Pápalátogatások Magyarországon – hat egyházfi, ebből négy utóbb trónra lépő pápa hétszer vizitelt hazánkban

Félmillió éve élt ősi ízeltlábú fosszilis maradványait fedezték fel
2021-09-09
IUCN: kihalás fenyegeti a világ legfontosabb terményeinek több mint 70 vadon élő változatát
2021-09-10

Pápalátogatások Magyarországon – hat egyházfi, ebből négy utóbb trónra lépő pápa hétszer vizitelt hazánkban

A most zajló Eucharisztikus Világkongresszus egyik, nem „csak” katolikus szempontból kiemelkedő eseménye Ferenc pápa rövid magyarországi látogatása. Ha visszatekintünk az időben, érdemes felidézni, mikor fordult elő korábban, hogy a katolikus egyház feje ellátogasson Magyarországra. Annál is inkább, mert II. János Pál pápa két magyarországi útját élénken őrzi a közemlékezet, ám az első hazai „pápalátogatásra” sokkal régebben és döntően más körülmények között került sor.

A négy későbbi pápa budapesti útjai

Lássuk előbb azokat a pápákat, akik úgy jártak Magyarországon, hogy ittjártukkor még nem ők voltak Róma püspökei. A 20. századból négy ilyen példát lehet hozni. Achille Ratti, aki XI. Piusz (pontifikátusa, pápai kormányzati ideje: 1922–1939) néven foglalta el pápai trónt, s az 1800-as évek végén szülővárosa, Milánó nagynevű, Szent Ambrusról elnevezett könyvtára, az Ambrosiana könyvtárosaként járt Budapesten.

A 20. század vatikáni reformjainak motorja (nevéhez fűződik a II. vatikáni zsinat), a későbbi XXIII. János (1958–1963) vagyis Angelo Giuseppe Roncalli 1912-ben is megfordult Magyarországon, majd pedig 1930-ban, amikor Szent István fiának halála 900. évfordulóján Szent Imre Évre került sor.

a későbbi XXIII. János (1958–1963) vagyis Angelo Giuseppe Roncalli 1912-ben is megfordult Magyarországon

Giuseppel Roncalli, XXIII.János Forrás:Wikimedia

A jelenlegi Világkongresszus „elődjén”, az 1938. évi budapesti rendezvényen pedig itt járt Eugenio Pacelli, akkor bíboros államtitkár, később XII. Piusz (1939–1958), valamint pápai legátusként Giovanni Battista Montini, a leendő VI. Pál (1963–1978).

A fenti példák azonban kivétel nélkül későbbi pápák magyarországi látogatásait jelentik. Adódik a kérdés, hogy mikor került sor először arra, hogy hivatalban levő pápa magyar földre érkezzen? Fontos leszögezni ennek kapcsán, hogy amit ma megszokottnak tekintünk, vagyis az, hogy a pápa rendre elhagyja a Vatikánt és a világ különböző pontjain bukkan fel, kifejezetten a modern kor szüleménye, a 19. század második felétől vált lassan jellemzővé, majd a 20. század gyorsította fel ezt a folyamatot.

Giuseppe, Pacelli, XII. Piusz pápa

Giuseppe, Pacelli, XII. Piusz pápa

Ebben részben szerepet játszott az infrastruktúra fejlődése is, de természetesen ennél fontosabb tényező volt a világ átalakulása, a Vatikán, és így a pápa helyzetének változása is. Az utazások kifejezetten a modern egyházi gyakorlathoz kötődnek, igazából VI. Pál volt az első, aki hasonló módon teljesített missziót gyakori útjaival, mint ahogy azt évtizedek óta megszokottnak tekintjük a pápáktól. Ezek a lelkipásztori utak, amelyek az ő nevéhez kötődnek, abban különböztek elődei gyakorlatától, hogy a céljuk elsődlegesen nem valamiféle diplomáciai tárgyalás volt.

Természetesen volt arra példa a korábbi évszázadokban is, hogy a pápa elhagyja Rómát, de ez elsősorban Itálián belül volt jellemző, másfelől pedig aligha tekinthetjük utazásnak, vagy diplomáciai küldetésnek azokat az eseteket, amikor a pápa menekülni kényszerült, gondoljunk például az „avignoni fogság”-nak nevezett időszakra, amikor 1309 és 1377 között a franciaországi Avignon volt a pápaság székhelye.

Battisat Montini, VI. Pál pápa Forrás: Wikipedia

Battisat Montini, VI. Pál pápa Forrás: Wikipedia

Az első pápa érkezése és Búvár Kund

Visszatérve a feltett kérdésre: Magyarország először 1052-ben fogadta az akkor pápát, aki kifejezetten diplomáciai céllal érkezett ide, nevezetesen Pozsonyba. IX. Leó (1049–1054), vagyis Bruno, Eguisheim-Dagsburg grófja a békét szándékozott kieszközölni útjával I. András magyar király és III. Henrik német-római császár, tehát két keresztény uralkodó között.

Bruno, Eguisheim-Dagsburg grófja, IX. Leó pápa, 1052-ben járt Pozsonyban

Bruno, Eguisheim-Dagsburg grófja, IX. Leó pápa, 1052-ben járt Pozsonyban Forrás: Wikipedia

III. Henrik ugyanis pár éven belül több ízben is Magyarország ellen fordult, I. András pedig fegyverrel védte az országot. E viszály talán legismertebb, a magyar közgondolkodásban legjobban megmaradt története Búvár Kund, vagyis Zotmund állítólagos cselekedete, aki Pozsonynál meglékelte a német hajókat.

Ami tény, hogy e viszály csak 1058-ban ért véget, a morvamezei békével, de ekkor III. Henrik császár már két éve halott volt, így nem mondhatjuk azt, hogy a pápai közvetítés hozta volna el a békét, ami magyar szempontból sikert hozott, hiszen az akkor nyolcéves IV. Henrik lemondott követeléseiről.

A rendszerváltás utáni események

Sokkal ismertebbek és jobban dokumentáltak azonban II. János Pál pápa (1978–2005), vagyis Karol Józef Wojtyła hozzánk időben közelebb eső, 20. századi útjai. A szocializmus éveiben Közép-Kelet-Európában roppant népszerű, lengyel egyházfő magyarországi látogatásainak különös jelentőséget kölcsönzött – főleg az elsőnek -, hogy a rendszerváltás után nagyon kevéssel került rá sor.

Karol Wojtyla, II. János Pál kétszer járt hazánkban pápaként

Karol Wojtyla, II. János Pál kétszer járt hazánkban pápaként Forrás: WIkipedia

1991. János Pál pontifikátusa során 104 apostoli utat tett meg, abszolút modern egyházfő volt e tekintetben. Az, hogy ellátogat Magyarországra, még 1988-ban dőlt el, látogatására végül 1991. augusztus 16-i kezdettel került sor. Felkereste a magyar katolikus egyház fejének székvárosát, Esztergomot, ezen kívül a kiemelkedő kegyhely, Máriapócs, valamint a nagyvárosok közül Pécs és Debrecen fogadta őt, míg augusztus 20-án szentmisét mutatott be a Hősök terén, Budapesten.

A következő pápalátogatásra pedig alig öt évet kellett várni: Várszegi Asztrik akkori pannonhalmi bencés főapát kezdeményezte, hogy az akkori magyar köztársasági elnök, Göncz Árpád hívja meg a pápát. Az alkalmat erre az szolgáltatta, hogy akkor volt ezeréves a Pannonhalmi Főapátság.

1996. János Pál eleget tett a meghívásnak, 1996. szeptember 6-án érkezett Pannonhalmára, ahol többek között Horn Gyula akkor miniszterelnökkel is találkozott, majd a rákövetkező napon a közeli Győrben szentmisét celebrált, s ezt követően tért vissza Rómába.

E látogatás óta negyed évszázad telt el: Magyarország 2021-ben fogadja ismét a katolikus egyház fejét, immár I. Ferenc pápa személyében.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close