Amikor egy bajai vaskereskedő fia lett a francia császári család tagja

Elindult az új Mol Bubi
2021-05-20
Technikai okokra hivatkozva elnapolták egy kínai teherszállító űrhajó felbocsátását
2021-05-21

Amikor egy bajai vaskereskedő fia lett a francia császári család tagja

Egy bajai fiatalember, aki nem találta a helyét szülővárosában, katonának állt, hogy azután szabadsághős, kormányzó és hatalmas közlekedési beruházások kezdeményezője legyen. Türr István nem mindennapi élete igazán bővelkedett fordulatokban.

Mit csináljon a magyar most? — Várjon és türrjön!

írta egy anekdota szerint Jókai Mór az Üstökös című lapjában 1866-ban. A kérdés arra vonatkozott, az osztrák-porosz háborúhoz hogyan viszonyuljanak a magyarok? Jókait, az anekdota szerint ezért a mondatért beidézték, mire az író kijelentette, csak egyszerű sajtóhiba történt.

Mi volt a baj ezzel a mondattal? A „tűrjön” szót ugyanis két r-el, írta az újság, amit persze mindenki értett, azaz a magyarok csak várjanak, és Türr jön, azaz Türr István tábornok betör az országba, és kiveri az osztrákokat. Valójában e sorok írója az idézett mondatot a nevezett lapban nem találta meg, de az anekdota jól rávilágít arra, milyen szerepet játszott az 1850-es 1860-as években a magyar közéletben egy egykori bajai mészáros-segéd, vaskereskedő-inas, Türr István.

Türr István 1825. augusztus 11-én, még Thier István néven született. Apja vaskereskedő volt, István az ötödik gyerekként jött a világra. Tanulni nem szeretett, volt lakatosinas, mészárosinas, majd 1842-ben 17 évesen beállt katonának.

Az egyszerű közlegényből hét év alatt már hadnagy lett, és Észak-Itáliában állomásozott, amikor Európa szerte forradalmak törtek ki. A Piemonttal vívott háború alatt 1849 januárjában 150 emberével egyszerűen átállt a piemonti oldalra, mert az osztrák hadsereg tetteit és az osztrák elnyomó politikát elutasította. A piemonti hadseregben századosi rangot kapott, és egy új feladatot, magyar légió szervezését.

Az 1848-as forradalmak után Európa furcsa helyzetben találta magát. A kontinenst feszítő kérdések, az olasz és a német egység, a magyar és a lengyel függetlenség nem oldódott meg, a Balkánon ugyanakkor megkérdőjeleződött a Török birodalom szerepe. Az 1848-ban kikiáltott francia köztársaságból néhány éven belül újra császárság lett, miközben az orosz birodalom terjeszkedni akart.

Türr István (Baja, 1825. augusztus 11. – Budapest, 1908. május 3) Borsos József fényképfelvétele az 1870-es években (Wikipedia)

Ebben a politikailag is kényes térben számos egykori forradalmár, száműzött politikus és magas rangú katonatiszt járta Európát, ki azzal a céllal, hogy elnyomott hazájának, politikai céljainak szerezzen támogatást, ki azért, hogy a „zsarnokság” ellen harcoljon, bárhol is nyílik erre lehetősége.

A brit ezredesként elfogott Türrt Viktória királynő hatalma mentette ki az osztrák fogságból

Türr inkább az utóbbi kategóriába tartozott, előbb embereivel, majd egyedül oda ment, ahol a „szabadság” ügye mellett tudott küzdeni. Így jutott el Piemont veresége után a délnémet Badenbe, ahol az ottani forradalmi hadsereg már ezredesi rangot kínált a fiatal magyar tisztnek, de az ügy, a forradalmi német egység elbukott, Türrnek menekülnie kellett. Számos helyen megfordult, belekeveredett az itáliai mazzinista összeesküvésbe, amiért Tunéziában száműzték – amivel egyben a piemonti hatóságok elérhetetlenné tették az őt elkapni akaró osztrákok elől.

Később kapcsolatba lépett a magyar emigrációval is, de a krími háború már a brit hadsereg ezredeseként érte. Lehetősége lett volna a török hadseregbe is belépni, de ahhoz át kellett volna térnie az iszlám vallásra, amit azonban nem tett meg.

Amikor a brit hadsereg megbízásából Bukarestben járt, az osztrákok elkapták, és katonaszökevényként Brassóban bíróság elé állították, ahol halálra ítélték. A saját szempontjukból igazuk volt, de Viktória királynő nem igazán tolerálta, hogy az osztrákok ki akarják végezni az egyik főtisztjét, így a brit uralkodó közbenjárására elengedték, „csak” életfogytiglan száműzték.

1859-ben a piemonti-francia-osztrák háborúban Garibaldi fegyvertársa lett, majd a híres ezrek egyike. A hihetetlen hadjárat során 1860-ban Garibaldi maroknyi emberével partra szállt Szicília szigetén, majd annak elfoglalása után az itáliai félszigeten, és pár hónap alatt megdöntötték a Nápolyi királyságot, ezzel lehetővé tették az egységes olasz királyság létrejöttét.

Garibaldi oldalán Nápoly kormányzója, majd az olasz király szárnysegéde

Türr több csatában is kitűnt, Palermót az ő tervei szerint vették be, és a háború végét, mint altábornagy és Nápoly kormányzója érte meg.

Az olasz egység létrejötte után Garibaldi azonban kínos lett az új olasz államnak, a hős, aki az új királyságban nem érezte jól magát, vissza is vonult, ám jobbkeze, Türr István altábornagyi rangban az olasz király, II Viktor Emánuel szárnysegéde lett.

A következő években kényes diplomáciai feladatokat látott el az olasz királyság érdekben. Közben megnősült. A bajai vaskereskedő fia nem mást vett feleségül, mint a francia császár, III. Napóleon unokahúgát, Bonaparte-Wyse Adelina hercegnőt.

Mivel Türr István nagy népszerűségnek örvendett Magyarországon, a tervezett frigy itthon is nagy érdeklődést keltett, az Uj Idők című lap 1908-ban így emlékezett a házasság hírének hazai fogadtatásáról:

Eljegyzésük híre nagy érdeklődést, sőt örömet keltett Magyarországon. Lelkes honleányok aranyos főkötőt küldöttek számára, mely Szegfi Emilia, a „Családi Kör” szerkesztőnőjének felügyelete alatt készült; az aradiak ménesi tüzbort akartak küldeni menyegzőjükre s ugyanez alkalomra Olaszországba készült Kecskeméti híres bandája is. De a bor és a cigány lekésett Türr István lakodalmáról, mert a szerelmesek már szeptember tizedikén esti tíz órakor a legnagyobb csendben és gyorsasággal megesküdtek a mondovii templomban, holott itthon azt hitték, hogy csak október elsején lesz az esküvő.

Az ara ekkor 22 éves volt, s a leírások szerint tündöklően szép. A kapcsolatukat a már idézett cikk ezzel jellemezte:

Őszinén szerették egymást és Párisban sokat emlegették annak idején, hogy egy szoarén, melyre hivatalos volt az arisztokrácia színejava, a csemegénél felkelt Türrné és megcsókolta urát az egész vendégsereg szemeláttára, felkiáltva:

— Voilá c’est mon confect. (Íme az én csemegém Szerk.)

A finom műveltségű, szellemes és előkelő hölgyet a régibb budapesti társaság is jól ismerte, mert a hatvanas évek végén s a hetvenes években gyakran járt és hosszasabban lakott Budapesten.

Türr 1866-ig maradt aktív szolgálatban az olasz udvarnál, a porosz-osztrák háború alatt Belgrádban volt, és valóban arra készült, hogy sereget vezessen Magyarországra (azaz az ország várjon és türrjön…), de a történelem kereke máshogy alakult.

A kiegyezés részeként kihirdetett általános amnesztia őt is érintette, így hazatérhetett Magyarországra. Gyakran haza is látogatott, de nem lakott állandóan Budapesten, hiszen Párizsban a császári család tagjaként állt a palotája.

A háborúskodások végével új életcélt keresett magának. Alapítója volt a budapesti szabadkőműves nagypáholynak, nemzetjavító tervekbe kezdett, így népnevelési kört alapított, értekezéseket írt, illetve nagyszabású üzleti terveket valósított meg, elsősorban a közlekedési hálózatok fejlesztésében.

Türr István római szobra (Fotó: Wikipedia, Franciszek Vetulani)

A békeharcos beruházó

Már 1870-ben átvette a Tisza és a Duna közötti Ferenc-csatorna üzemeltetését, amelynek részeként a csatornát fel is újította, valamint átkelőhajó járatot indított Buda és Pest között, de nemzetközi szinten sokkal nagyobb beruházásokba is bekapcsolódott.

Ott volt a kor két legnagyobb építkezésénél, a Szuezi-csatornánál és a Panama-­csatorna építésének kezdeténél, s nem mellesleg az ő általa szervezett vállalat építette meg a Korinthoszi-csatornát, amelyről a Tudas.hu oldalon már olvashattak.

Ugyan pályafutását katonaként kezdte, élete második felét az általános béke elérésének szentelte. Már 1869-1870-ben egyik kezdeményezője volt egy francia-osztrák-magyar olasz- szövetségnek (amely azonban nem jött létre), később pedig a nemzetközi békemozgalomban töltött be aktív szerepet, s az 1896-os, Budapesten tartott VII. nemzetközi békekonferencián is ő elnökölt.

A bajai Türr István híd (Fotó: Wikipedia)

Élete utolsó éveit jórészt Párizsban töltötte, de sokat időzött Budapesten, és itt érte a halál is 82 évesen 1908-ban.

Sírja a Kerepesi temetőben található, országszerte számos iskola, utca viseli a nevét, és a bajai Duna hídat is róla nevezték el. Rómában szobra áll, a Korinthoszi-csatornánál pedig egy emlékmű idézi a nevét.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close