Egy totális ukrán-orosz háború néhány napon belül eldőlne

Kínai elnök: a klímaváltozást nem szabad bábként használni geopolitikai játszmákhoz
2021-04-17
Biztonságos sütőipari tevékenységek – a sütőipari fertőtlenítésről
2021-04-18

Egy totális ukrán-orosz háború néhány napon belül eldőlne

Éleződik az ukrán-orosz feszültség. Katonailag Ukrajna még a hagyományos (nem nukleáris) erőket tekintve sem komoly ellenfele az Oroszországi Föderációnak. Egy hagyományos eszközökkel megvívott háborúban az ukrán erők néhány napon, esetleg héten belül összeomlanának az OF légi ereje és páncélos ékei csapásai nyomán. És ha az USA Ukrajna mögé állna?

Noha több nyugati médiumban megszólaltatott elemzők nem zárnak ki egy küszöbön álló ukrán-oroszországi katonai összecsapást, ennek valószínűségét mértékadó körök alacsonyra, mindössze 5 százalékra becslik. A Kiyv Post angol nyelvű napilapban Robert Homans, egy több mint egy évtizede Ukrajnában élő, magát „befektetőként, kommentátorként” jellemző amerikai hasonlóképpen nem tart egy küszöbönálló orosz katonai inváziótól.

Első érve: március-április-május a sártenger időszaka Kelet-Ukrajnában, ahol kevés és rossz minőségű út van – így a nagyobb, nehezebb haditechnikai eszközök elakadhatnak. Emellett az április az Oroszországi Föderációban (OF) a hadseregbe való új bevonulók fogadásának hónapja – nem igazán alkalmas egy hagyományos eszközökkel megvívott háborúra.

Ha mégis elindulnának, vélhetően a herszoni megyében lévő gát lenne a célpont, amely szabályozza a Krímnek korábban Ukrajnából szolgáltatott ivóvíz útját. Ehhez viszont a támadóknak el kellene foglalniuk két, ukrán kormánykézen lévő jelentősebb várost, Berdjanszkot és Mariupolt.

Milyen politikai eszközök állnak a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok rendelkezésére?

Mindenek előtt a szankciók, amelyekkel leállítanák az Északi Áramlat-2 gázvezeték építést, amely évi mintegy kétmilliárd dolláros gáztranzit díjtól fosztja meg Ukrajnát. Ám van egy kényes pontja a szankcióknak, amelybe már a korábbi amerikai kormányzatoknak is beletört a foga: Németország részvétele. Berlin, az USA egyik legfontosabb, legközelebbi szövetségese, NATO-partnere érdekelt az Északi Áramlat-2 megépítésében.

Megéri-e Washingtonnak szembe kerülni egyik legfontosabb szövetségesével? Eleddig az USA csak fenyegetőzött az Északi Áramlat-2 valamennyi, akár közvetett nyugati partnere elleni szankciókkal, azokat ténylegesen csak Moszkva ellen alkalmazta.

A Trump-kormányzatot Ukrajna nem igazán érdekelte.

Jelentős változást hozott az új amerikai elnök, az Ukrajnát az Obama-korszak alelnökeként jól megismerő Joe Biden. Kijevet, Ukrajna területi-politikai egységét teljes támogatásáról biztosította. Ám Biden nem fejtette ki, hogy ez a támogatás mit jelent. Ez aggasztja az ukránokat is, akik szeretnének az Északatlanti Szerződés Szervezete, a NATO tagjai lenni.

Ukrajna elnöke Volodimir Zelenszkíj nyomást fejt ki, hogy Kijevet mihamarabb vegyék fel a NATO-ba, de ennek a jelenlegi helyzetben, a közeljövőben gyakorlatilag nincs esélye. A NATO Alapszerződés 10. pontja szerint a szervezet „a nyitott ajtók politikáját” folytatja minden csatlakozni szándékozóval szemben. A gyakorlatban ez egy hosszú, több lépcsős folyamat része.

Ami a legfontosabb: új tag felvételéhez valamennyi NATO tagállam beleegyezése szükséges. Brüsszeli NATO-körökből származó információk szerint emiatt sincs egyelőre napirenden Kijev felvétele, hiszen az európai tagállamok egy része – beleértve Magyarországot is – bizonnyal a felvétel ellen voksolna.

Noha Washington Ukrajna legfontosabb külső támogatója, az USA egyelőre nem részese az ukrajnai politikai rendezésnek, és nem tartozik annak leglényegesebb intézményéhez, a „Normandiai Négyekhez”.

Ebben a 2014 júniusában alakított formációban Németország, Franciaország Ukrajna és Oroszország vesz részt. Nem közvetlen részese az USA a kelet-ukrajnai helyzet rendezésével foglalkozó másik testületnek, a Trilaterális Csoportnak sem, amelyben Ukrajna, az Oroszországi Föderáció és az EBESZ vesz részt.

A szakadárok által ellenőrzött területek és az ukrán kormányerők viszonyát, a tűzszünetet az úgynevezett minszki jegyzőkönyvek szabályozzák. Ezek kidolgozását a Normandiai Négyek közvetítésével a Trilaterális Csoport három részvevője vállalta.

A két minszki jegyzőkönyv legfontosabb katonai vonatkozásai (amelyek mellett más rendelkezések is érvényben vannak):

1. A 2014-ben elfogadott Minszk – I: a tűzszüneti vonal mentén 15-15 kilométer széles ütközőzónát hoztak létre. Ebben a zónában tilos minden 100mm-esnél nagyobb űrméretű tüzérségi eszközt állomásoztatni.

2. A 2015-ben jóvá hagyott Minszk – II: újabb biztonsági zónákat jelöltek ki a tűzszüneti vonal mindkét oldalán, illetve szélesítették a korábbiakat. Eszerint az alap egy 50-50 kilométeres övezet, amelyben tilos a 100 mm-nél nagyobb űrméretű tüzérségi eszközök állomásoztatása. Ennél is szélesebb, 70-70 kilométeres zóna tiltja ki a közepes űrméretű rakéta-sorozatvetőket (MLRS), továbbá egy, a tűzszüneti vonaltól mért 140-140 kilométeres övezetben tilos a nehezebb MLRS-ek (Tornado-S, Uragan, Smerch) és a taktikai ballisztikus rakéták (Tochka-U) állomásoztatása. Az EBESZ (OSCE) ellenőrző misszió (SMM) feladata a fentiek megtartásának ellenőrzése.

Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (k) látogatást tesz a Donyeck térségben 2021. április 8-án. Kijev szerint az orosz hadsereg nagyjából harminc zászlóaljat csoportosított a határ orosz oldalára, az ukrajnai Donyec-medence megszállt területeire és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigetre.MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Mit lát az ukrán-orosz szembenállásban Timothy Ash brit elemző, aki évtizedek óta térségünkkel foglalkozik és a nyugati világ egyik legjobban tájékozott kelet-közép-európai szakértőjének számít?

Ash a BNE IntelliNews (hírszerző hírek) című, Délkelet-Európával foglalkozó kiadvány szerint így foglalja össze 2021. április 9-én:

1. Szembeszökő a feszültség növekedése a két szemben álló fél között, noha a minszki megállapodáscsomag szerint a tűzszüneti vonal mindkét oldalán sok kilométer széles, de facto demilitarizált övezet létesült, amelyben szigorúan meghatározzák az ott lévő fegyverzet jellegét és számát. Ezt az Európai Biztonság és Együttműködés Szervezete (EBESZ OSCE) több száz tagú kelet-ukrajnai missziója, az SMM (Special Monitoring Mission) ellenőrzi. A misszióba a szervezet a tagországokból katonai-hírszerzési-távközlési-tűzszerész szakértőket delegál. Tavaly július elseje óta, amikor a Kelet-Ukrajnában szemben álló felek, az ukrán kormányerők és a két szakadár, senki által el nem ismert „népköztársaság” fegyveres erői tűzszüneti megállapodást kötöttek,

összesen négy ukrán kormánykatona vesztette életét a frontvonalakon. Ezzel szemben 2021-ben már 27 kormánykatona halt meg, ebből hét az április. 2-9. közötti időszakban.

2. Timothy Ash kiemeli, hogy nyílt médiaforrások szerint az oroszok (Ash nem pontosít, de az összefüggésekből kiderül, hogy feltehetően a szakadárok által ellenőrzött területeken feltételezett orosz reguláris erőkre gondol) csapatösszevonásokat hajtanak végre a szakadár területeken, emellett Nyugat-Oroszországban, a Krímben és Belorusszia Ukrajnával határos térségeiben. Megjegyzendő, hogy hivatalos moszkvai források szerint nincsenek reguláris orosz csapatok a szakadárok által ellenőrzött területeken, azonban „oroszországi önkéntesek” harcolnak a szeparatisták oldalán. Moszkva azt mondja, a területén végrehajtott csapatösszevonások tulajdonképpen az alegységek tervszerű rotációját és kisebb hadgyakorlatok megtartását jelentik.

Kijevi források szerint 28 oroszországi zászlóalj, mintegy 15-20 ezer katona érkezett Oroszország nyugati, Ukrajnával határos térségébe, erősítve az ott telepített – mint Ash megjegyzi, igen jelentős – erőket. Az ukránok beszámolnak orosz oldalon Iszkander mintájú, rövid hatótávolságú (500 kilométernél kevesebb) ballisztikus rakéták telepítéséről is.

3. Ash is hivatkozik az OSCE SMM április 7-i jelentésére, amely nagy erejű elektronikus zavaróeszköz jelenlétét mutatta ki. Eszerint az SMM újonnan alkalmazott, hosszú távú repülésekre használatos megfigyelő helikopter drónja április 6-án nem tudott felszállni, hogy szokásos

ellenőrző körútját megtegye a tűzszüneti vonal mentén. Az eset a kormányerők ellenőrizte kelet-ukrajnai Stepanivka falu mellett történt. A megfigyelők beszámolója szerint a drón irányításához elengedhetetlen GPS-rádiójeleket zavarták.

Az SMM szakemberei feltételezik, hogy rendkívül nagy erejű, akár több tíz kilométerre lévő zavaróberendezésről van szó. Ismeretes, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erőiben alkalmazott elektronikus hadviselési, jelzavaró rendszereket a világon a legfejlettebbeknek tartják.

Az elektronikus jelzavarás kiváltképpen az utóbbi két hónapban erősödött meg és a drón-repülések 62,5 százalékát érintette, olvasható az SMM jelentésében.

Ukrán elemzők a mobil, teherautóra telepített Kraszuha 1L 269-es elektronikus hadviselési rendszert (EW) sejtik a történtek mögött. A rendszer hatósugara 250 kilométer, elsősorban a rakéták célkereső radarjeleit zavarja, de a NATO hatalmas AWACS gépei felderítő tevékenységét is akadályozza. Feltételezik, hogy ez a rendszer az OF területén működik és elsődleges feladata az Iskander rakétaütegek védelme.

Ugrásszerűen megnőtt a tűzszünetsértések száma – emeli ki a 81/2021-es (április 9-re dátumozott) OSCE SMM napi jelentés, amely azonban összefoglalójában nem részletezi, melyik oldal követte el a tűzszünetsértést.

Eszerint az előző időszakban 110 tűzszünetsértést, ám az április 9-i jelentésében 378 tűzszünetsértést regisztráltak, ami több mint háromszoros emelkedést jelent.

A tűzszünetsértések nagyobbik részét a luganszki térségben észlelték. Egy esetben kézifegyverekből a felkelők kezén lévő Donyecktől néhány kilométerre lévő Vesele (donyecki régió) közelében lőttek az SMM ellenőrzést végző mini-drónjára (mini-UAV).

Ukrajna és az Oroszországi Föderáció katonai-gazdasági erejének szembeállítása – 2021-es adatok

forrás: globalfirepower.com

Szempont

Ukrajna

Oroszországi Föderáció

Hányadik a katonai erő szerinti világranglistán? (Csak a hagyományos fegyverzet számít) 140 országból a 25. helyen 140 országból a 2. helyen
Fegyveres erőinek létszáma 255.000 1.014.000
Katonai költségvetése 2020-ban 9,6 milliárd dollár 42,2 milliárd dollár
Monetáris tartalékai 18,8 milliárd dollár 432,7 milliárd dollár
Lakossága 44 millió 141,7 millió
Légierő – a gépek száma 285 4.144
Ebből: vadászgépek + csapásmérők (közeltámogatók) 67 1.531
Ebből: helikopterek 111 1.540
Harckocsik száma 2.430 13.000
Önjáró tüzérségi eszközök 785 6.540
Mobil rakétaindító eszközök, indítóállványok (MLRS, taktikai ballisztikus rakéták) 550 3.860
Hadihajók száma 25 603
Ebből: tengeralattjárók 0 64
Repülőterek száma (polgári és katonai) 187 1218

 A fenti táblázat nem tükrözi az eszközök modernségét, csak számát.

Míg Ukrajna fegyverzetének jelentős részét az 1991 előtti, szovjet időszak technikája jellemzi, addig az OF az utolsó 15 évben igen jelentős fegyverzetfejlesztő-megújító programot valósított meg.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segély jelentős, de nem változtat az alapvető erőviszonyokon.

A Pentagon szerint 2014 óta Ukrajna több mint kétmilliárd dolláros amerikai katonai támogatásban részesült, amely magában foglalja „halálos fegyverrendszerek” (lethal weapons) szállítását is. Idén március elsején az amerikai védelmi minisztérium újabb, 125 millió dolláros segélyprogramot jelentett be.

Ennek keretében kiképzési szolgáltatásokat nyújtanak, erősítik az ukrán határvédelmet és Ukrajna képességét, hogy együttműködjön a NATO-rendszerekkel.

Az újabb segélycsomagban két Mark VI felfegyverzett őrhajó is benne van, ezzel összesen nyolc Mark VI.-vel rendelkezik az ukrán hadiflotta. A Mark VI egy kis méretű, 72 tonnás part menti, folyami szolgálatra tervezett őrhajó, amely fel van szerelve két Mk 38 Bushmaster 25 milliméteres gépágyúval. Emellett az ellenséges tüzérség pozícióját észlelő radarrendszereket, katonai műhold adatok feldolgozását segítő eszközöket, katonai egészségügyi berendezéseket is kapnak.

Summa summárum: katonailag Ukrajna még a hagyományos (nem nukleáris) erőket tekintve sem komoly ellenfele az Oroszországi Föderációnak. Szakértők szerint egy hagyományos eszközökkel megvívott háborúban az ukrán erők néhány napon, esetleg héten belül összeomlanának az OF légi ereje és páncélos ékei csapásai nyomán.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close