Elindult az Ifjú Kócsagőrök Program
2021-03-23
A divatipar elmarad a környezetvédelmi vállalások teljesítésével
2021-03-24

Mit olvas? – Lackfi János költő, író

Sorozatunkban neves tudósokat, művészeket kérdezünk meghatározó olvasmányélményeikről. Lackfi János József Attila-díjas költő, író, akit március 15-én Magyarország Babérkoszorúja kitüntetéssel „koronáztak” azzal bíztatja a Tudás.hu olvasóit: Oltakozzunk irodalommal. 

Először is minden napi, de „nem mindennapi” életéről kérdezem. Ön a járvány ideje alatt is verset, drámát, könyvet ír, online karanténszínházi monológokkal, Facebook posztokkal szórakoztatja a közönséget, felolvas, különféle szövegeket mond, átél, előad, arcjátékkal, gesztusokkal, hanghatásokkal operál. Miért csinálja mindezt?

Rakétahordozó vagyok. Az irodalom ugyanis robbanótöltet, életünk anyagát tartalmazza töményen. Jó, ha minél többekhez el tudom juttatni. Mondjuk a kilencvenötezer Facebook-követőhöz, vagy a sok-soktízezer felnőtthöz, diákhoz, akik előtt felléptem, akik a könyveimet olvassák. A hobbim a hivatásom, élvezem. Szívesen pörgök, korábban volt évi 150 fellépésem, beletettem a kocsiba évi 30-40.000 kilométert, plusz adódott néhány külföldi út is mindig. A bezártságban is igyekeztem az olvasókkal maradni, tavaly 165 élő felolvasás alkalmával vittem eleven szót az otthonokba. Rengeteg ember nézte ezeket a „karanténszínháznak” elkeresztelt alkalmakat, Delhitől Sydneyig, Csömörtől Székelydájáig, Ljubjanától Fiuméig.

Úgy gondolja, ezek az előadások segítik az embereket a nehéz időkben?

Hiszek abban, hogy az írott szó segít élni, mégis megrendített, amikor utólag sokan arról számoltak be: én tartottam bennük a lelket. Közben titkosügynöki megbízásom is van, Jeremiás prófétának azt mondja ugyanis az Úr: „szájammá teszlek”. Vagyis, ha az élet szavait mondom, ha közel hajolok az emberek fájdalmaihoz, örömeihez, akkor tanúságot teszek a szeretetről. Ez nem papolást jelent, abból mindenkinek elege van. Hanem hogy erővel szóljak, és ne pusztán a magam erejével, hanem a teremtő szó erejével. A szeretet hatalmát úgy is meg lehet mutatni, ha rávilágítok, milyenné leszünk nélküle. Az élet annyi fordulatot kínál, győzzön válogatni, aki mindezt feldolgozza. Júniusra jön ki Vízen járni tilos! című életregényem, amely családunk sztorija, szó esik benne aszfalton szülésről, égből pottyant milliókról, földi boszorkányokról, nehezen szelídíthető bombanőkről, elpezsgőzött ösztöndíjról, felgyújtott lakásról, otthonkát viselő atomreaktorról, karácsonyi görényillatról vagy tetőről potyogó gyerekeket mentő angyalkommandóról

Giontól – Páralig

Van ideje olvasni egyáltalán? Egy ilyen temperamentumos, sokat beszélő embert milyen olvasmány képes lenyűgözni?

Naná, hogy olvasok, írófélének az levegővétel. Sosem unom meg Gion Nándor fapofa hőseinek kacérkodását szeszcsempészettel, lánykereskedelemmel, szerelemmel, élettel, halállal. A közelmúltban újraolvastam Jack London novelláit, bőrünkbe maródóan teremti meg az aranyásók, indiánok, emberevő kutyák véres-aranyporos világát. A sajnos kevéssé ismert Vladimir Páraltól nemrég faltam fel A képzelet kínja című regényt. Ha annyit mondok, a csehszlovák textilipar hatvanas éveiről tudósít, akkor mindenki csak ásít egyet. Ám a szerző fergeteges humorral, tömény fantáziával villódzó, mély és érzékeny kalandregényt formál ebből a közegből. És van mostanában egy remek lehetőség: a https://szofa.eu oldalon hat remek mai folyóirat számtalan versét és novelláját lehet olvasni potom pénzért. Aki friss, lüktető magyar irodalommal szeretne oltakozni, annak kihagyhatatlan!

Az Önhöz hasonló gondolkodásúnak érzett alkotókat kedveli inkább, vagy éppen azt, aki nagyon más? Van-e kedvenc költője, írója?

Rengeteg kedvencem van, nagyon sokféle alkotót kedvelek. A szűkszavúan mágikus realista Bodor Ádámot. Vagy a vibrálóan színes Szabó T. Annát. Vagy a precízen képzeletmozgató Dragomán Györgyöt. Vagy a tűnődő és lángoló Tolnai Ottót. Vagy a köznapian abszurd Szabó Borbálát. Vagy az őrületig részletező Oravecz Imrét. Vagy az anatómiaian éles Tóth Krisztinát. Vagy a kesernyésen feltárulkozó Jenei Gyulát. A zsivány szótekerő Vass Tibort. Vagy a visszafogottan robbanékony Markó Bélát. Vagy a kevéssé ismert, érzékeny és virtuóz Tóth Csillát. Hú, se vége, se hossza… Plusz a remek fiatalok! És ez nem illedelmességi felsorolás, hanem gasztronómiai. Tessék ízlelgetni, neten is rengeteg szöveg található… Igen finom!

A szövegek ereje

Változott-e és hogyan változott az irodalmi ízlése, érdeklődése, netán írói-olvasói „technikája” is az évek múlásával, kik és mi minden hatására?

Aki maga is dekázott már párat, esetleg összejár a haverokkal kispályázni, az jobban érti, érzi a focit, a profik teljesítményét is. Három évtizede írok, sokezer felnőttnek, diáknak tartottam kreatív írásműhelyt, így aztán rengeteg trükköt igyekeztem elemezni, elmagyarázni másoknak. Mint mikor bombát hatástalanít valaki, és feltárja, hogyan áll össze a szerkezet, mitől van bitang ereje. Így aztán mélyebben is olvasok, elégedetten csettintek, ha a kolléga bevisz egy nagy találatot, zseniálisan csavarintja a szöveget. A Facebookon működő prózás kreatívírás-tanfolyamom felnőtt résztvevőit is igyekszem belevezetni ebbe a kalandba. És egy könyvem is megjelent ennek technikájáról nemrég, a címe: Hogyan írjunk verset? Meg hát rengeteg nagy kedvenc, Llosa, Munro, Hornby, Hrabal, Murakami, Pamuk és mások formálták az ízlésemet.

Különféle megnyilvánulásaiból érződik, hogy Ön hívő ember. Ugyanakkor, ha jól érzem, a csodálat és a játékos tiszteletlenség, a dolgok művészi megkérdőjelezése gyengéden összefonódik a szívében, hangjában. Másképp ír és másképp olvas az, aki Istennel ilyen bensőséges viszonyt ápol?

Hű, ez találó megfogalmazás. A teljesség igézetében igyekszem élni, írni. Brutálisan szédítő egy olyan Isten munkatársának lenni, aki a cunamitól a mikrobáig, a piranhától a lávafolyamig, a kacsacsőrű emlőstől a hiénáig, a flamigótól az emberig minden fura, lenyűgöző vagy visszatetsző teremtményét szenvedéllyel szereti. Ráadásul ő aktívan szeret, s közben meghagy szabadnak. Ha mellé szegődöm, vele utazom, akkor vágtatunk, meghódítjuk a világot. Közben látszatra talán csak egyhelyben ülök, kettesben vele. Ha viszont elkezdem játszani az eszemet, ő diszkréten hátralép, és drukkol nekem. És amint önerőből elbukom, pofára esek, rögtön kész segíteni, ha hívom. Aki ég és föld vonzásában alkot, annak minden sebzettség, minden hiány, minden öröm, minden harag, minden szerelem, minden gyűlölet nagyobb távlatban értelmezhető. Az igazi irodalom mindig beszél Istenről, hiszen őszintén ábrázolja képe mását, az embert. Az én Isten-utazásomból egy ropogósan friss kötet, a már kapható #jóéjtpuszi lapjain próbáltam ízelítőt adni. https://www.harmat.hu/uzlet/joejtpuszi

Nyitókép: Molnár Mihály

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close