fbpx

fizika

Újabb Nobel-díjas professzora van a Szegedi Tudományengyetemnek

Karikó Katalin után újabb Nobel-díjas professzora van a Szegedi Tudományegyetemnek (SZTE), Gérard Mourou professzor, aki 2018-ban a lézerfizika területén, az impulzuserősítési felfedezéséért kapta meg a fizikai Nobel-díjat – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. A közlemény szerint egy konferencián Rovó László professzor, az SZTE rektora és Csák János  kulturális és innovációs miniszter jelenlétében … Olvass tovább

A fotoszintézist másolják szegedi kutatók

A „mesterséges A „mesterséges fotoszintézis” vegyipari hasznosításáról publikáltak cikket a Nature lapcsalád Nature Catalysis című rangos tudományos folyóiratában a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói” vegyipari hasznosításáról publikáltak cikket a Nature lapcsalád Nature Catalysis című rangos tudományos folyóiratában a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, Janáky Csaba és munkatársai – közölte honlapján a felsőoktatási intézmény. A cikk szerint számos kémiai anyag költséghatékonyabban … Olvass tovább

A hazai fizikai Nobel-díjas különleges története

Az összefüggések megtalálása vonzott a különböző jelenségek között, elsősorban a törvényszerűségek egyszerű formába öntése fogott meg a fizikában – mondta Krausz Ferenc az M5 kulturális csatorna Nagyok című műsorában. A tavaly Nobel-díjat kapott kísérleti fizikust a közmédia 2023-ban az év emberének választotta, ebből az alkalomból készült vele hosszabb beszélgetés. Krausz Ferenc két francia tudóssal, Pierre … Olvass tovább

Tíz csodálatos tény Albert Einstein munkásságáról

Nem volt tévedhetetlen. Nem volt egy Grál lovag. De egyetlen esztendő alatt sarkaiból forgatta ki a világot és ma is csak hálásak lehetünk Albert Einsteinnek, ha valahova pontosan odaérünk. 1. Egy kő vagy kettő? Einstein 26 éves, amikor alapjaiban változtatja meg a fizikát. 1905-ben, egyetlen év alatt négy tanulmányt is közread: Az álló folyadékbeli kis … Olvass tovább

Angol nyelvű fizikai képzés a műszaki egyetemen a Nobel-díjasok nyomában

Kísérletek Krausz Ferenc egykori laboratóriumában, közös tanulmány az idei kémiai Nobel-díjas Louis E. Brusszal, tudományos cikk a tavalyi fizikai Nobel-díjas Alain Aspecttel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egykori hallgatója volt két fizikai Nobel-díjas is: Gábor Dénes és Krausz Ferenc. Az intézmény egyik leginnovatívabb szakán, az angol nyelvű mérnök-fizikus képzésen a diákok tananyagában számos Nobel-díjas … Olvass tovább

Hogyan építsünk időgépet?

Stephen Hawking 2009 június 28-án ült néhány órát a Cambridge-i Egyetem egyik lufikkal feldíszített termében, pezsgővel és némi rágcsálnivalóval, és várta, hogy megérkezzenek a vendégek. Az egész világon mindenki meg volt hívva, de senki sem jött el, bár tény, hogy a meghívókat csak később küldte ki. Hawking professzor könnyed, de csalódást okozó kísérlete egy komikusan … Olvass tovább

Nobel-díj – Szabó Gábor: az attoszekundumos technikától több tudományos áttörés is várható

A Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier által kidolgozott, Nobel-díjjal elismert attoszekundumos technikától a következő években több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók – hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus. Az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) szegedi lézeres kutatóközpont ügyvezetője elmondta, hogy ezzel a technikával rendkívül rövid fényimpulzusokat lehet … Olvass tovább

Nobel-díj – Krausz Ferenc: csaknem ötven éve indultam el a sikerhez vezető úton

A sikerhez, a Nobel-díjhoz vezető út a móri Radnóti Miklós Általános Iskola fizikaóráiról indult, és az elmúlt ötven évben sem hagyott alább a fizika iránti érdeklődése – mondta Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikus, aki két másik kutatóval együtt kapja meg idén a fizikai Nobel-díjat. Krausz Ferenc tanulmányait felidézve elmondta, hogy először a móri általános … Olvass tovább

Nobel-díj – Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapja idén a fizikai Nobel-díjat

Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L’Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért … Olvass tovább

Magyar tudósok is részt vesznek az otthoni körülmények között használható kvantumprocesszor létrehozásában

Több mint 200 millió forint támogatást nyert el a Wigner Fizikai Kutatóközpont négy kvantuminformatikai projektje, amelyek közül az egyik fő célja egy otthoni körülmények között működtethető kis kvantumprocesszor létrehozása. Ezzel párhuzamosan a kvantumalapú számítás- és méréstechnika továbbfejlesztése, egy nemzetközi fejlesztésű kvantumos konverter tesztelése és a kvantum és klasszikus számítógépek hibrid használatának lehetőségeit kutató projektek is … Olvass tovább

Nobel-díjas fizikus tart előadást Budapesten – Akár otthonról is rázoomolhatunk

Február 2-án Sir Roger Penrose Nobel-díjas fizikus előadást tart az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében. A fizikai Nobel-díjas angol matematikus és elméleti fizikus A termodinamika második törvénye: fekete lyuk szingularitásoktól a konform ciklikus kozmológiáig címmel tart előadást az intézet munkatársainak. Az eseményhez a kutatókon kívül a szakmai érdeklődők online … Olvass tovább

Lézer segítségével leplezték le a forró elektronokat magyar kutatók

Jelentős előrelépést értek el magyar kutatók a fémekben található, úgynevezett forró elektronok tulajdonságainak vizsgálatában. Eredményeiket a jövőben olyan fontos területeken használhatják fel, mint a napelemek és nanoméretű áramkörök fejlesztése, illetve különböző szenzorok érzékenységének javítása. Fémeket fénnyel megvilágítva nagy energiájú elektronok jöhetnek létre, ezeket nevezik forró elektronoknak. Ezek az elektronok többletenergiájuk révén számos területen hasznosíthatók, mint … Olvass tovább

Nobel-díj – Csanád Máté: a tudomány alapjait érintő kérdést vizsgálták a díjazott kvantumfizikusok

A kvantumfizikai véletlen szerepének pontosításában végeztek döntő fontosságú kísérleteket a fizikai Nobel-díjjal kitüntetett tudósok, akiknek az eredményei alapvető jelentőségűek a kvantuminformatika fejlődésében és a kvantumtitkosításban is – mondta Csanád Máté fizikus, az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének egyetemi tanára annak kapcsán, hogy kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton … Olvass tovább

Konsztantyin Novoszelov Nobel-díjas fizikus tart előadást a Műegyetemen

A grafénkutatási eredményeiért Nobel-díjjal elismert Sir Konsztantyin Szergejevics Novoszelov, a Manchesteri Egyetem professzora tart előadást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) szeptember 5-én az Alkalmazott Matematikai Napok keretében megvalósuló konferencián. A kiemelkedő eredményességű kutatókat Budapestre invitáló konferenciát a sorozatot elindító és aktívan gondozó műegyetemi professzor, Domokos Gábor 60. születésnapja alkalmából rendezik meg – közölte … Olvass tovább

Lézer, a megszelídített fény története

Megoldás keres problémát – Ezzel a jelmondattal született meg most már több mint hatvan éve a lézer, amely azóta valóban megszámlálhatatlan problémát talált és oldott meg sikeresen. A lézer története, ahogy oly sok más fizikai alapokra épült berendezésé, Einsteinig vezethető vissza. Ő volt az, aki még 1917-ben lefektette az elméleti alapokat ahhoz, hogy később kézzelfogható … Olvass tovább

Magyar kutatók közreműködésével sikerült megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást

Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). A közlemény szerint a debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) munkatársainak részvételével végzett kísérletek … Olvass tovább

A fény napját köszöntik Szegeden

Különleges, minden korosztály számára vonzó programokkal köszöntik a fény napját a szegedi ELI ALPS lézeres kutatóintézetben pénteken délután – tájékoztattak a szervezők. A közlemény szerint a fény központi szerepet játszik életünkben. A legalapvetőbb szinten, a fotoszintézisen keresztül a fény maga az élet eredete, nélküle létezni sem tudnánk. A 2015-ben világszerte nagy sikerrel ünnepelt fény nemzetközi … Olvass tovább