Az “Aranybulla 800” című pályázat ünnepélyes eredményhirdetésével április 24-én – az Aranybulla napján – lezárult az a rendezvénysorozat, amelyet a II. András által 1222-ben kibocsátott, és a későbbi korszakok alkotmányfejlődésére nagy hatással bíró jogi dokumentum értékelésére szerveztek.

Az Országgyűlés elnöke által egyetemek és főiskolák hallgatói számára kiírt pályázat díjkiosztóján az Országház Delegációs termében Kövér László szavait Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala közgyűjteményi és közművelődési igazgatója tolmácsolta.

Kövér László úgy fogalmazott: a szemünk előtt átalakuló új világrendben egyre nagyobb szerepe van a komplex gondolkodásnak és a múlt ismeretének.

A világ közvéleményének nagy része temeti a társadalomtudományokat, pedig épp a mostani próbatételek, a nemzetek civilizációs küzdelme, a sokszor hamis világképek a bizonyosság arra, hogy olyan idők köszöntöttek ránk, amikor ismét a szellem ereje és elődeink felhalmozott tudása segíthet – hangsúlyozta levelében a házelnök.

Közölte: az Országgyűlés azért hirdette meg a pályázatot, hogy

méltó keretek között emlékezhessünk meg a nagy jelentőségű dokumentumról,

és közösen szembesüljünk a fejlődéssel, amely megmutatja, “min engedünk változtatni és mi az, amihez körömszakadtáig ragaszkodnunk kell”.

Kövér László értékelése szerint az Aranybulla megalapozza az alkotmányos gondolkodást, és “mindenkori felelősségünkre is emlékeztet”.

A díjazottakról a házelnök kijelentette: annak a nemzedéknek a tagjai, “amely a jog és tudás erejével felvértezve átlátja a jövő kihívásait”.

Bellavics István arról beszélt, hogy

a díjátadó az utolsó eleme a széleskörű rendezvénysorozatnak, amely elsősorban a középiskolásokra, egyetemistákra és kutatókra koncentrált,

s amelynek részeként szerveztek tudományos konferenciát, pedagógus továbbképzést, készültek kiadványok, animációs filmek, valamint egy honlap gazdag tartalommal.

Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés tavaly törvénybe foglalta az Aranybulla emlékét és jelentőségét, s az Aranybulla napjává tette április 24-ét.

Mezey Barna, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a bírálóbizottság tagja kiemelte, hogy az Aranybulla megítélésében nagy változások történtek az utóbbi években. II. András egyszerűen egy politikai szituációt kezelt, ráadásul hasonló szabadságjogok már Szent István korában is voltak, és akkoriban százas nagyságrendben bocsátottak ki hasonló chartákat Európában – részletezte az akadémikus.

Hozzátette:

az Aranybulla egy volt a sok privilégiumlevél közül, azonban a későbbi korszakokban megerősítették, alkotmányos jelentőséget adtak neki,

Werbőczy István Hármaskönyve pedig “valódi unicummá tette az Aranybullát, hivatkozási alap lett, dicsfényt kapott” – mondta el Mezey Barna.

Megemlítette, hogy az ellenállási jog alkalmazására nem volt példa a középkorban, csak később, a Habsburgokkal szemben.

Ezért lehetett piedesztálra emelni, hivatkozási alappá vált, beleszervesült az alkotmányba, függetlenül a király eredeti szándékától, és végigkísérte a magyar történelmet

– értékelt a kutató.

Kitért arra, hogy a pályázat kiírásakor attól tartottak, vegyes lesz az eredmény, hiszen

annyifajta tudományos megközelítés él az Aranybulláról”, ám örömmel látták, hogy “megvan a tudományos utánpótlás.

A pályázatra

14 munka érkezett be, és végül nem három, hanem négy díjazottat választott ki a szakmai zsűri.

A különdíjat Mercz Mónika kapta (Károli Gáspár Református Egyetem), az 1. helyezett Biró Zsófia lett (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), a 2. helyezett Papp Regina Bernadett (Pécsi Tudományegyetem), a 3. helyezett pedig Trunkos Bence (Eötvös Loránd Tudományegyetem).

A pályamunkák elektronikus formában megjelennek az Országgyűlés honlapján.