Az első „stadionnak” hívott sportpálya 100 éve, 1922-ben épült történetünk hőse megbízásából. A tervező Hajós Alfréd építészmérnök, az első magyar olimpiai aranyérmes volt. A stadion az Újpesti Torna Egylet részére készült, és két évvel később Párizsban olimpiai építészeti nívódíjat nyert.

A stadiont nem más rendelte, mint a 150 éve, 1872. január 27-én a Nyitra megyei Assakürtön született Aschner Lipót, az UTE akkori elnöke. Persze Aschner nem csak az UTE elnöke volt, hanem a világ egyik legnagyobb és legmeghatározóbb izzólámpa gyárának, az Egyesült Izzónak az elnöke is. Azé a gyáré, amely a legendás, világszerte ismert Tungsram égőket fejlesztette ki.

Aschner Lipót (Assakürt, 1872. január 27. – Budapest, 1952. január 18.)
Forrás: Wikipedia

Kishivatalnokból lett a cégnél vezérigazgató, aki kitalálta a Tungsram márkát

Aschnerről 1931-ben, abban az évben, amikor a világ izzólámpagyártásának 95 százalékát kezében tartó nemzetközi kartell elnöke lett, Vécsey Miklós Száz értékes magyar című művében így írt:

Külön megelégedéssel töltheti el az Izzó vezérigazgatóját, Aschner Lipótot, hogy amikor úgyszólván mindenütt stagnál az üzlet, kihűlnek a gyárak kazánjai, likvidálnak a cégek, minimálisra zsugorodik a forgalom, az Izzó diadalmasan törtet előre, s nemcsak hogy megtartotta a kereteit, de épít, terjeszkedik és a további egészséges fejlődés utján van. (…) Az Egyesült Izzónak ez a nagy hire, ez a világsikere, külföldi hódításainak a sorozata össze van forrva Aschner Lipót nevével. Az ő kiváló képességei, szorgalma, kereskedői talentuma tette ezt a gyárat naggyá és emelte a maga jellegében a legelsők közé. Az Izzó, mint a világkartell tagja, nemzetközi vonatkozásban is elsőrangú faktor, nemcsak idehaza vagyunk rá büszkék, de számolnak súlyával, jelentőségével a külföldön is.

Aschner Lipót tette naggyá az Egyesült Izzót, az ő vezetése alatt dolgozhatott megannyi szakember a cégnél, és dolgozhatott ki számos találmányt. A Tungsram történetét korábban már bemutattuk, most nézzük meg a legendás elnök nem mindennapi életét.

Családjában ő volt az első gyerek, de még nyolc testvére született. Apja egyszerű vegyeskereskedő volt, csak arra futotta, hogy a fia a négy polgárit, azaz nyolc osztályt elvégezze, majd kereskedősegédnek állt. A fiatal Aschner 20 évesen, 1892-ben lépett be az Egger Béla és Tsa céghez, egyszerű kishivatalnoknak, kereskedelmi alkalmazottnak. Ebből a cégből alakult meg később, 1906-ban az Egyesült Izzó.

A több nyelven beszélő, tehetséges fiatalember gyorsan haladt előre a ranglétrán. Viszonylag korán kinevezték a gyár oroszországi képviselőjévé, majd hazatérte után 1904-ben a cég aligazgatója lett.

Ő találta ki a „Tungsram” márkanevet, amely a volfrám angol és német nevének, a tungstennek és a Wolfram-nak az összeolvadása.

Az első világháború után, 1921-ben a cég vezérigazgatója lett. Az Egyesült Izzó hatalmas piaci sikere részben annak volt köszönhető, ahogy Aschner gondoskodott a tehetséggondozásról. Kifejezetten támogatta a cégen belüli kutatómunkát, illetve a tehetséges fiatalokat. Névtelenül ajánlott fel ösztöndíjat Hóman Bálint kultuszminiszternek, hogy a miniszter tehetséggondozásra használja fel azt, ezen kívül létrehozott egy 300 000 pengős alapítványt a Műegyetem atomfizikai tanszékének támogatására.

Tungsram strand a Váci úton 1943-ban Forrás: Fortepan, Kurutz Márton

A zsidótörvények elől elmenekülhetett volna, mégis maradt és fizetés nélkül dolgozott

A kutatómunka mellett kiemelten támogatta a sportot is, a gyár területén építette fel a cikk elején említett stadiont is az Újpesti Torna Egylet részére, de strandot is működtetett a Tungsram.

Bár később megpróbálták a szocializmus alatt népnyúzó nagytőkésnek beállítani, Aschner kifejezetten erős szociális érzékenységgel rendelkezett, munkáslakásokat, uszodát, kultúrházat, üdülőket építtetett az alkalmazottak részére.

Tungsram márkás kriptonizzó a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának gyűjteményében

Mivel az Egyesült Izzó Újpesten működött, Aschner igazi lokálpatriótaként támogatta Újpestet, tagja volt a városi tanácsnak. (Újpest 1850-ig nem tartozott Budapesthez.)

Ugyanilyen nagylelkűen támogatta egyházát is. Az 1930-as években egyházi adója évi 5 ezer pengő volt – hiszen nemcsak az anyacégtől kapott fizetést, hanem igazgatósági tag volt számos cégben, és a Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Emellett az újpesti és a budai zsidó hitközségeket külön adományokkal támogatta, úgy, hogy kifejezetten kérte, a nyilvánosság előtt őt, az adományozót ne említsék.

A hatalmas vagyon ellenére nem élt nagy lábon. A Rózsadombon, az Apostol utca 13-15 alatti villa volt az egyetlen ingatlana. Minden nap 7-kor kelt, reggelente úszott, fél 9-től délután fél 4-ig volt Újpesten a gyárban, majd egy órát teniszezett a Tungsram egyik teniszpályáján.

A sikeres gyárigazgató, nemzetközileg elismert üzletember, aki alulról, a saját szakértelme és szorgalma alapján felküzdötte magát a csúcsra, az 1930-as évek végén már akár nyugodtan nyugalomba vonulhatott volna. De nem tette.

Azért, hogy a gyár zsidó dolgozóit ne kelljen kirúgnia a zsidótörvények miatt, addig növelte a cég dolgozóinak létszámát keresztény alkalmazottakkal, hogy elérje a kívánt kvótát. Ő maga, mivel beleesett a zsidótörvények hatálya alá, nem kaphatott fizetést, ezért ingyen dolgozott. A vallása miatti üldöztetés elől elmenekülhetett volna, 1939-ben hajójegye volt Amerikába, a New Yorkban rendezett világkiállításra, de nem utazott el, mert félt, hogy nem tud hazatérni.

Villájába Eichmann költözött, miután őt Mauthausenbe hurcolták

A német megszállás napján, 1944. március 19-én a Gestapo azonnal letartóztatta. Budai villájába Adolf Eichmann költözött be, Aschnert 1944 májusában végül Mauthausenbe szállították.

Ekkor a cég vezetése és a nemzetközi partnerek összefogtak az ekkor már idős, 72 éves vezérigazgatóért, és titkos tárgyalásokat kezdtek az SS-szel. Végül a németek 100 000 svájci frank ellenében elengedték Aschnert, akit Svájcba szállítottak.

Bay Zoltán 1946-os holdradar berendezésének egy eleméről készült makett a Műszaki Tanulmánytár gyűjteményéből. Bay Zoltán volt az egyik olyan tudós, kinek a kutatásait, pályafutását kiemelten támogatta Aschner Lipót

Közben véget ért a háború, és a szovjetek ellopták az Egyesült Izzó gépeinek 96 százalékát. (A cég ugyanis nem volt a jóvátétel része, így jogtalanul szerelték le a berendezéseket.) A Tungsram az új helyzetben nehéz helyzetbe került. Aschner nem nézhette tétlenül és közvetlenül a szovjetek helytartójához, Rákosihoz fordult, hogy engedélyezze hazatérését. A kommunista vezér megtette, és Aschner, megtörve, betegen, 75 évesen alelnökként visszatért a céghez. Vagyonát, korábbi ingatlanját nem kapta vissza, és a kommunista propaganda ugyan támadta, de hagyták, hadd mentse meg a Tungsramot.

Emléktáblája az Aschner Lipót téren
Forrás: Wikipedia, Fekist

Amit tudott, megtett, ő indítványozta a neoncső gyártás beindítását, de a betegségei legyűrték, és 1952-ben, 80 évesen elhunyt. A lapok egy sort sem írtak Ascherről.

Ma már Újpesten tér és az újpesti Tungsram gyár falán emléktábla, az újpesti stadionban dombormű őrzi az emlékét, illetve minden legyártott és eladott Tungsram márkajelzéssel ellátott termék őrzi emlékét.