A cápákkal kapcsolatos tévhitekre hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állatkert
2022-07-23
Várják az alkotásokat a Vásárhelyi Őszi Tárlatra
2022-07-24
Show all

Rolling Stones Bécsben

Hogy mennyire aktuális 2022 nyarán a Rolling Stones, képes-e még mondani valamit a népes rajongótábornak vagy szerénytelenebbül a világnak, nos erről az elmúlt pénteken személyesen győződhettem meg Bécsben az Ernst Happel Stadion küzdőterén.

Most tényleg hagyjuk a külsőségeket, stadionnyi Rolling-őrült, látványos színpad, ami ismét az Andy Warhol-féle kinyújtott nyelvre hajaz, több emelet magas hangosító-rendszer, hátborzongató fények és három óriás kivetítő, amin szinte kézzelfogható közelségbe kerülnek a Kövek több, mint két órára. Ezekkel a kövekkel nem lehet „csösztetni” a folyón, csak a lélek kiáradt vizén. Csesztetni őket pedig fölösleges, hisz – mint már annyiszor -, most is egekbe emelték a tízezreket, köztük a magyar vándorokat, régről hobókat, újonnan lelkesedőket.

Feltűnő volt a két végpont, az 1966-os Aftermath lemezről kimentett, de ritkán játszott Out of Time, illetve a frappáns válasz a Stones aktualitását megkérdőjelezők fanyalgásaira; a Ghost Town, aminél aktuálisabb nóta egy világjárvánnyal és háborúval terhelt földgolyón vajon mennyire aktuális?

„Ez is rólunk szól” énekli Charlie magyarul, „a ködbeveszett napokról”, „ha mégis jön a Rolling Stones..ne maradj el”,  böki hozzá a mi nyavalyás kelet-közép-európai életérzésünket. A „ha mégis” feltételezi, hogy mindazok ellenére, amik és akik ezt lehetetlenné teszik. Hogy a Rolling Stones 1995-ig nem jutott el Magyarországra, egészen addig mélyen belénk ivódott, hogy a Rolling Stones és Jagger soha nem jönnek el…vagy ha „mégis”, akkor hurrá, ne maradj el. A reménytelen várakozás mögött ott lapult a „mégis”. Kilencvenötig milyen szívbe markoló volt a „mégse” a Stones fanjainak és mennyire megalázó. Mondhatjuk, legalább várhattunk valamire, reménykedve valamiben.

Visszatérve a küzdőtérre: A Kövek kövületként is aktuálisabbak és mellbe vágóbbak, mint az osztrák előzenekar, amelyik újabb bizonyosságát adta annak, hogy ausztriai rockban reménykedni legalább annyira reménytelen, mint magyar flamenco táncban. Ahogy viszont Jagger a színpadra rohant (ugrált, riszált, szaladt, dölyfösködött, elérzékenyült, karcosabban és dögösebben énekelt, mint bármikor) az egyszerűen észbontó. És a Street Fighting Man-nel kezdeni 2022-ben, kalapot emelve a hatvannyolcas generációnak, amikor „mit tehetett egy fiatal srác az álmos Londonban, mint énekelt egy rock and roll bandában?”

Vagy ahogy rogyadozó térddel, szinte pantomim előadóként hozta a dögös gitár riffeket Keith Richards, aki nem más, mint élő cáfolat, hogy manapság, a mai világban könnyű meghalni. És nem csupán cáfolat, mert mellette hihetetlen muzsikus, aki úgy érte el a dögös hangzást, hogy egyszerűen letépte az egyik húrt a hangszeren és öt húros játékkal, vadította, dúsította a szólóit. És ő a halhatatlan, akit a különböző tréfás fotókon maszk nélkül ábrázoltak a legnagyobb járvány közepén, míg a többi zenekari tag mind maszkot viselt.

A harmadik ördögfióka Ronny Wood (két megnyert meccs után a rák ellenében), mint flegma vízicigány idomul és simul Richard játéka és őrülete mellé és igazolja Keith azon állítását, hogy „külön-külön elég szar gitárosok vagyunk, de együtt a legjobbak a világon.”

S ha valaki még mindig megkérdőjelezné a nyolcvan felé közeledő bandatagok életkora miatt a Stones aktualitását, azoknak csak annyit, hogy az utolsó dal a „Nem kaphatod meg mindent, amit akarsz” volt egy ukrán gyerekekből álló kórussal fölvezetve, amit ki-ki a saját ízlése szerint, nevezhet akár fölöslegesnek, vagy éppen katartikusnak, de jobb volna ezügyben is a szívünkkel látni és nem az előítéleteinkkel. Hogy Mick Jagger nyomott egy fricskát a nagy orosz vezető felé: You can’t always give what you want! Nos, Mick mindig ilyen volt: nyelvöltögető, akár a Warhol-féle logó.

Még némi tombolás, a záró dal mi lehetne más, mint a „Satisfaction”. Sikítás, taps, sírás, meghatódás, hogy minden agyrémünk és fájdalmunk ellenére mégis láttuk élőben a Stones-t és lehet, hogy már nincs is mire várnunk többé? Lehet?

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close