ígéretesebb hírek érkeznek. Ez lenne a jövő?

Szinte valamennyi daganatfajtánál és különösen a tüdőráknál jó eredményeket hoznak ezek az immunterápiás módszerek.

Ezek a ráksejtnek azokat a fehérjéit blokkolják, amelyek sakkban tartják a szervezet immunrendszerét. Emiatt azután a védekezésben szerepet játszó sejtek neki tudnak ugrani a ráknak és jó esetben végezni tudnak vele. Daganatsejt az öregedéssel növekvő számban mindenkiben van, s egy darabig az immunrendszer képes felvenni a harcot ezekkel a kóros sejtekkel szemben, ám egy bizonyos daganatméret felett valamiért megszűnik ez a képesség. Persze az immunrendszer nagyon sok mindentől gyengülhet és a stressz is ezek közé tartozik.

Régebben 1600 emberen végeztem egy felmérést s eszerint a mindennapi életben lévő, megoldhatatlannak gondolt feszültségek a tüdőrákosok akár 40 százalékánál jelen volta.

A mai tudományos eredményeket és a hazai közegészségügyi helyzetet összevetve mire számít és mit tanácsol a tüdőrák elleni harcban a belátható időn belül?

A rákellenes gyógyszereknél csupán egy-két olyan, már Európában elfogadott készítmény van, amire nincs támogatás, de egyedi kérelemre ezt is meg szokták kapni a betegek. A finanszírozás és az életkor vonatkozásában sincs korlát, a jó állapotban lévő idősebb betegek is hozzájuthatnak minden kezeléshez. A legfontosabb tanácsom azonban az egészséges életmód hangsúlyozása, a dohányzásról való leszokás és mindenfajta immunerősítés.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük