Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén. Kutatók a kanadai Baffin-szigetről származó gyémántbányászati minták rostálása során bukkantak az észak-atlanti kratonból származó maradványra.

A kratonok, más néven ősmasszívumok a Föld kérgének megszilárdult darabjai, a földkéreg ősi, szilárd és megkristályosodott részei.

A tudósok kimberlit kőzeteket vizsgáltak, amelyek a gyémántbányászat alapjait képezik. Több millió év alatt formálódtak ezek a kőzetek 150-400 kilométeres mélységben, a felszínre geológiai és kémiai folyamatok hatására kerülnek. Időnként vulkáni eredetű kőzetek ilyen kimberlitbe zárt gyémántokat rejtenek.

A kutatók számára a kimberlitek olyan felszín alatti rakéták, melyek utasokat visznek magukkal a felszín felé tartó útjuk során. Az utasok sziklafalak szilárd darabjai, melyek rengeteg információt hordoznak bolygónk felszín alatti körülményeiről

idézi Maya Kopylovát, a University of British Columbia geológusát a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Kopylova és kollégái a Baffin-sziget déli részén lévő, a De Beers nevű gyémántcég Chidliak-projektjéhez kapcsolódó kimberlitfeltáró területen gyűjtött mintákat kezdték elemezni. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a kőzetek különlegesek. A minta megegyezett a Skóciától Labrador területéig húzódó kontinentális földkéreg ősi területének, az észak-atlanti kratonnak más részeivel.

Az észak-atlanti kraton más egységeinek ásványi összetétele annyira egyedi, hogy nem lehetett tévedés

mondta a Journal of Petrology című szaklapban a felfedezésről megjelent kutatás fő szerzője.

Az észak-kanadai – a Québec és Ontario északi részén és Nunavutban lévő – kraton teljesen más összetételű – emelte ki a szakértő.

A kratonok a kontinentális kéreg többmilliárd éves, stabil töredékei – olyan kontinentális magok, amelyek más kontinentális kőzeteket gyűjtenek és kötnek maguk köré. Néhány ilyen stabil mag még ma is jelen van kontinentális lemezek, például az észak-amerikai lemez középpontjában, más ősi kontinensek azonban apró töredékekre hullottak és újrarendeződtek a lemezmozgások hosszú történelme során.

Egy ilyen elveszett darab megtalálása olyan, mint rálelni egy eltűnt kirakódarabra. Az ősi Föld tudományos kirakósa nem lehet teljes az összes alkotórész nélkül

véli Kopylova.

Az észak-atlanti kraton kontinentális lemeze 150 millió évvel ezelőtt tört darabokra, jelenleg Skócia északi területeitől Grönland déli vidékén át délnyugati irányban folytatódva Labradorig tart. Az újonnan azonosított töredék lefedi a Chidliak-projekt területét, 10 százalékkal járul hozzá az észak-atlanti kraton kiterjedéséhez.

Ez az első alkalom, hogy geológusoknak ilyen mélységben sikerült összeilleszteniük egy kirakósdarabot. A Föld-lemezek helyének és méretének rekonstrukcióját célzó korábbi kutatások a köpeny viszonylag kis mélységből származó kőzetmintáin alapultak, melyek 1-10 kilométeres mélységben keletkeztek.

Most már nem csak a Föld legfelsőbb, vékony rétegét, a bolygó térfogatának csupán egy százalékát érthetjük meg és térképezhetjük fel, hanem tudásunk szó szerint és átvitt értelemben is mélyülni tud. Összerakhatunk 200 kilométer mélységben lévő töredékeket és összehasonlíthatjuk őket a nagy mélységű ásványtani információk alapján

fejtette ki Kopylova.