Miért nem Rubik Ernőé a Rubik-kocka joga?

A vikingek korából származó leletek kerültek elő az olvadó jég alól Norvégiában
2020-04-18
A világbajnok Carlsent 16 éves sakkozó győzte le
2020-04-19

A rovat támogatója:

Miért nem Rubik Ernőé a Rubik-kocka joga?

Rubik Ernő kockája alighanem az a „magyar” termék, ami a világon leginkább elterjedt. 350 millió darabot adtak el belőle. De vajon a magyar találmányból ki gazdagodott? A szerény feltaláló kerüli a nyilvánosságot, és bár alighanem rengeteg találmányából maga is gazdag lett, mégis a világ játékpiacára gyakorolt hatásával aligha összemérhető a személyes anyagi sikere.

Rubik Ernõ MTI Fotó: Ujvári Sándor

Aligha van ismertebb magyar termék, mint a Rubik-kocka (eredetileg bűvös kocka), vagy világszerte ismert angol nevén a Rubik’s Cube, amiből 350 milliót adtak el világszerte.

Ha a feltaláló mindegyiken keresett volna ezer forintot, akkor ma ő lenne Magyarország leggazdagabb embere. Nem irreális elképzelés, hiszen a feltalálónak van egy csomó egyéb sikerterméke és a „Rubik” márkanevű játékból világversenyeket rendeznek, a versenyeket közvetítették a tévék, komoly reklámértékkel, sok millió szakkönyvet is eladtak elsősorban a kirakási metódusokról.

Gazdag lett, de nem annyira

Ifjabb Rubik Ernő (azonos nevű édesapja ismert repülőmérnök volt, ezért sokszor így olvasható a neve), a magyar feltaláló alighanem jómódú ember. A kétezres évek elején még rajta volt a magyar gazdagokat összegző százas listán, az akkori szerkesztők 1-2 milliárd forintra becsülték a vagyonát. Azóta ugyan kikopott a listáról, de mivel komoly, megfontolt ember, biztosan nem herdálta el a pénzét, ráadásul a mai napig aktív. A céginformációs rendszer adatai alapján a vezető mérnöki cégének tavalyi teljesítménye után 2018-ban 753 millió forint osztalékot vett fel.

Rubik Ernő tehát biztosan gazdag, de azt is kár lenne tagadni, hogy a kor magyar viszonyaiból adódóan, igazán mégsem ő aknázta ki a nagy találmány anyagi hasznát.

Nem panaszkodik

Ő maga ritkán nyilatkozik, és az biztos, hogy nyilvánosan soha nem elégedetlenkedik emiatt. Pedig alighanem, ha tíz évvel később találta volna fel a kockát, ma sokszorosan gazdagabb lenne. Szerény ember, véleménye szerint aki énekes, vagy táncos és a sikereihez a megjelenése is hozzátartozik, az szerepeljen, mutassa meg magát, de egy feltaláló nem való a médiába.

Azért olykor már elmesélte a kocka születésének történetét.

A kockát a fiatal egyetemi tanársegéd 1974-ben fejlesztette ki, eredetileg tanítási segédeszköznek, amolyan szemléltető darabnak készítette, de ahogy a tárgyak térbeli mozgásán gondolkodott, maga is felismerte, hogy olyan tárgyat talált fel, ami túlmutat a tanórákon.

Hazai értékesítés

Ezért 1975-ben levédette. Van egy olyan legenda, miszerint Rubik Ernő üzleti érzék hiányában azonnal átengedte a nagy hasznot egy külföldi cégnek, de valójában ez nem így történt. Vagy nem pontosan így.

Rubik Ernő sokáig próbálkozott a gyártással itthon. 1977-ben Magyarországon már lehetett is kapni a kockát, a Politechnika vállalat gyártotta, és nagyon népszerű is volt a termék.

A sajátos magyar ipari kapacitásokra és hiánygazdaságra jellemző módon, a magyar gyártók, a vállalat mellett téeszek melléküzemei, kis gmk-k is foglalkoztak már vele, egyszerűen nem tudtak elég gyártókapacitást adni. Az itthoni piacot még csak-csak lefedték a kis sufnigyártók, de exportra nem lehetett így bazírozni.

Eladta

A kockát ekkor már régóta figyelte, sőt 1979-től már Rubik Ernőt is megismerte egy Tom Kremer nevű brit vállalkozó.

Tom Kremer és Rubik Ernő a kockával.

Kremer tökéletesen beszélt magyarul, a magyar anyanyelvű, zsidó származású családja ugyanis a második világháborúban menekült el Kolozsvárról. Kremer rendkívül kalandos életet élt, lelkes cionista volt, ott volt a megszülető Izrael államban, majd Afrikában tanult, volt futballbíró Angliában, de a hetvenes évektől a Seven Towns (hét torony) nevű játékvállalatát egyengette.

Magyarul, angolul, németül és franciául is folyékonyan beszélt, ami nagyban segített abban, hogy a vasfüggöny két oldala között értékesítési hidat építsen.

Rubik Ernővel jól megtalálta a hangot és végül közösen vitték világpiaci sikerre a kockát, amelyből 350 milliót adtak el világszerte. Eközben rengetegen meggazdagodtak a kockából, maga Rubik Ernő is, de ő csak „egy” lett a haszonhúzókból, és talán nem kapott szerepének megfelelő súlyt a nyereségből.

Sikerek, kudarcok

Sok siker és sok nehézség tarkította a kocka történetet. A termék világszerte sikeres lett, sokan a „logikai játék” elnevezésű, ma már világszerte a játékboltok külön polcait elfoglaló játéktípus megszületését is hozzá kötik.

Versenyeket rendeztek a legkülönfélébb gyorsasági kategóriában, és mára már a világrekorderek 4-5 másodperc alatt kirakják a kockát, ami a feltaláló szerint az éles szem, a kézügyesség, a memória, a koncentráció és egy speciális belső tudás együttes eredménye lehet csak. A feltalálót elismerte Magyarország, sok kitüntetést, még Kossuth-dijat is kapott.

További fejlesztések

A termék itthon is népszerű lett. Ebben a korban, amikor még nem az okostelefonokat nyomkodták az utazók, sokszor lehetett a vonaton, vagy a BKV-buszon is látni fiatalokat, ahogy csavargatták a kockát.

Rubik Ernő nem állt le, nem ült a babérjain, folytatta itthon és még egy rakás nagyon sikeres játékot fejlesztett ki, például egy kígyót, vagy a Rubik’s Magic-et, amit 1986-ban már sokkal professzionálisabban, a Matchboxszal közösen dobott ki a nemzetközi piacra. Rengeteg egyéb terméke is volt, amelyek bár a kocka sikerét már nem tudták megismételni, de a különböző térbeli mozgásokat modellező játékok, mind ismertté váltak, legalábbis a negyvenes-ötvenes éveikben járó magyarok közül nem találunk olyat, akinek, ha megmutatjuk a termékek képét, az ne lenne ismerős, még ha esetleg azt nem is tudják az illetők, hogy Rubik Ernő fejlesztéseiről van szó.

Négy évtized

Rubik Ernő, a róla elnevezett kocka feltalálója és Orbán Viktor miniszterelnök (b-j) együttműködési megállapodást írnak alá egy Budapesten épülő, az elmúlt 1100 év magyar szellemi teljesítményét bemutató, Rubik-kockát formázó múzeum létrehozásáról 2012-ben MTI Fotó: Beliczay László

Ma már a kocka több, mint 40 éves, paradox módon a születésnapot nem itthon, hanem egy amerikai kiállítással ünnepelték (a New York melletti Liberty Science Center és a Google együttműködésében). A Rubik-kockáról a mai napig sokat olvasni, nemrég valaki ejtőernyőzés közben rakta ki, elkészült egy kockakirakó robot, de a pár éve beharangozott Rubik-múzeummal még adós Magyarország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close