Az esemény, ahol négyszázezer magyar vett részt
2022-06-26
Bónusz Brigád: abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik
2022-06-27
Show all

A barokk totális sikere és bukása

A Szent Péter tér a barokk térformálás példája Forrás: Wikipedia, Diliff

A barokk stílusról talán mindenkinek a kissé túldíszített kastélyok és a sokszor egyformának tűnő falusi templomok jutnak eszébe. A barokk azonban sokkal több ennél, egy olyan meghatározó művészeti stílus, amely a XVI. századtól kezdve szinte minden európai művészeti ágon eluralkodott.

A barokknak is ideológiai gyökerei vannak. A XVI. században megváltozott a világ, egyrészt új területeket ismert meg Európa, hiszen a földrajzi felfedezések minden irányban kitágították az ismert világot, másrészt az addig ideológiailag lényegében egységes Európa vallásilag is megosztottá vált, hiszen megjelent, és tartósan meg is maradt a reformáció.

Hatalmas térrel akarták megnyerni a lelkeket

A katolikus hivatalos tanítástól már korábban is voltak eltérő irányzatok, de a bogumilokat, az albigenseket, vagy a huszitákat erővel le tudták verni, ezzel meg tudta őrizni az egyház az egyeduralmat.

A XVI. században – véres vallásháborúk nyomán – azonban kiderült, hogy a lelkeket nem lehet fegyverrel, erőszakkal visszaterelni egy egyházba – legalábbis nem mindenütt – hanem az embereket más módon kell megnyerni.

Az Il Gesu templom Rómában

Az Il Gesu templom Rómában Forrás: Wikipedia, Luistxo

E célra alapította meg Loyolai Szent Ignác a jezsuita szerzetesrendet. A jezsuiták prédikáltak, amelyhez már nem olyan terek voltak szükségesek, mint a korábbi gótikus vagy reneszánsz, oszlopokkal felosztott több hajós templomok. Erre a hatalmas térrel rendelkező csarnoktemplomok voltak alkalmak. Ezt az építészeti törekvést jelenítette meg Rómában a jezsuiták fő temploma, az Il Gesu, amely Róma első barokk stílusú temploma és egyben a barokk építészet alapvetése. Az 1568-1584 között felépített templomra a csigavonalak használata a jellemző a korábban uralkodó szabályos szimmetrikus geometrikus formák helyett. A templom egy rendkívül gazdagon díszített. hatalmas csarnok. Ennek egyrészt a hallgatóság lenyűgözése volt a célja, másrészt az osztatlan térben a prédikátort mindenki jól látta és hallotta.

Természetesen a barokk stílus nem úgy született, hogy valakik deklaráltak, innentől kezdve mi barokk stílusban alkotunk. A barokk jelzőt elsőként negatív felhanggal a XIX. században kezdték alkalmazni a XVI-XVIII. századi művekre. A barokk szó eredetére kétféle magyarázat van, az egyik szerint a portugál „barrucából” származik, ami egyfajta szabálytalan alakú gyöngy, míg a másik elmélet szerint az olasz „barocco” volt az alapja, amely szabálytalan, nyakatekert okoskodást jelent, amivel a túldíszítettségre próbáltak utalni.

A reneszánszhoz és az újklasszicizmushoz mérten a barokk valóban kevésbé szabályos, túldíszített, és a XIX. század esztétái szemében ízléstelennek is tűnt. A korszakot egységesen, önálló stílusirányzatként aztán csak a XX. század elején kezdték el használni. A XVI. század végén persze ezt nem így gondolták. Az első épület, az Il Gesu felépítése után, ahol az új stílusjegyek meghatározóvá váltak, ez a fajta túldíszített, alaposan kidolgozott épületstílus uralkodóvá vált, nemcsak az építészetben, de a többi művészeti ágban is.

Ez ugyanis tökéletesen megfelelt a korszak igényeinek, hiszen ez a kor a középkori feudális megosztottság után elkövetkezett egységes, nagy birodalmak kora volt. A hatalmas, egységes és szigorúan katolikus, erős központi kormányzattal rendelkező spanyol birodalom mellett ott volt a nagy ellenlábas, a jórészt katolikus, és ugyancsak abszolút monarchiaként a vallásháborúkat maga mögött hagyó francia királyság, ahol XIV. Lajos alatt az udvari pompa mindent meghatározott. A Habsburg birodalom is ereje teljében volt, és e birodalomban is erőteljesen működött az ellenreformáció.

A Szent Péter tér a barokk térformálás példája

A Szent Péter tér a barokk térformálás példája
Forrás: Wikipedia, Diliff

A barokknak köszönhetjük az operát

A központosított abszolút hatalom számára a díszes pompás stílus, amelynek az volt a célja, hogy lenyűgözze a szemlélőt, a befogadót, megfelelő volt a reprezentációra, így gyorsan udvari művészetté vált. A csigavonalak, a kagylók, indák, a gazdag aranyozás, a részletesen kidolgozott freskók, falképek mind-mind azt szolgálták, hogy a néző meggyőződön a hatalmasság, az egység, az isteni és az uralkodói hatalom erejéről.

Peter Paul Rubens: Phaeton bukása
Forrás: Wikipedia

Ebben az időszakban hatalmas kastélyok, székesegyházak épültek, de a festészetben is új korszak kezdődött, a korábbi statikusabb képek helyett izgalmasabb, mozgalmasabb kompozíciók születtek, amelyek a mozgást, a történést kívánták kifejezni. Ez a fajta festészet a protestáns országokat is meghódította, akárcsak a zene változása. Ugyanis a zenét is átalakította ez az új stílus, hiszen addig a zene szerepe az ének kíséreteként szolgált, de ekkortól már önállóan is megjelent. A barokknak köszönhetjük az operát is, hiszen az első opera 1608-ban született, szerzője Claudio Monteverdi volt. A barokk stílus a divatot is áthatotta, nemcsak az előkelő női ruhák voltak rendkívül díszesek, de a tehetős férfiak is gazdagon hímzett, arannyal, ezüsttel díszített színes ruhákat viseltek, és nem maradhatott el a paróka sem. A barokk tehát valóban népszerű lett, s a főúri ízlést az alsóbb néprétegek is megpróbálták követni.

Egy barokk kastély, a fertődi Esterházy kastély

Egy barokk kastély, a fertődi Esterházy kastély
Forrás: Wikipedia, Szvitek Péter

Magyarországon egy igen érdekes időben érkezett meg ez a stílus, ami alapjaiban alakította át az országot. Egyrészt Magyarország a XVI. század végére, a XVII. század elejére jórészt protestáns országgá vált, a reformáció irányzatainak jó talajt adott az Erdélyi fejedelemség, ahol törvény mondta ki a felekezetek egyenjogúságát, illetve a török hódoltság, ahol a török megszállókat nem igazán érdekelte a nem mohamedán alattvalók hite. Ám a reformáció terjedt a királyi Magyarországon is, és e reform gondolatokkal a katolikus egyház vezetése Pázmány Péter érsek vezetésével nem fegyverrel – bár időnként alkalmaztak kényszert is, általában sikertelenül – hanem észérvekkel, a hívek meggyőzésével vette fel a harcot.

A székesfehérvári Szent István bazilika
Forrás: Wikipedia, fabiolah

Az ellenreformáció pedig nagyban támaszkodott az új stílusra, nemcsak a művészetben, hanem a teológiai vitairatokban is, amelynek nyomán Magyarországon igen gazdag hitvitázó teológiai irodalom alakult ki.

A török utáni újjáépítésben jól jött a barokk

Ám a XVII. század végén a törököt sikerült kiűzni az országból. A Rákóczi szabadságharc után, a Szatmári béke keretei között élő országra hosszú, egy évszázados béke köszöntött, a nagy háborúk elkerülték Magyarország területét.

Az országot részben újjá kellett építeni, például ki kellett építeni ismét a vallási infrastruktúrát, azaz nagyon sok templomra, de ugyancsak számos rendházra, püspöki és érseki palotákra volt szükség. Mindemellett a nemesség is gyarapodott, egyes főurak hatalmas vagyonnal rendelkeztek, és a hatalmukat kisebb-nagyobb paloták építésével is kifejezték.

A kastélyok, kúriák, paloták, városi épületek, emlékoszlopok és templomok pedig mind-mind barokk stílusban készültek. Ezért is van az, hogy Magyarországon annyi barokk templom található.

A barokkot az utókor sokáig valójában megvetette, hiszen a neoklasszicista ízlés szerint hihetetlenül túlburjánzó, túldíszített, már-már ízléstelen volt, azonban a barokk lényeges újításokat is hozott a művészetbe és így a világlátásba is. A stílus valójában a forradalmakkal, a XVIII. század végi nagy társadalmi változásokkal ment ki a divatból. A barokkot csak a XX. században kezdték el önálló stílusként meghatározni és elismerni.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close