Amikor egy bajai vaskereskedő fia lett a francia császári család tagja

Magyarországi partnerrel bővített a TikTok
2021-05-20
Technikai okokra hivatkozva elnapolták egy kínai teherszállító űrhajó felbocsátását
2021-05-21
Show all

Amikor egy bajai vaskereskedő fia lett a francia császári család tagja

Egy bajai fiatalember, aki nem találta a helyét szülővárosában, katonának állt, hogy azután szabadsághős, kormányzó és hatalmas közlekedési beruházások kezdeményezője legyen. Türr István nem mindennapi élete igazán bővelkedett fordulatokban.

Mit csináljon a magyar most? — Várjon és türrjön!

írta egy anekdota szerint Jókai Mór az Üstökös című lapjában 1866-ban. A kérdés arra vonatkozott, az osztrák-porosz háborúhoz hogyan viszonyuljanak a magyarok? Jókait, az anekdota szerint ezért a mondatért beidézték, mire az író kijelentette, csak egyszerű sajtóhiba történt.

Mi volt a baj ezzel a mondattal? A „tűrjön” szót ugyanis két r-el, írta az újság, amit persze mindenki értett, azaz a magyarok csak várjanak, és Türr jön, azaz Türr István tábornok betör az országba, és kiveri az osztrákokat. Valójában e sorok írója az idézett mondatot a nevezett lapban nem találta meg, de az anekdota jól rávilágít arra, milyen szerepet játszott az 1850-es 1860-as években a magyar közéletben egy egykori bajai mészáros-segéd, vaskereskedő-inas, Türr István.

Türr István 1825. augusztus 11-én, még Thier István néven született. Apja vaskereskedő volt, István az ötödik gyerekként jött a világra. Tanulni nem szeretett, volt lakatosinas, mészárosinas, majd 1842-ben 17 évesen beállt katonának.

Az egyszerű közlegényből hét év alatt már hadnagy lett, és Észak-Itáliában állomásozott, amikor Európa szerte forradalmak törtek ki. A Piemonttal vívott háború alatt 1849 januárjában 150 emberével egyszerűen átállt a piemonti oldalra, mert az osztrák hadsereg tetteit és az osztrák elnyomó politikát elutasította. A piemonti hadseregben századosi rangot kapott, és egy új feladatot, magyar légió szervezését.

Az 1848-as forradalmak után Európa furcsa helyzetben találta magát. A kontinenst feszítő kérdések, az olasz és a német egység, a magyar és a lengyel függetlenség nem oldódott meg, a Balkánon ugyanakkor megkérdőjeleződött a Török birodalom szerepe. Az 1848-ban kikiáltott francia köztársaságból néhány éven belül újra császárság lett, miközben az orosz birodalom terjeszkedni akart.

Türr István (Baja, 1825. augusztus 11. – Budapest, 1908. május 3) Borsos József fényképfelvétele az 1870-es években (Wikipedia)

Türr István (Baja, 1825. augusztus 11. – Budapest, 1908. május 3) Borsos József fényképfelvétele az 1870-es években (Wikipedia)

Ebben a politikailag is kényes térben számos egykori forradalmár, száműzött politikus és magas rangú katonatiszt járta Európát, ki azzal a céllal, hogy elnyomott hazájának, politikai céljainak szerezzen támogatást, ki azért, hogy a „zsarnokság” ellen harcoljon, bárhol is nyílik erre lehetősége.

A brit ezredesként elfogott Türrt Viktória királynő hatalma mentette ki az osztrák fogságból

Türr inkább az utóbbi kategóriába tartozott, előbb embereivel, majd egyedül oda ment, ahol a „szabadság” ügye mellett tudott küzdeni. Így jutott el Piemont veresége után a délnémet Badenbe, ahol az ottani forradalmi hadsereg már ezredesi rangot kínált a fiatal magyar tisztnek, de az ügy, a forradalmi német egység elbukott, Türrnek menekülnie kellett. Számos helyen megfordult, belekeveredett az itáliai mazzinista összeesküvésbe, amiért Tunéziában száműzték – amivel egyben a piemonti hatóságok elérhetetlenné tették az őt elkapni akaró osztrákok elől.

Később kapcsolatba lépett a magyar emigrációval is, de a krími háború már a brit hadsereg ezredeseként érte. Lehetősége lett volna a török hadseregbe is belépni, de ahhoz át kellett volna térnie az iszlám vallásra, amit azonban nem tett meg.

Amikor a brit hadsereg megbízásából Bukarestben járt, az osztrákok elkapták, és katonaszökevényként Brassóban bíróság elé állították, ahol halálra ítélték. A saját szempontjukból igazuk volt, de Viktória királynő nem igazán tolerálta, hogy az osztrákok ki akarják végezni az egyik főtisztjét, így a brit uralkodó közbenjárására elengedték, „csak” életfogytiglan száműzték.

1859-ben a piemonti-francia-osztrák háborúban Garibaldi fegyvertársa lett, majd a híres ezrek egyike. A hihetetlen hadjárat során 1860-ban Garibaldi maroknyi emberével partra szállt Szicília szigetén, majd annak elfoglalása után az itáliai félszigeten, és pár hónap alatt megdöntötték a Nápolyi királyságot, ezzel lehetővé tették az egységes olasz királyság létrejöttét.

Garibaldi oldalán Nápoly kormányzója, majd az olasz király szárnysegéde

Türr több csatában is kitűnt, Palermót az ő tervei szerint vették be, és a háború végét, mint altábornagy és Nápoly kormányzója érte meg.

Az olasz egység létrejötte után Garibaldi azonban kínos lett az új olasz államnak, a hős, aki az új királyságban nem érezte jól magát, vissza is vonult, ám jobbkeze, Türr István altábornagyi rangban az olasz király, II Viktor Emánuel szárnysegéde lett.

A következő években kényes diplomáciai feladatokat látott el az olasz királyság érdekben. Közben megnősült. A bajai vaskereskedő fia nem mást vett feleségül, mint a francia császár, III. Napóleon unokahúgát, Bonaparte-Wyse Adelina hercegnőt.

Mivel Türr István nagy népszerűségnek örvendett Magyarországon, a tervezett frigy itthon is nagy érdeklődést keltett, az Uj Idők című lap 1908-ban így emlékezett a házasság hírének hazai fogadtatásáról:

Eljegyzésük híre nagy érdeklődést, sőt örömet keltett Magyarországon. Lelkes honleányok aranyos főkötőt küldöttek számára, mely Szegfi Emilia, a „Családi Kör” szerkesztőnőjének felügyelete alatt készült; az aradiak ménesi tüzbort akartak küldeni menyegzőjükre s ugyanez alkalomra Olaszországba készült Kecskeméti híres bandája is. De a bor és a cigány lekésett Türr István lakodalmáról, mert a szerelmesek már szeptember tizedikén esti tíz órakor a legnagyobb csendben és gyorsasággal megesküdtek a mondovii templomban, holott itthon azt hitték, hogy csak október elsején lesz az esküvő.

Az ara ekkor 22 éves volt, s a leírások szerint tündöklően szép. A kapcsolatukat a már idézett cikk ezzel jellemezte:

Őszinén szerették egymást és Párisban sokat emlegették annak idején, hogy egy szoarén, melyre hivatalos volt az arisztokrácia színejava, a csemegénél felkelt Türrné és megcsókolta urát az egész vendégsereg szemeláttára, felkiáltva:

— Voilá c’est mon confect. (Íme az én csemegém Szerk.)

A finom műveltségű, szellemes és előkelő hölgyet a régibb budapesti társaság is jól ismerte, mert a hatvanas évek végén s a hetvenes években gyakran járt és hosszasabban lakott Budapesten.

Türr 1866-ig maradt aktív szolgálatban az olasz udvarnál, a porosz-osztrák háború alatt Belgrádban volt, és valóban arra készült, hogy sereget vezessen Magyarországra (azaz az ország várjon és türrjön…), de a történelem kereke máshogy alakult.

A kiegyezés részeként kihirdetett általános amnesztia őt is érintette, így hazatérhetett Magyarországra. Gyakran haza is látogatott, de nem lakott állandóan Budapesten, hiszen Párizsban a császári család tagjaként állt a palotája.

A háborúskodások végével új életcélt keresett magának. Alapítója volt a budapesti szabadkőműves nagypáholynak, nemzetjavító tervekbe kezdett, így népnevelési kört alapított, értekezéseket írt, illetve nagyszabású üzleti terveket valósított meg, elsősorban a közlekedési hálózatok fejlesztésében.

Türr István római szobra (Fotó: Wikipedia, Franciszek Vetulani)

Türr István római szobra (Fotó: Wikipedia, Franciszek Vetulani)

A békeharcos beruházó

Már 1870-ben átvette a Tisza és a Duna közötti Ferenc-csatorna üzemeltetését, amelynek részeként a csatornát fel is újította, valamint átkelőhajó járatot indított Buda és Pest között, de nemzetközi szinten sokkal nagyobb beruházásokba is bekapcsolódott.

Ott volt a kor két legnagyobb építkezésénél, a Szuezi-csatornánál és a Panama-­csatorna építésének kezdeténél, s nem mellesleg az ő általa szervezett vállalat építette meg a Korinthoszi-csatornát, amelyről a Tudas.hu oldalon már olvashattak.

Ugyan pályafutását katonaként kezdte, élete második felét az általános béke elérésének szentelte. Már 1869-1870-ben egyik kezdeményezője volt egy francia-osztrák-magyar olasz- szövetségnek (amely azonban nem jött létre), később pedig a nemzetközi békemozgalomban töltött be aktív szerepet, s az 1896-os, Budapesten tartott VII. nemzetközi békekonferencián is ő elnökölt.

A bajai Türr István híd (Fotó: Wikipedia)

A bajai Türr István híd (Fotó: Wikipedia)

Élete utolsó éveit jórészt Párizsban töltötte, de sokat időzött Budapesten, és itt érte a halál is 82 évesen 1908-ban.

Sírja a Kerepesi temetőben található, országszerte számos iskola, utca viseli a nevét, és a bajai Duna hídat is róla nevezték el. Rómában szobra áll, a Korinthoszi-csatornánál pedig egy emlékmű idézi a nevét.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.