Pénzügyi személyiségünk titkai – Így kezelik pénzüket a gyerekek

Miért ragaszkodik valaki annál inkább az igazához, minél kevésbé tájékozott?
2022-10-19
A romániai állami egyetemi oktatás mellett érvelt a Babes-Bolyai egyetem rektorhelyettese
2022-10-20
Show all

Pénzügyi személyiségünk titkai – Így kezelik pénzüket a gyerekek

Magyarországon hiánypótló kutatássorozat eredményeit publikálta a Pénziránytű Alapítvány, mely a hazai pénzügyi kultúra elmúlt hat évi fejlődéséről is látleletet adhat. A közel 50 ezer kitöltő válaszait feldolgozó pénzügyi személyiségteszt kutatás részleteiről cikksorozatban számolunk be.

A pénzügyi személyiségteszteket három korcsoport: a felnőttek, az általános iskolás korú gyerekek és a középiskolások számára dolgozta ki az Alapítvány. Sorozatunk előző részében a felnőttek válaszait feldolgozó, beszédes eredményeket mutattuk be. Jelen cikkünk fókuszában pedig az általános iskolás gyerekek pénzügyi személyiségprofiljai állnak.

A gyerekek határozottak, belátóak, de élvezik az életet

A felnőtt személyiségtesztek sikerét látva és abból a megfontolásból kiindulva, hogy nagyon hasznos lenne, ha a pénzügyi személyiség fejlődését nyomon lehetne követni, a Pénziránytű Alapítvány a gyerekek pénzügyi attitűdjeit és pénzzel kapcsolatos magatartását feltáró tesztet is kidolgozott. A felnőttek hat dimenziója közül a gyerekek élethelyzetében legrelevánsabb négy előre definiált személyiségdimenziót – Takarékos, Szorgalmas, Tudatos, Mértékletes- 20 állítással járja körül a teszt.

Az általános iskolások által 2022 tavaszáig kitöltött 16 ezer teszt eredménye rámutatott, hogy a gyerekek nagyon határozottan foglalnak állást pénzügyi magatartásukat illetően. A négy előre definiált személyiségprofil közül a legmagasabb értéket a tudatosság és a takarékosság dimenzióiban érték el a gyerekek. A vártnál kevésbé folyik ki a kezükből a pénz és tudatosan gyűjtögetnek. A takarékos dimenzió súlyozott eredménye még a felnőttekét is megelőzte. A szorgalmas dimenzióban már alacsonyabb értéket találtunk, a mértékletességgel pedig a három korosztály közül a gyerekeknek gyűlt meg a leginkább a baja.

A legnagyobb mértékben, azaz a válaszadók több mint fele két állítással értett egyet: egyrészt szeretnek a barátaikkal szórakozni, másrészt önállóan döntenek saját pénzük beosztásáról és elköltéséről. Nagyon pozitív, hogy ez utóbbira van lehetősége a gyerekeknek. A támogató, önállóságot előtérbe helyező szülői hozzáállás elengedhetetlen az egészséges pénzügyi magatartás kialakításához. Fontos további feladat azonban – a családban és az iskolában egyaránt – az impulzusvásárlások kockázataira felhívni a figyelmet. A gyerekek szeretik a próbatételeket, hosszabb távú pénzügyi célok kihívásain keresztül mértékletességük fokozható, a szükségletek és vágyak ellentmondása, a tervező magatartás előnye megmutatható nekik. Különösen azért, mert a kutatás arra is rámutatott, hogy a gyerekek sokkal belátóbbak, mint gondolnánk. Szinte minden harmadik válaszoló egyértelműen elutasította azt az állítást, hogy

A jó szülő mindent megvesz a gyerekének,

és ennek az állításnak az ötfokozatú skálán mért 2,37-es átlagértéke szignifikánsan erősebb egyet nem értést feltételez, mint a felnőttek hasonló állításra

A jó szülő mindent meg akar adni a gyerekének

adott 3,6-os eredménye.

A gyerekek jól vizsgáznak tudatosságból, de a célzott pénzügyi nevelés megkerülhetetlen

A beérkezett válaszokat elemezve klaszteranalízis segítségével a gyerekek négy személyiségcsoportját sikerült azonosítani: Tudatosak, Carpe Diem, Bizonytalanok és Pénznyelők.

Biztató eredmény, hogy a legnépesebb csoportot 37 százalékkal a Tudatosak alkotják. A tudatos beosztó attitűddel rendelkező fiatalok terveznek, tudják, mennyi pénzük van, átgondoltan vásárolnak és rendet tartanak maguk körül, ezzel együtt pénztárcájukban is. Szorgalmasak, szeretnek úgy pénzhez jutni, hogy megdolgoznak érte, az összegyűlt pénzt pedig megbecsülik. A tapasztalati úton nyert tudatos dimenzió határozza meg legjobban a magasszintű pénzügyi kulturáltságot. Emellett jellemző rájuk a magabiztosság, a határozottság és az önállóság is. A gyerekeknek van lehetősége és igénye is arra, hogy saját pénzük sorsáról maguk döntsenek, egyben jól informáltak, tisztában vannak az árakkal is.

A Carpe Diem dimenzióban a rövid távú, élményekre fókuszáló gondolkodás érhető tetten. Elgondolkodtató, hogy esetükben a szórakozás mellett megjelenik a szerencsefaktor is. A Carpe Diem gondolkodásmód bár jellemző a korosztályra, de mivel az azonos nevű klaszterbe a gyerekek 25 százaléka tartozik, ezért a pénzügyi nevelés egyik sarokpontja kell, hogy legyen a tervezés, a hosszú távú gondolkodás kialakítása.

Közel minden negyedik tanuló a Bizonytalanok táborába tartozik. Ők bár tudatosan próbálják intézni pénzügyeiket, gyakran szorulnak szüleik, tanáraik támogatására, a magabiztos dimenzió esetükben nagyon alacsony értéket vesz fel. Fontos feladat, hogy önbizalmukat növelve jó szokásaikban erősítsük meg őket, s akkor idősebb korban már majd a Tudatosak táborát erősíthetik.

A Pénznyelők a tudatos beosztók ellenpólusa a gyerekeknél is. Ők azok, akiknél a pénz ahogy jön, el is megy, és olyan szokásokkal rendelkeznek, melyeket csak tudatos, hosszantartó nevelő munka árán sikerülhet átalakítani. A Pénznyelők 14 százalékkal ugyan a legkisebb klasztert alkotják, de az eredményre nemcsak azért érdemes figyelmet fordítanunk, mert szinte teljesen megegyezik a felnőttek esetében mért 13 százalékkal, hanem azért is, mert sajnos a Pénznyelő attitűd felnőtt korban már nagyon nehezen formálható. Bár a pénzügyi kultúra kutatások adataiból az látszik, hogy pénzügyi szokásaink – a célzott iskolai nevelő és a későbbi felvilágosító munkának köszönhetően – javulni képesek, a legsérülékenyebb csoportok esetében van a legnagyobb jelentősége a korai, iskolai fejlesztésnek.

A gyerekek pénzügyi személyiségfejlődésében jelentős változás történik, mikor diákmunkát vállalhatnak, szüleikkel bankszámlát nyitnak, és pénzügyeikben egyre több helyzetben hozhatnak önálló döntést. Ahogy egy szülő is megtapasztalja, mekkora változáson megy keresztül gyermeke tizenéves korában, a pénzügyi személyiségfejlődés szempontjából is jelentősebb ugrást feltételezhető a 14-18 évesek esetében. 2021-ben ezért elkészült a középiskolások élethelyzetére szabott pénzügyi személyiségteszt is, melynek kutatási eredményeiről és a pénzügyi tudatosság fejlesztésének újabb kihívásairól a cikksorozat következő részében olvashatnak.

Szerzők: Németh Erzsébet szociálpszichológus, egyetemi tanár és Bukucs Zsuzsanna, Pénziránytű alapítvány kommunikációs szakértő

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.