Bár csökkenő tendenciát mutat a könyvet olvasók száma, az idei Ünnepi Könyvhét is élénk érdeklődésre tarthat számot.  A könyves piac az utóbbi években 50-55 milliárd forintos forgalmat könyvelhetett el, a legnépszerűbbek a szórakoztató, szépirodalmi, valamint a gyermek- és ifjúsági kiadványok.

A Vörösmarty tér, a Vigadó tér és a Duna-korzó lesz a központi színhelye a 94. alkalommal megrendezendő Ünnepi Könyvhétnek június 8-11. között. A kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri  ünnepén a három helyszínen 160 kiállító 146 standdal várja az érdeklődőket.

A vidéki, országos megnyitónak június 9-én – Veszprém, Európa Kulturális Fővárosa ad otthont.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) tájékoztatása szerint a négynapos rendezvénysorozatot színes programok – könyvbemutatók, dedikálások, zenei produkciók – egészít ki a fővárosban és a Bakony-Balaton régióban.

A könyvheteket kísérő élénk érdeklődés nem leplezheti azt a tényt, hogy a felnőtt magyarok több mint fele (58 százalék) saját bevallása szerint soha nem vásárol könyveta TÁRKI által, az MKKE megbízásából 2020-ban végzett reprezentatív felmérés szerint.

Akik úgy nyilatkoztak, hogy szinte sohasem olvasnak, vesznek könyvet, a legtöbben arra hivatkoztak, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni, vagy nincs idejük rá.

Míg egy korábbi, 2005-ben végzett felmérés szerint a magyar felnőttek mintegy negyede olvasott rendszeresen könyvet, addig 2020-ra ez az arány 13 százalékra csökkent.

A fiatal felnőttek és a 60 éven felüliek körében lényegesen magasabb ez a mutató.

Azok, akik gyakran vesznek könyvet a kezükbe, egy év alatt 37 művel „végeznek”, a hobbiolvasók átlagosan tízzel, s legnagyobb arányban szépirodalmat és szórakoztató irodalmat olvasnak.

A megkérdezettek mintegy negyede vallotta azt, hogy rendszeresen vásárol , főként könyvesboltban és antikváriumban. E-könyvet  és hangos könyvet csak 2-3 százalékuk.

Legalább egyetlen könyvet a 2020-as adatok alapján a könyvkedvelők 69 százaléka vásárolt, ami ugyancsak csökkenő tendencia a 2005.évi 76 százalékhoz képest. Ugyanakkor még mindig számottevő szerepük van a könyvtáraknak, minden ötödik rendszeres olvasó innen szerzi be szellemi táplálékát.

Az elmúlti években nagyon hullámzóan alakult a forgalmazott könyvek száma, mind a címeket, mind a példányszámokat tekintve.  Évente 20 és 40 millió közötti kötet kelt el, az új kiadású könyveknél az átlag példányszám mediánja 3 ezer. Ennek megfelelően a könyves piac évente 50-55 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el, bár az első évtized utolsó harmadában voltak évek, amikor a 60 milliárdot is meghaladta.

A 2021. évi  adatok szerint a forgalmazott kiadványok egyharmada szórakoztató és szépirodalmi, egyharmada gyermek- és ifjúsági , míg egyötöde ismeretterjesztő, művészeti  könyv volt.

2017 óta a legnagyobb példányszámot elért könyvek listáján két, emlékévhez kötődő kiadvány áll az élen: Arany János Toldija (140 ezer), Száraz Miklós: Fájó Trianon (120 ezer), de ugyanekkora számot ért el Frei Tamás Bábelje is.

Nagy sikert könyvelhetett el Kepes András Istenek és bolondok című műve (50 ezer), illetve Bödöcs Tibor több kötete, a tavalyi már a 60 ezret is megütötte. Az idei könyvheti kínálatban is a szórakoztató, szépirodalmi és a gyermek és ifjúsági könyvek viszik a prímet (a rendezvénysorozatba illeszkedik a 22. alkalommal megrendezendő Gyermekkönyvnapok is).

Az árakat tekintve példányonként többnyire 2-5000 forintot fizethet a vásárló.

Az év másik kiemelkedő könyves eseményére, a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra szeptember 28. és október 1. között kerül sor a Millenárison. Az esemény díszvendég országa Hollandia lesz.