Kimondanánk a boldogító igent az első randevún? – Az emberek többsége valószínűleg megdöbbenten menekülne egy ilyen helyzetből. Hasonló negatív érzésekkel szembesül az a pénzügyi kérdésekben járatlan fiatal is, akinek előzetes tapasztalat nélkül kell pénzügyi szolgáltatót vagy terméket választania.

Ahogy a sikeres párválasztás érdekében időt kell szánni a másik fél megismerésére, érdemes a pénzügyi tudatosságot is fokozatosan fejleszteni, hogy bizalom és magabiztosság uralja a jövő generációinak pénzügyi attitűdjét. A pénzügyi tudatosságot az Ambassador piramis mutatja be: nem minden lépcsőjét kell végigjárni, de a modell fontos tanulsága, hogy a pénzügyi tudatosság fiatalkori hatékony fejlesztéséhez figyelembe kell venni, milyen szinten állnak a diákok, és milyen háttérrel rendelkeznek.

Takarékoskodás, megfontolt pénzügyi tervezés, biztonságos, de inflációálló befektetési lehetőségek választása. A pénzügyi szakemberek értik és érzik ezen döntések fontosságát. Vajon mi a helyzet az átlagemberekkel? Pénzügyei és pénzügyi döntései mindenkinek vannak, s az utóbbi hónapok megmutatták, hogy milyen óriási jelentősége is van, hogy megfelelően felkészüljünk akár a váratlan helyzetekre. A pénzügyi tudatosság azonban nem szerezhető meg néhány hetes gyorstalpalón. A hétköznapi pénzügyi ismeretekkel érdemes ezért a fiatalokat, diákokat minél hamarabb, a fokozatosság elvét betartva, játékosan és élményszerűen megismertetni, hogy a pénzhez végül pozitív gondolatokat társítsanak.

Ma Magyarországon a felnőtt lakosság nagy része úgy találkozik először pénzhez kapcsolódó kérdésekkel, bankválasztással, befektetési lehetőségekkel, hitelfelvételi döntéssel, hogy élesben, bonyolult szerződési feltételeket kell böngésznie, érthetetlennek tűnő grafikonok, adatsorok és fogalmak között kell eligazodnia. Nem csoda, hogy sokan úgy gondolják, a pénzügyek rendkívül bonyolultak, s igyekeznek magukat távol tartani a döntési helyzetektől. A pénzügyi ismeretek ráadásul sokak fejében összemosódnak a kevéssé kedvelt, vagy kudarcokkal teli matematikai tanulmányokkal, így ne is csodálkozzunk, ha vannak, akik szkeptikusan, félelemmel fordulnak a pénz kezelése és a pénzügyek felé.

A pénzügyi tudatosság hatékony fejlesztésének folyamatát a márkastratégiában sikeresen alkalmazott Ambassador-modell mintájára is felépíthetjük.

Pénzügyi tudatosság Ambassador modell ábra.

A pénzügyi tudatosság Ambassador modell egy olyan piramisban ábrázolható, melynek lépcsői a pénzügyi tudatossággal kapcsolatos ismeretek és attitűdök különböző fokozatait jelenítik meg.

A piramis legelső lépcsőjén azok állnak, akik eddig semmilyen formában nem találkoztak a mindennapi pénzügyi ismeretekkel, s tapasztalataik sincsenek ezen a téren. Ők általában fiatalok, akiknek nincs saját jövedelmük és sem otthon, sem iskolai tanulmányaik során nem került szóba a téma. A Tájékozatlanokat a Szkeptikusok követik, akik kevés ismerettel, esetleg rossz tapasztalatokkal rendelkeznek. Ők egyrészt elutasítják a pénzügyi döntések fontosságát, másrészt úgy érzik, hogy a pénzügyek intézése speciális, közgazdasági szaktudást igényel. Mivel kevés ismerettel rendelkeznek, nehezen járnak utána, hol kaphatnak megfelelő választ kérdéseikre, így úgy érzik, ki vannak szolgáltatva a pénzügyi intézmények kénye-kedvének.

Az Érdeklődők között elsősorban ismeretekre nyitott fiatalokat, vagy a pénzügyi tudatosság fontosságát felismerő felnőtteket találunk. A modell felsőbb szintjein pedig már nem csak ismeretekkel rendelkeznek a Tudatosak, hanem elfogadják a pénzügyi kultúra fontosságát, beépítik azt saját életükbe, keresik, értelmezik az elérhető információkat, kérdéseik esetén független szakértők segítségét is bátran igénybe veszik. Közülük emelkednek ki a Szakértők, akik a mindennapi pénzügyek területén szerzett pozitív tapasztalatok, sikerélmények révén az átlagosnál jóval több energiát fektetnek pénzügyi tanulmányaikba, gyakran szakmájuknak választják a területet. A Nagyköveti szinten állók pedig szívesen győzik meg társaikat, családtagjaikat a pénzügyi ismeretek hasznosságáról, akár ismeretterjesztő munkát is folytatnak.

A piramis nem minden lépcsőjét kell végigjárnia egy fiatalnak, de a modell fontos tanulsága, hogy a pénzügyi tudatosság fiatalkori hatékony fejlesztéséhez figyelembe kell venni, milyen szinten állnak a diákok, milyen háttérrel és családból hozott attitűdökkel rendelkeznek.

A cél, hogy a diákokat az alsóbb lépcsőfokokról egyre magasabb szintekre juttassuk. A piramison való előrehaladásnak számtalan összetevője van, ugyanakkor érdemes figyelembe vennünk, hogy minden szinten másfajta kommunikációra van szükség, más üzenet és csatorna lehet hatékony. A Szakértőknek szánt üzenetek vagy feladatok a Tájékozatlanok számára megoldhatatlanok, a Szkeptikusaknak szánt információk pedig untathatják a Tudatosakat, vagy a Nagyköveteket.

Az Ambassador modell még egy fontos szempontra irányítja a figyelmünket. Ahogy az első randevú után ritkán kérjük meg párunk kezét, a pénzügyi nevelést is érdemes fokozatosan, lassan, türelmesen haladva végeznünk.

A Tájékozatlanoknak először azt érdemes megmutatni, hogy a mindennapi pénzügyek miért fontosak, mit nyerhetnek vagy mit veszíthetnek, ha nem bővítik ismereteiket. Ezt a munkát akár már óvodás, kisiskolás korban játékos, szórakoztató eszközök, akár a közösségi média bevonásával, a gyakorlati életből vett példák segítségével lehet kezdeni.

Ha a fiataloknál ezt a bevezető munkát elhanyagoljuk, saját belső énjük védelme érdekében könnyen válnak Szkeptikusokká: – Minek nekem pénzügyekkel foglalkozni, ráérek még! – Nem akarok én pénzügyes lenni, a pénzügyek túl bonyolultak! – sokat hallhatjuk ezeket a mondatokat. Ha a diákokat tudatos nevelő munkával időben felkészítjük a hétköznapi pénzügyi döntésekre, akkor elkerülhető, hogy megrekedjenek a szkeptikus szinten, ahonnan már csak nagyobb energiabefektetéssel lehet őket Érdeklődővé és Tudatossá tenni.

A Szkeptikusok esetében ugyanakkor a legfontosabb feladat, hogy a pénzügyek iránti bizalmukat visszaszerezzük. A sokkterápia, a pénzügyi rémtörténetek nem sokat segítenek, a téma iránti pozitív attitűdöt kell kialakítani, majd erősíteni bennük félelemkeltés helyett. Játékkal, élménypedagógiai módszerekkel, illetve véleményvezérek által közvetített sikersztorikkal lehet a Szkeptikusokban lassan átalakítani a korábban kialakult negatív érzéséket. Ma már akár otthon, akár a tanórákon bevethető digitális egyéni- és csapatjátékok, pénzügyi személyiségteszt, valamint képzett trénerek által vezetett interaktív pénzügyi tudatosság élményórák is a diákcsoportok rendelkezésére állnak az ország több pontján, hogy a pénzügyi nevelő munka első lépéseit megtegyük.

Ha sikerült az érdeklődést felkelteni a mindennapi pénzügyek iránt, akkor a diákok már maguk is keresik és kérik, hogy az iskolában tanulhassanak gyakorlatias pénzügyi ismereteket. A Pénziránytű Alapítvány bázisiskoláiban végzett felmérések szerint azok a diákok, akikkel otthon vagy az iskolában beszélgetnek családi pénzügyekről, tudatosabban döntenek, s már gyerekként odafigyelnek a zsebpénzhasználatra. A bázisiskolákban megkérdezett tíz fiatalból kilenc ért egyet azzal, hogy minél korábban meg kell ismerkedniük a pénzügyekkel, 55 százalékuk szerint már azelőtt is, hogy diákként saját jövedelmük lenne, de 92 százalék gondolja úgy, hogy az önálló élet megkezdésekor ez már késő. A családon túl pedig az iskola az elsődleges információforrás számukra. A válaszadók 88 százaléka tájékozódik pénzügyekben a családjától, 64 százalékuk tanároktól, s több mint kétharmaduk gondolja a mindennapi pénzügyek kérdésében hiteles információforrásnak az iskolát.

Az érdeklődő korosztálynak a nekik megfelelő információk átadásával pénzügyileg tudatosabb generáció nevelhető. Az iskola ehhez remek keretet biztosít. A Nemzeti Alaptanterv is előírja a pénzügyi készségek fejlesztését, s bár kötelező tantárgy keretében csak a technikumokban találkoznak pénzügyi és vállalkozói ismeretekkel a diákok, tantárgyakba integráltan a matematika, a történelem, állampolgári ismeretek, földrajz, vagy életvitel és osztályfőnöki órákon is megjelennek a hétköznapi pénzügyek. Az ismeretek gyakorlatias átadásához pedig már az általános iskola első osztályától egészen érettségiig játékok, munkafüzetek, tankönyvek, digitális tananyagok, modern mobilapplikációk, és ezekhez kapcsolódó tanári segédanyagok, képzések állnak a tanárok rendelkezésére.

A kiemelkedő érdeklődéssel rendelkező diákok pedig nyereményekkel és presztízsértékkel bíró versenyek széles skáláján mutathatják meg tehetségüket. Belőlük lesznek azok a Szakértők, akik a pénzügyi versenyek sztárjai, s gyakran hivatásuknak is választják a pénzügyeket. Természetesen nem lehet mindenkiből közgazdász, de fontos lenne, hogy a diákok minél szélesebb rétege úgy kerüljön ki az iskolapadból, hogy nem fél pénzügyi döntést hozni, ismeri saját pénzügyi személyiségét, megfontoltan választ pénzügyi szolgáltatót, terméket, s a tudatos tervezés, és rendszeres megtakarítás élete szerves részét képezi. Ehhez a legideálisabb az lenne, ha nemcsak a technikumokban, hanem minden iskolatípusban kötelező tantárgy keretében oktatnák a mindennapi pénzügyeket.

A magasabb inflációs környezetben mindennél fontosabb, hogy a családok felismerjék a pénzügyi tervezés fontosságát és hogy az emelkedő betéti- és hitelkamatok között még időben és megfontoltan hozzanak pénzügyi döntéseket. Ehhez pedig szükséges az akár kisiskoláskorban megkezdett, fokozatos, ismeretátadáson, egyben attitűdformáláson alapuló fejlesztő munka, mely elvezethet oda, hogy a jövő generációi már felkészülten, félelem és tabuk nélkül gondoljanak mindennapi pénzügyeikre.

A szerző a Pénziránytű Alapítvány kommunikációs szakértője.