fbpx

Mi köze a kvantummechanikának Marxhoz? – Hát elég sok

A kvantummechanika veszélyt jelentett a marxista materializmus doktrínájára. A kommunista fizikusok megpróbálták a kettőt összeegyeztetni. A kvantumforradalom a fizikában 22 éven át, 1905 és 1927 között zajlott – írja az Aeon című lapban megjelent tanulmányában Jim Baggott tudománytörténész. Mire a forradalom véget ért, a kvantummechanika új elmélete teljesen megváltoztatta az anyagi világról alkotott képünk alapjait. … Olvass tovább

Két és fél ezer éve élt, de máig idézik – Ki volt Konfuciusz?

Konfuciusz nevét jószerivel mindenki ismeri, vagy legalábbis hallotta, amikor azonban arról esik szó, ki is volt ő, sokszor hiányoznak a pontos ismeretek. Pedig az elmúlt bő egy évtizedben, különféle évfordulók kapcsán sokat tettek azért, hogy jobban ismerjék és értsék a réges-régen, Krisztus előtt 551-ben született filozófust. Tanítása észrevétlenül van jelen a kínai emberek életében, formálja … Olvass tovább

Vajon mi az összefüggés a filozófia és a klímaváltozás között?

A klímaváltozás és a filozófia kapcsolatáról szóló előadásokkal rendez egész napos konferenciát Ábrándok bűvöletében címmel a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Filozófia Doktori Iskola és a veszprémi Pannon Egyetem (PE) pénteken a baranyai vármegyeszékhelyen. Boros János, a pécsi egyetem 1990-es években, nyugati minták alapján létrehozott filozófiai iskolájának vezetője, az esemény egyik szervezője közölte: a klímaváltozást valószínűleg a … Olvass tovább

Meghalt Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró

Meghalt Tamás Gáspár Miklós – közölte Facebook-oldalán vasárnap a Litera – Az irodalmi portál. A filozófust, közírót január 15-én, vasárnap hosszú betegség után, 74 éves korában érte a halál – erősítette meg a hírt a család. Tamás Gáspár Miklós 1948. november 28-án született Kolozsváron. Az erdélyi városban, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett filozófiai diplomát 1972-ben. 1978-ig … Olvass tovább

Budapesten járt Byung-Chul Han sztárfilozófus, de a legfontosabbat nem kérdeztük meg tőle

Saját bevallása szerint az okostelefonján csak egy virágfelismerő app van, a hívásokat nemigen fogadja, nagy dolog tehát, hogy ez a visszahúzódó ember kimozdult a házából, amelyet évente csak egyszer-kétszer szokott elhagyni. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) meghívására Budapestre látogatott korunk egyik legjelentősebb filozófusa, a Berlinben élő, koreai származású Byung-Chul Han. A MOME, a budapesti Goethe … Olvass tovább

A filozófia fegyelmezett gondolkozásra tanít, így jön az üzleti siker

Gondolnák, hogy a világ legsikeresebb üzletemberi közül sokan diplomás filozófusok. Az üzleti világ rájött, hogy a filozófia tanulmányozása korántsem csak játék a szavakkal, szellemi élvezet – dollármilliókra lehet konvertálni. A pénzügyi világnak megvannak a maga divatai. Egy időben, a hedge fundok tündöklése idején lasszóval fogták az alapok a rakétafizikusokat. Megvolt ennek a magyarázata: a rakétafizikában … Olvass tovább

A semmittevés egyáltalán nem rossz dolog – Tudja meg miért!

Az idő furcsa dolog, nem mindig lineáris, és néha úgy tudjuk a legjobban hasznosítani, ha elvesztegetjük. Lustának akkor érezzük magunkat, ha tudjuk, hogy valamit meg kellene tennünk, de hiányzik hozzá a motiváció. Ilyenkor többnyire lelkiismeret-furdalásunk van. A keresztény tradíció a lustaságot, a restséget a hét főbűn közé sorolja, mélyen elítéli. A lustaság aláássa a társadalmat, … Olvass tovább

A filozófia fegyelmezett gondolkozásra tanít, így jön az üzleti siker

Gondolnák, hogy a világ legsikeresebb üzletemberi közül sokan diplomás filozófusok. Az üzleti világ rájött, hogy a filozófia tanulmányozása korántsem csak játék a szavakkal, szellemi élvezet – dollármilliókra lehet konvertálni. A pénzügyi világnak megvannak a maga divatai. Egy időben, a hedge fundok tündöklése idején lasszóval fogták az alapok a rakétafizikusokat. Megvolt ennek a magyarázata: a rakétafizikában … Olvass tovább

Min töprengtek a nyugati civilizáció nagyhatású filozófusai?

Későbbi korok gondolkodói akár figyelmeztetésnek is tekinthették volna azt a tényt, hogy Szókratészt, a neves görög férfiút, aki a Földnek ezen a fertályán először gondolkodott el mélyen az emberi jellemről és az erkölcsről – az athéni vezetés halálra ítélte. Ki kellett innia az elébe tett méregpoharat. Csakhogy a szárnyaló gondolatokat nem lehet agyoncsapni. A gondolkodás … Olvass tovább