Látogassa meg a csodákat rejtő Füvészkertet – Úgysem lehet sehová utazni

BKK: megújult formában tér vissza a fővárosi közbringarendszer tavasszal
2020-11-15
BioNTech-vezér: az oltások már jövő nyárra sokkal jobb helyzetet teremthetnek
2020-11-16

Látogassa meg a csodákat rejtő Füvészkertet – Úgysem lehet sehová utazni

Ha Pál utcai fiúk, akkor Füvészkert. A világhírű regény kapcsán szinte mindenki hallott már a legendás növénygyűjteményről, még ha nem is járt a Józsefváros híres intézményében. Azt azonban végképp kevesen tudják, hogy a Füvészkert története több vonatkozásban is hosszú évszázadokra nyúlik vissza és még ma is izgalmas titokat rejt.

Egy szép napsugaras októberi délután tettem sétát az ELTE fennhatósága alá tartozó történelmi kertben és élveztem a ritka fák és bokrok, kissé már sárgába hajló lombkoronáját, meg a csodálatos pálmaházak egzotikus környezetét. Mára a járvány miatt bezárt a szobrokkal és emléktáblákkal sűrűn ellátott kert, melynek azért érdemes felidézni történetét.

Az ország első botanikus kertje az ELTE jogelődjének, a 17. század közepén Nagyszombatban alapított egyetem orvos- és gyógyszerészképzésének, no meg a hazai flóra kutatásának céljaira 1771-ben alakult. Nem sokáig nőhettek itt a növények, mert hat év múlva az egész egyetemmel együtt átköltöztették Budára. A fácskák a mai Déli pályaudvar és a Krisztina tér közötti területen sem fejlődhettek igazán, mert amikor 1782-ben II. József szétkergeti a szerzetesrendeket, a Ferencesek (a mai Kossuth Lajos utca és a Reáltanoda utca között elterülő) pesti kolostorkertjét adják oda az egyetemnek botanikus kert céljaira. A következő néhány évtized már tudományos eredményeket is hoz, így az kertben addigra megtalálható 1600 növény leírásán túl az ország első magcsere katalógusát, mely 1788-ban jelent meg.

A következő költözés sem sokat váratott magára, 1809-1811 között a kert helyét az akkoriban lebontott pesti városfalon túl, a mai Múzeum krt., Rákóczi út és Puskin u. által határolt területen jelölik ki. Ebben a hurcolkodásban már jelentős szerepet vitt jeles tudósunk, a hazai növényvilág leírásában úttörő szerepet játszott Kitaibel Pál, akinek mellszobrát a mai látogatók is megtekinthetik. Néhány nyugodt évtized következik, majd József nádor – akire szintén tábla emlékeztet – pénzügyi támogatásával 1841-ben az egyetem megvásárolja a Festetics család tízhektáros józsefvárosi birtokát, s a Füvészkert azóta található – mára 3,1 hektárra fogyva – jelenlegi helyén.

A kastélyépülettel kapcsolatban sorra dőlnek mega korábbi művészettörténeti feltételezések

Sokáig úgy vélték, az igazgatóságnak is helyet adó, borostyánnal befuttatott, háborús lövésnyomokkal sűrűn tarkított, lepusztult homlokzatú épület egy 18. századi földszintes barokk épületből vált Pollack Mihály keze nyomán a Festetics család klasszicista stílusú emeletes vadászkastélyává. Orlóci László, a Füvészkert igazgatója azonban a tudas.hu számára elmondta, a házzal kapcsolatban sorra dőlnek meg a korábbi művészettörténeti feltételezések. Sajnos a világháborúban leégett Festetics levéltár elpusztulása miatt nem sok biztos nyom maradt, azt azonban tudták, hogy az épületet, ahonnan – a falon lévő emléktábla szerint – az itt rejtőzködő Bajcsy Zsilinszky Endrét 1944. november 23-án a nyilasok elhurcolták, még Szeleczky Márton, Pest megyei alispán építtette barokk stílusban az 1720-as években. A Ludovika melletti Illés-kút felderítésében is jeleskedő Búza Péter tudományos újságíró kutatásai nyomán azonban kiderült, hogy a ház története sokkal bonyolultabb a korábban gondoltnál. Az ingoványos területből kiemelkedett homokkő alapon ugyanis már korábban is állt egy rom, azokat bontotta vissza szinte az alapokig Szeleczky, és annak köveit belvárosi építkezésekhez adta el, hogy a helyén egy kétszintes vadászkastélyt építsen. Ezt adták el halála után a Festetics családnak, amelyet 1800-ban, majd húsz évvel később ismét átépítik, immár klasszicista stílusban.

A romok eredete pedig egy még megerősítésre váró teória szerint Mátyás királyig vezethető vissza, akinek itt lehetett a vadászháza.

Az épület bekerült a Kastélyok, Várak kormányprogramba, s az igazgató közlése szerint a járvány második hulláma előtt beígért kormányhatározat nyomán egy nagyarányú régészeti és restaurálási munka után rendezvényházként és botanikai múzeumként újulna meg, ahol mindhárom kor stílusjegyeit is megjelenítenék. A pincében elindult feltárásokban mindenesetre árulkodó nyomokat találtak, ahogy az emeleti falon is rálelték a régi falfestések, szekkók maradványaira. Orlóci László szerint azonban félő, hogy a járvány utáni gazdasági helyzet elsodorja a projektet.

Zöld gyalogoshíddal kötnék össze a Korányi Sándor utca felett az Orczy-kerttel

Pedig egy másik terv is készült, melynek keretében a közelben lévő, némileg magasabban fekvő Orczy-kertet egy, a Korányi Sándor utca felett átvezető, zöld folyosónak tekinthető izgalmas gyalogoshíddal kötnék össze. Az igazgatóságot pedig egy új épületbe telepítenék, melyet egy laboratóriumi épület bővítésével, vagy a bejárati rész mellett képzelnének el.

A kulturális örökségvédelem alatt álló Füvészkert, mely a Magyar örökség Díj birtokosa jelenleg 8,5 ezer növényfajnak és változatnak ad otthont. A szabadtéri területen és a kétezer négyzetméter felületű üvegházakban különböző tematikus növénygyűjtemények láthatók. Jóllehet nagyságban nem vetekedhetnek a világ híres botanikus kertjeivel, ám fajlagosan talán a világ leggazdagabb gyűjteményével büszkélkedhet. Igaz, amíg például a belga királyi botanikus kertben egy növénycsoportra számítva két nagyságrenddel több pénz jut, mint Budapesten, egy-egy gyűjteményfelelősnek viszont nálunk kell tízszer annyiféle növényt fenntartania, mint a belgáknál. Az is igaz viszont, hogy tavaly a teljes költségvetés 70 százalékát sikerült bevételekből fedezni, ami óriási eredmény egy ilyen intézménynél. S amíg 15 éve, amikor Orlóci László igazgató lett, alig ötezren látogattak el a Füvészkertbe, 2019-ben már 60 ezren.

A kert botanikusai jelentős kutatásokban is részt vesznek. Orlóci László például annak a 2 milliárd forint értékű Pannon Breeding Programnak a szakmai vezetője, mely 22 kutatócsoportban összesen 120 kutatóval vizsgálja a pannon régió növényeinek génállományát. A szakemberek olyan technológiákat, módszereket fejlesztenek, amelyek jelentős kertészeti, erdészeti és növénytermesztési innovációt hozhatnak a régió és a magyar mezőgazdálkodás számára egyaránt. Az igazgató a rézsűgyepekkel foglalkozó témát emelte ki. Az autópályák két oldalán lévő rézsűkön az építkezés befejezése után művi zöldfelületeket hoztak létre, de a természet egy idő után a természetesre hasonlító növénytársulással hódította ezeket vissza. Ha eleve figyeltek volna a helyi körülményekre, nem szaporodhattak volna el a különböző inváziós növényfajok, amelyek ma mindenhol láthatók. Ehhez botanikai tudás kell, amivel a program tud segíteni.

Kétszáz féle citrus, amazóniai tündérrózsa és virágzó japán cseresznyefák

A Füvészkertet azonban – amikor majd lehet – mégiscsak a növénytani látnivalók miatt érdemes felkeresni. Ezek közül különleges a kétszázféle citrusfélét felvonultató gyűjtemény, a gazdag kaktusz és pálmakollekció, a kastély mellett álló hatalmas páfrányfenyők, a rovarevő növények, vagy a különleges formájú üvegházban látható hatalmas amazóniai tündérrózsa, a Victoria regia. Az itteni medence látványossága Nemecsek Ernő szobra is. Ottjártamkor egyebek mellett termések lógtak a kivicserjéken és a miniatűr gyümölcsöket érlelő gránátalmabokron.

dav

Az egyik legnagyobb látványosság a japán cseresznyefák virágzása, melyre április elején rendszerint tízezren látogatnak el. Orlóci László szerint remélhetően jövőre már nem zárt kapuk előtt kerül sor erre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close