A hajdan a bécsi császári udvartól megmentett meteorit titkait most Miskolcon vizsgálják

Mesterséges intelligenciával testre szabható terápiákon dolgoznak a SZTAKI kutatói
2020-10-08
Nobel-díj – Louise Glück: az első gondolatom az volt, hogy nem lesznek barátaim
2020-10-09

A hajdan a bécsi császári udvartól megmentett meteorit titkait most Miskolcon vizsgálják

A Kabai-meteorit hazánk leghíresebb égből hullott köve. Nemcsak azért, mert földi történetéről minden részletet tudunk, hanem mert ez volt az első ilyen kozmikus eredetű kőzet, melyből szerves anyagot mutattak ki. A nyilvánosság elől is elzárt kődarab még megfejtetlen rejtélyeit most a Miskolci Egyetemen próbálják kikutatni. 

Felhőmentes éjszakákon gyakran gyönyörködünk a csillagfényes égbolt látványában. Ha békés szemlélődésünk során meglátunk az égbolton egy hirtelen átsuhanó fényes meteort, még mi, természettudósok is gyakran kívánunk valamit. Pedig pontosan tudjuk, hogy mindez nem más, csupán a Föld légkörében felizzó, egyszerű kődarab, amely még annál is kisebb valószínűséggel teljesíti a kívánságunkat, minthogy ötösünk lenne a lottón. Ha viszont ezek az égi vándorok elérik a Föld felszínét, nagyon sokat elárulnak nekünk például a Naprendszer kialakulásáról.

Kezdjük egy pici nevezéktannal! Meteornak, vagy hullócsillagnak nevezzük a kozmikus térből a Föld légkörébe belépő kődarabot, amely a nagy sebessége miatt felizzik és elég, még mielőtt a felszínre érkezne. Ha azonban eléri a Föld felszínét, akkor a neve: meteorit. Naponta mintegy 60–100 tonna kozmikus eredetű, szilárd anyag kerül a Föld légkörébe, de ennek a nagy része mikroszkopikus méretű és nem éri el a felszínt. A nagy meteoritok, melyek nem semmisülnek meg a légkörben, igen ritkák.

A meteoritok, azon kívül, hogy különlegességük miatt egyes gyűjtők kedvenc kincsei, a természettudósok számára is jelentősek. A meteoritok ugyanis közvetlen információkat hordoznak a Naprendszer korai szakaszából, emellett segítségükkel bepillanthatunk a Föld mélyebb rétegeibe is, sőt a szomszédos égitestek, a Hold, a Mars felépítésének megismerésében is segítenek – de ez már egy másik történet…

A csillagpor lenyomatai

Valamikor 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Tejútrendszer egy teljesen átlagos részében, az ott lévő kozmikus gáz- és porfelhőből elkezdett kialakulni szűkebb hazánk, a Naprendszer. Az eredetileg itt található csillagközi felhő anyagának döntő hányada a Nap és a bolygók kialakulása során megsemmisült, megolvadt, átalakult. Csupán elenyésző része az, amely eredeti formájában megmaradt, nem vált a bolygók apró építőkövévé. A csillagpornak ezek a meg nem olvadt, Naprendszer előtti építőkövei találhatók meg a kőmeteoritok egy fajtájában, az úgynevezett kondritokban. Ezek vizsgálatával lehet következtetni a Naprendszer kialakulásának kezdetén fennálló állapotokra.

A kőmeteoritok azért kapták ezt a gyűjtőnevet, mert távolról nézve pont úgy néznek ki, mint a földi kőzetek. Sőt, némelyik még közelről nézve is! És bár ezek a kőmeteoritok alkotják a Föld felszínére hulló anyag 90–95 százalékát, az ismert meteoritok között mégis jóval kisebb arányban vannak jelen, mivel ezek semmisülnek meg legkönnyebben a légkörön való áthaladáskor és a felszínre érve sem feltétlenül tudjuk megkülönböztetni őket a földi kőzetektől. Azaz, ha nem egy tőle teljesen eltérő anyagú helyre esik (például egy jégmezőre, vagy egy sóbányába), és nem olyan nagy, hogy a felszínre érve kisebb-nagyobb krátert hozzon létre, akkor még a szakértő szem is nehezen veszi észre.

A kőmeteoritok egy részét alkotják a kondritok, melyek úgynevezett kondrumokból, apró megolvadt, majd megszilárdult cseppecskékből állnak. Szintén ezek hordozzák a meg nem olvadt csillagközi felhő eredeti anyagát, a csillagport is. A cseppecskék között általában szénben gazdag anyag található. Ezek a meteoritok az évmilliárdok alatt csupán minimális átalakulást szenvedtek.

Azt hitték, a Földön kívüli élet bizonyítéka

Ilyen, úgynevezett szenes kondrit Magyarország leghíresebb meteoritja, a Kabai meteorit is. Az 1857-ben földre hullott égi vándort Debrecenben, a Református Kollégium Múzeumában őrzik. Nagy Mihály, a meteorit-gyűjtemény nyugalmazott kurátora meséli el a történetét:

A meteorit 1857. április 15-én, este 10 óra körül hullott le, Kaba határában. Többen látták a szokatlan felvillanást, többek között Szilágyi Gábor gazda is. Már nyugovóra tért, szunyókált, de a fényességre felriadt. Másnap a tanyájára menet a lova egy ponton megállt a dűlőúton. Be volt horpadva a föld. Napközben a szomszédokkal megbeszélték az éjszakai fényességet. Felmerült a gazdában, hogy ahol a lova megállt, ott lehet valami és hazafelé meg is találta és hazavitte a fekete követ. A szomszédjaival le is ütöttek egy darabot a sarkából, hátha aranyat találnak a belsejében, de nem volt benne. Mivel így már csupán egy értéktelen kődarab volt a szemükben, ezért bevitték a kabai elöljárósághoz. Mivel ott sem tudtak vele mit kezdeni, elvitték a Debreceni Kollégiumba, a tudós professzorokhoz. Április 29-én Török József, a Kollégium orvosa és természetrajz tanára be is mutatta a kabaiak ajándékát a tanári testületnek.

Az égből pottyant kőnek hamar elterjedt a híre, egészen a bécsi udvarig eljutott. A bécsi Mineralógiai Kabinet igazgatója a Monarchia fővárosába szerette volna szállíttatni, de Török József – aki már akkor jelentős ismeretekkel rendelkezett a meteoritokról is – tudta, hogy értékes, ezért nem akarta felküldeni. Megvizsgálta a felületét valamint a kabaiak által leütött részt és ez alapján leírást készített róla, amely a Magyar Tudományos Akadémia közleményeiben és egy tudományos folyóiratban is megjelent, már 1858-ban. Így a bécsiek elestek az első közlés lehetőségétől.

Végül az európai hírű német vegyésznek, Friedrich Wöhlernek küldtek mintát a meteoritból, kémiai elemzésre. A vizsgálat nem várt eredményt hozott: a világon először a Kabai meteoritban mutattak ki szerves anyagot. Wöhler úgy jellemezte, hogy ez nagyon hasonlít ahhoz az anyaghoz, amely a kőolaj lepárlásnál maradékként marad vissza, akkori szóhasználattal élve a „földi viasz”-hoz. Wöhler ezt a Földön kívüli élet bizonyítékának tekintette, de ma már tudjuk, hogy ez nem elégséges bizonyíték.

Ez a meteorit nagyon érzékeny a külső körülmények változására, a hőmérséklet- és légnyomásváltozás is árt neki, ezért nincsen kiállítva, csupán az élethű másolatát lehet megtekinteni a Debreceni Kollégium Múzeumában.

Egész meteoritot most vizsgálnak először CT-vel

Most azonban a kutatók kérésére elővették a meteoritot és elszállították a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékére, ahol újabb vizsgálatokat végeztek rajta. Rózsa Péter, a Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének munkatársa kísérte el erre a kényes útra:

Pár éve Debrecenben orvosi CT-vel vizsgálták meg és úgy tűnt, hogy valamilyen zónásság van benne. Erről szeretnénk megbizonyosodni Miskolcon, ahol erre a célra megfelelőbb műszer áll rendelkezésre. A vizsgálat jelentőségét az adja, hogy sűrűség szempontjából vizsgáltak már meg meteoritdarabokat, de egész meteoritot még soha. Ha kiderül, hogy tényleg zónásan változik a sűrűsége, akkor jöhet az agyalás, hogy vajon ezt mi okozhatja. Lehetséges, hogy a benne lévő szerves anyagnak az eloszlása változik. A külső kérge megolvadt a légkörön való áthaladás közben és ekkor a könnyen illó szerves anyag eltűnt a széléről.

Az eredményekre még picit várni kell. Addig is, ha felnézünk az égboltra és fényes tűzgömböt látunk átsuhanni az éjszakán, gondoljunk arra, hogy a Naprendszer kialakulása előtti anyag most ég el a Föld légkörében. De a biztonság kedvéért azért kívánjunk is valamit!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close