Veszélyes vidék: gyermekek a kibertérben

Magyarországon a családi házak 5-10 százaléka tekinthető energetikailag korszerűnek
2020-10-16
Szuperszámítógépet telepítenek a Debreceni Egyetemre
2020-10-17

Veszélyes vidék: gyermekek a kibertérben

Kinyílt a világ: az interneten bárhol, bárkivel, jó és rossz emberekkel kapcsolatba kerülhetünk. Az élet azonban nem lett biztonságosabb, sőt: a veszélyhelyzetek száma megsokszorozódott, és a fenyegetések mind gyakrabban az online térben manifesztálódnak. Hiába nyitnak sokan a saját nevük alatt postafiókot, a szabályokat rendkívül könnyű kijátszani, és mivel nincs ellenőrzés, a helyzettel simán vissza lehet élni.

A kriminológusoktól az agykutatókig rengetegen vizsgálják, keresik az okát, mitől lett ilyen kockázatos a kibertér, az online felületeken miért lehet napjában százszor, ezerszer szembesülni a gátlásvesztéssel, a barbarizmussal, a gonoszsággal? Az egyik ok nyilvánvalóan a névtelenség, amelynek fátyla mögé bújva az emberek sokkal könnyebben viselkednek extrém módon – úgy, ahogy a saját nevük, arcuk vállalásával sosem engednék meg maguknak. A névtelenség másik következménye, hogy a kiskorúak bármikor, bármilyen ellenőrzés nélkül rákattinthatnak a 18+-os oldalakra. Miért jelent(het) ez gondot? A válasz egyszerű: a felnőtteknek szóló tartalom könnyen kárt okoz a gyermekek mentális fejlődésében.

A Sötét web a terrorizmus és gyermekpornográfia melegágya

Az internet az elmúlt három évtizedben elképesztő tempóban gyarapodott: 1991-ben egyetlen weblappal indult, ma már kb. 1,5 milliárd honlap létezik. A weben elérhető tartalom három rétege: a keresőmotorok által elérhető felszíni (surface) web a legkisebb. Az indexelő szolgáltatások révén nem kereshető, a normál böngészőkkel nem elérhető mély (deep) web a felszínihez képest sokkal-sokkal nagyobb. Az itt lévő tartalom egy része legális, de valamilyen mechanizmussal védett, vagy elérése díjfizetéshez kötött. A deep web egy része a sötét (dark) web: a terrorizmus, az illegális kereskedelem, a gyermekpornográfia birodalma. A bűnözés melegágyának számító dark weben csak speciális, a tartalomszűrőket kikerülő böngészők működnek.

Kimondottan gyermekeknek készült tartalom bőven található a nyilvános kibertérben. Kérdés, mikortól ajánlatos a gyerekeket a képernyő elé ültetni? Mit mondanak a hozzáértők a szülőknek:

a kicsiket mikortól egészséges és biztonságos megismertetni az okostelefon, a számítógép, a televízió képernyőjével?

Erre a kérdésre Mary Aiken, a világ első számú kiberkriminológusa nem szokott azonnal válaszolni, hanem először visszakérdez: a kedves szülő mennyi idős korában ismerteti meg gyermekét a saját képernyőhasználati szokásaival? A Cybercsapda címen nemrég magyarul megjelent könyvében Aiken professzor leír egy esetet: a vonaton a vele szemben ülő fiatal anya úgy etette pár hónapos kisbabáját, hogy egész idő alatt nem a gyerekére, hanem a mobiltelefonjára irányult a tekintete. Sok kutatási eredmény bizonyítja, hogy a gyermek számára az elmaradt szemkontaktus hatalmas veszteség – annak ugyanis fontos funkciója van, az közvetíti a gyerekhez a szülő érzelmi kötődését. Ha a baba arca helyett a képernyőt nézi a szülő, a kisbabában nem tud kialakulni a megfelelő érzelmi, kapcsolati minta, és ez később beláthatatlan következményekkel jár.

Sosem volt könnyű feladat szülőnek lenni. A Pew Research Center idén nyáron publikált felmérése szerint az USA-ban élő szülők kétharmadának az a véleménye, hogy a 20 évvel ezelőttihez képest ma sokkal nehezebb a gyereknevelés, főként a közösségi média és az okostelefonok befolyásoló hatása miatt. A szülők a legnagyobb vitát kiváltó kérdésnek tartják: mikortól és mennyi ideig engedjék a gyerekeiket a képernyő előtt ülni? Ez a kardinális kérdés természetesen nemcsak az amerikai szülőket foglalkoztatja: nem véletlenül adott ki az Egészségügyi Világszervezet az 5 évesnél fiatalabb gyermeket nevelők számára egy útmutatót, amelyben az egészséges fejlődéshez szükséges fizikai aktivitás, az ülő életmód és az elegendő alvás napi idejét határozzák meg. A gyermekek egészségével és fejlődéslélektanával foglalkozó kutatók

2 éves kor alatt 0 perc, 3 évestől 5 éves korig maximum napi 60 perc képernyőidőt javasolnak,

ugyanakkor a kisgyerekeknek minden nap 180 percet mozogniuk és 10-14 órát aludniuk kell.

A kiskamaszok szüleinek nehéz kérdés: milyen online játékokkal engedjék játszani a gyereket? Pro és kontra érvek között kellene eligazodni. A játékok mellett szól, hogy a komplex programok fejlesztik a problémamegoldó képességet, oldják a feszültséget, javítják az olvasási, logikai, finommotorikus készségeket és a szem-kéz koordinációt. Az érem negatív oldala viszont, hogy a videojáték könnyen függőséget okoz, emiatt a gyerekek negligálják a fontos emberi kapcsolatokat, elhanyagolják a tanulást, feladják korábbi hobbijaikat, nem mozognak, ráadásul az erőszakos játékok magatartászavarhoz vezethetnek.

Korosztályi besorolás színekkel, piktogramokkal

Elgondolkodtató, hogy a gyártók mennyi információt kötelesek az élelmiszerek csomagolásán feltüntetni a nyersanyagoktól a kalóriáig. Milyen kötelezettségük van a médiatartalmak előállítóinak? A filmeket és a tévéműsorokat régóta korhatárjelzőkkel kell ellátni. A videojátékfejlesztők önkéntes alapon alkalmaznak egy egységes elveken nyugvó, ellenőrzött tartalomminősítést. Európában 2003-ban vezették be a Pan European Game Information (PEGI) rendszert; amelyet mára 39 ország vett át. A nem európai gyártók egy része szintén használ minősítő rendszert az általuk készített termékek kategorizálására.

A PEGI rendszer korosztályos besorolása

A PEGI öt korosztályi besorolást, továbbá a tartalom bizonyos elemeire utaló nyolc leírószót használ. A korosztályokat – 3, 7, 12, 16, 18 év – színekkel is megkülönböztetik. A PEGI 3 jelzésű játékok nem tartalmazhatnak sem a kisgyermekek számára félelmetes hangeffektusokat, sem durva beszédet. Ahogy megyünk az életkorban fölfelé, a korlátozások egyre kevésbé érvényesülnek. Ha a játékban visszatetszést keltő, durva erőszakot és/vagy konkrét erőszaktípusokat jelenítenek meg, kötelező a 18 éves kor fölötti besorolást alkalmazni.

A játékok mellé ajánlott félelem piktogram

A tartalomra utaló leírószavakhoz piktogramok is készültek. Magáért beszél, ha ezt látjuk: BAD LANGUAGE / DURVA BESZÉD, vagy: FEAR / FÉLELEM. Fontos különbség: a PEGI online és az ONLINE piktogram nem ugyanaz! A PEGI online jelölésű játék a gyerekek számára biztonságos online játékkörülményeket garantál, önmagában az ONLINE csak azt jelzi, hogy az adott játék a weben játszható. 2018 óta egy újabb fontos jelzést is feltüntetnek a minősített játékokon: az IN-GAME PURCHASES jelölés a játékon belüli vásárlás lehetőségére figyelmeztet. A szülőknek erre is oda kell figyelniük, nehogy a csemetéjük által bonyolított vásárlások aránytalanul megterheljék a bankszámlájukat.

A durva beszédre figyelmeztető piktogram

Cél az egészséges médiaétrend

Kell-e tiltani a nagyobb gyerekeket az internettől, a közösségi oldalaktól, az online játékoktól? Természetesen nem, de az optimális megoldás egy egészséges médiaétrend kialakítása, amelyben a gyerek által is elfogadható képernyőidő, az életkorának megfelelő tartalom fogyasztása és a médiaélmények közös feldolgozása egyaránt beletartozik. Az online játékok esetében az igazán jó megoldás, ha a szülő a gyerekkel együtt tanulja meg a játékszabályokat, és közben megtapasztalja az adott játék hatását, előnyeit és esetleges buktatóit.

Mit tanácsolnak a szakemberek a szülőknek? A médiahasználat soha ne legyen se jutalom, se büntetés tárgya! A közösen kialakított szabályrendszert az életkortól függően változtassák, tegyenek különbséget a 6-8, a 10-12 éves és az idősebb gyerekek között.

A szülők otthon tegyék le a telefont, a televíziót ne háttérzajként, csakis a kiválasztott műsorok idejére kapcsolják be. A gyerekeknek szóló videókat ne vizuális pórázként, digitális bébiszitterként használják. A jól megválogatott tartalom megtekintése legyen közös élmény, utána beszéljék meg a látottakat, ezzel is fejlesztve a gyermek szóbeli kifejezőkészségét, gazdagítva képzelőerejét.

Egyszerűen szólva: ne a technikára bízzák a gyereknevelést!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close