Kevésbé lesz okos a képernyőfüggő óvodás? – Az biztos, hogy rosszabbul teljesítenek a teszteken

PET palackból 3D nyomtatószál és felnőtt szörp a Brancs tőkegyűjtő portál első nagy dobásai
2022-06-30
Semmelweis-nap – Ma zárva lesznek az orvosi rendelők és a gyógyszertárak
2022-07-01
Show all

Kevésbé lesz okos a képernyőfüggő óvodás? – Az biztos, hogy rosszabbul teljesítenek a teszteken

Abban már mindenki biztos, hogy a képernyő előtt töltött idő befolyásolja a gyermeki agy fejlődését. Sorozatos vizsgálatok igazolják, hogy a képernyő előtt túl sok időt töltő kisgyerekek gyengébben teljesítenek az értelmi fejlődésüket vizsgáló teszteken.

Észak-Amerikában az iskolába kerülő gyerekek egynegyede valamilyen lemaradással küzdve kezdi meg tanulmányait. A gyerekek egy részének nyelvi és kommunikációs készségei nem elég fejlettek, másoknak a motorikus fejlődése marad el a kívánatostól, de olyanok is szép számmal vannak, akiknek a társas kapcsolati és az érzelmi egészsége nincs rendben. Ez két szempontból is óriási gondot okoz. Ezeknek a gyereknek az iskola nem sikereket, hanem sorozatos kudarcokat jelent. Össztársadalmi szinten pedig hatalmas teher a gyerekek felzárkóztatásának, illetve a speciális igényű gyerekek oktatásának a finanszírozása.

A fejlődési lemaradások okainak kiderítése érdekében folyó intenzív kutatások között szép számmal szerepelnek a túlzott képernyőhasználat következményeinek felderítésével, felmérésével foglalkozó vizsgálatok.

Kanadában például egy hosszútávú kutatás során közel 2500 gyereket vizsgáltak meg 2, 3 és 5 éves korukban, az édesanyjuk bevonásával. A gyerekek által a képernyő előtt töltött időt az anyák elmondása szerint rögzítették; a fejlettségi színvonalukat pedig egy e célra kidolgozott teszt segítségével mérték föl a kutatók. A képernyőhasználat ideje és az agyi fejlettség szintje közötti direkt összefüggést egyértelműen megállapították:

a naponta hosszabb ideig képernyő előtt ülő kisgyerekek egyértelműen lemaradnak a fejlődésben azokhoz képest, akiket szüleik távol tartanak a digitális eszközöktől.

Rögtön fölmerül a kérdés: mennyi az annyi? Mi minősül soknak? Hol van a határ a megengedhető, illetve a kockázatos képernyőhasználati időtartam között?

A vizsgálatba bevont gyerekek átlagosan 2 óra hosszát, de vannak, akik napi 5 órát, vagy ennél is többet töltenek a képernyő előtt.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a maximum napi 1 óra időtartam még nem befolyásolja károsan a gyermeki agy fejlődését.

A vizsgálati eredmény alapján a kanadai kutatók azt tanácsolják: a családok készítsenek médiafogyasztási tervet, amelyben meghatározzák, a kisgyermekek mikor, hol, mennyi időt tölthetnek a képernyő előtt.

Születéskor az agysejtek már jelen vannak, de az emberi agynak időre van szüksége, hogy a maga teljességében felépüljön. A babák és a kisgyerekek agya rendkívül intenzíven fejlődik, ennek köszönhetően néhány hónap, pár év alatt képesek lesznek mozogni, beszélni, gondolkodni.

Az első néhány év alatt dől el, a későbbiek során mire lesz képes az ember: könnyen vagy nehezen tanul? Jól vagy rosszul tud majd kommunikálni?

Az agyműködést az idegi kapcsolatok, az úgynevezett szinapszisok hálózata biztosítja.

A születés utáni tapasztalatok és a környezeti hatások alakítják az agyban kiépülő kapcsolatrendszert, amely a legelső években fejlődik igazán intenzíven. A gyermeket az ebben az életszakaszában érő hatások nyomán alakulnak ki az értelmi funkciók.

Tavaly novemberben az egész világon szétfutott a Cincinnati Gyermekkórházban végzett vizsgálatok híre. Több magyar hírportál is beszámolt róla: minden kétséget kizárólag kimutatták, milyen változásokat okoz a gyerekek agyában, ha túl sok időt töltenek okoseszközökkel és videojátékokkal. A vizsgálatot egy speciális agyi képalkotó eljárással végezték, amely láthatóvá tette, hogy a digitális média használata milyen hatást gyakorol az agy mintázatának a kialakulására.

A vizsgálatot 2-5 éves gyerekeken végezték. A kicsikkel kitöltettek egy kognitív tesztet, a szülőktől pedig megkérdezték, naponta mennyi időt tölt a gyerek a képernyő előtt. A kognitív teszt, az MRI vizsgálat és a szülőktől származó adatok egybevetése után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a képernyő előtt túl sok időt töltő gyerekeknek azok az agyterületei, amelyek a nyelvi készségekért felelősek, alulfejlettek voltak. A képalkotó vizsgálati eredmények láthatóvá tették, hogy a digitális eszközöket sokat használó gyerekeknek az agyi fehérállománya kevésbé fejlett, ennek következményeként pedig az agyműködés sebessége lelassulhat, ugyanis a fehérállomány felelős a szürkeállomány egyes részei közötti kommunikációért.

A képernyő előtt töltött idő kimutathatóan negatív hatást gyakorol az óvodáskorú gyerekek koncentrálóképességére, az okostelefon-használat pedig késleltetheti a beszéd kialakulását.

Idén januárban újra megjelentek a gyerekek agyáról készült vizsgálatok eredményei és képei az interneten. Ezúttal a CNN foglalkozott a témával. Bár a Cincinnati Gyermekkórház orvosai elmondták: ugyan még a kutatások elején járnak, ennek ellenére erőteljesen szorgalmazzák, hogy mielőbb határozzák meg azokat az egészségügyi határértékeket, amelyek nem veszélyeztetik a gyerekek értelmi képességeinek zavartalan fejlődését.

Azoknak a kisgyermekeknek, akik az ajánlott mennyiségnél hosszabb ideig ültek képernyő előtt, az agy fehérállományában elváltozások találhatók, amelyek befolyásolják a nyelvi készségeket és a szürkeállomány egyes részei közti kommunikációért. Az érintett területek kék színűek.

A Cincinnati Gyermekkórház Orvosi Központjában végzett tanulmány kimutatta, hogy azoknak a kisgyermekeknek, akik az ajánlott mennyiségnél hosszabb ideig ültek képernyő előtt, az agy fehérállományában elváltozások találhatók, amelyek befolyásolják a nyelvi készségeket és a szürkeállomány egyes részei közti kommunikációért. Az érintett területek kék színűek.

A javaslatuk szerint

a 2-5 éves gyerekek napi 1 óránál tovább ne nézzenek semmilyen képernyőt, a 2 év alattiakat pedig egyáltalán ne engedjék semmilyen kijelző elé.

A szülők jelöljenek ki médiamentes időszakokat és helyszíneket – ez lehet például a vacsora, az utazás, a hálószobai tartózkodás. A „szkájp-nagymamák” azonban ne ijedjenek meg: a kutatók szerint van egy kivétel, amelyik nem okoz kárt a gyereknek, ez pedig a video-chat. Bár ez esetben is a képernyőt nézi a gyerek, de egészen más agyi impulzusokat vált ki a nagyszülőkkel, rokonokkal folytatott élő beszélgetés, mint egy film vagy egy videojáték.

A januárban közölt cikk arra is kitért, hogy azok a gyerekek, akiknek gyakran olvasnak könyveket, magasabb pontszámokat értek el a kognitív tesztek kitöltése során.

A kutatók azoknak a szülőknek, akik szeretnék tudni: mitévők legyenek, hogyan segítsék a gyerekek kognitív készségeinek a fejlődését? Egyértelműen azt tanácsolták: mivel az első öt év meghatározó az értelmi képességek kialakulásában, ezért olvassanak a gyerekeknek minél többet!

Mint annyi máshoz, az olvasáshoz is szükség van az agy megfelelő szintű fejlettségére. Nagyjából 6 éves korra fejlődik ki annyira az agyunk, hogy elkezdhessük az olvasástanulást, ezt a bonyolult tevékenységet. Ahhoz, hogy jól tudjunk olvasni, hosszú ideig, sokat kell gyakorolni. Egy idő után kialakul a „szófelismerő rendszer”, amely már csak a jelentésre koncentrál, és figyelmen kívül hagyja a szöveg formai megoldásait. Amikor a sok gyakorlásnak köszönhetően kialakul az agyunkban a szófelismerésért felelős agykérgi terület, már képesek leszünk az ismert szavakat gyorsan elolvasni és értelmezni, az ismeretlen jelentésűeket pedig legalábbis kibetűzni.

Miért tölt be rendkívül fontos szerepet az ember fejlődésében a szépirodalom olvasása? Csak a legfontosabbakat említve: az olvasás kitűnően fejleszti a képzelőerőt, a problémamegoldó és az emlékezőképességet, emellett nagyban hozzájárul az asszociatív gondolkodás kialakulásához, a könyvek szereplőihez kapcsolódó viszony pedig gazdagítja személyiségünket.

Mit olvassunk az óvodáskorú gyereknek, hogy fejlesszük az értelmi képességeit? Az ideális könyv kiválasztására nincs egyetlen recept. A legfontosabb, hogy szeretetteljesen és következetesen kell olvasni. Az Egyesült Államokban az írástudás alakulásával egy önálló kormányzati intézmény foglalkozik, amely a következőket javasolja a szülőknek.

A gyerekhez születésétől kezdve beszélni kell. Nagyon jó, ha énekelünk és sokat mesélünk neki. Amikor már tud beszélni, kérjük meg, hogy a hallott mesék alapján használja a képzeletét, alkosson ő is történeteket.

Olyan könyvekből meséljünk, amelyeknek érdekesek a szereplőik. Mindig mutassuk meg a képeket a gyereknek, és ismételgessük a képekhez kapcsolódó szavakat. A legfontosabb tanács azonban: mesélés közben érezzük jól magunkat!

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close