A mosogatógépet is nő találta fel, és még sok minden mást

Az eddig ismert legrégibb izlandi viking települést áshatták ki
2020-06-25
Középkori kincsek és jelentős építészettörténeti emlékek kerültek elő a budai Várban
2020-06-26
Show all

A mosogatógépet is nő találta fel, és még sok minden mást

A történelemben számos feltalálót ismerünk, Edison, Watt, Kandó, Bíró neve sokaknak ismerős, de ők valamennyien férfiak voltak. Pedig a műszaki fejlesztés nem nemfüggő, a múltban is voltak szép számmal olyan hölgyek, akik maradandót tettek le az asztalra.

Ma már teljesen természetes, hogy a mérnökök, gyógyszerészek, kutatók jelentős része nő, így az új fejlesztés, újdonság közül is nagyon sok köthető hozzájuk, bár kevesebben vannak, mint a férfiak. Egy 2015-ös felmérés szerint 1995 és 2015 között folyamatosan növekedett a nemzetközi szabadalmi bejelentésekben a nők aránya, 9,5 százalékról 15 százalékra. Érdekes, hogy míg pl. Németországban a szabadalmak 9 százalékát adta be nő, addig Kínában már ez a szám 29 százalék. Magyarországon a nőkhöz köthető egyéni szabadalmak aránya ebben az időszakban 11 százalék volt.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapján a magyar feltalálók „dicsőséglistáján” 37 név szerepel, közülük egy nőt találunk, Telkes Máriát. A „Napkirálynő”, aki 1925-től az USA-ban élt, itt dolgozta ki a napelemek alkalmazásához kapcsolódó találmányait. Harminckilenc szabadalma közül az első egy napenergia fűtésű ház volt.

 

„Napház”, Telkes Mária szabadalma (Fotó: https://www.futurescienceleaders.com/Solar One (C) Mdf, CC-BY-SA 3.0)

„Napház”, Telkes Mária szabadalma (Fotó: https://www.futurescienceleaders.com/Solar One (C) Mdf, CC-BY-SA 3.0)

Elképzelhetjük, amikor a nők a legtöbb foglalkozás elől el voltak zárva, mennyire különleges volt, hogy egy hölgy nyújt be műszaki szabadalmi kérelmet. Ám számos, a mai életünkben fontos találmány, fejlesztés olyan nőkhöz köthető, akiknek nem a „feltalálás”, a kutatás volt a szakmájuk, egész más területen tevékenykedtek, amikor megalkották találmányaikat.

A XVIII. században előfordult, hogy a találmányt ugyan nő dolgozta ki, vagy az ötlet nőtől származott, de a szabadalmat férfi adta be, vagy egy férfi, jellemzően a férj nevén védették le.

Az első okirat, amelyben nőt említenek, mint aki részt vett a találmány kidolgozásában, 1716-ból származik (Fotó: Wikipedia)

Az első okirat, amelyben nőt említenek, mint aki részt vett a találmány kidolgozásában, 1716-ból származik (Fotó: Wikipedia)

Amikor a nők a férjük neve alatt adták be a szabadalmat

Az első olyan írott szabadalom, ahol egy nő nevét is megemlítették, 1716-ből származik, és a brit szabadalmi hivatalban állították ki egy kukoricatisztító gépről. A szabadalom ugyan Thomas Masters nevére szól, de az okirat megemlíti, hogy az ötlet a feleségéé, Sybilla Mastersé volt. Ebben az esetben nem a férj sajátította ki a felesége ötletét, hiszen maga a feleség volt a „szabadalmi ügyintéző”, ő utazott el Londonba a találmányt szabadalmaztatni, mert a család az amerikai gyarmatokon élt. Sybilla, míg Londonban időzött, egy másik találmányából élt, ugyanis az általa megalkotott, pálmalevélből és szalmából szőtt, női szalmakalapokat és legyezőket árusító boltot nyitott.

Hasonlóan más neve alatt szabadalmaztatták a gyapottisztító gépet 1794-ben. Ezt a berendezést Eli Whitney-hez kötik, ám nagy a valószínűsége, hogy az ötlet nem tőle, hanem egy ismerősétől, Catherine Greene-től származott, de a szabadalmat végül a férfi jegyeztette be. Pedig Catherine Greene nem volt akárki, egy polgárháborús tábornok özvegye, akinek második esküvőjén George Washington volt a tanú.

A XIX. században egy fekete nőnek – kivált az Egyesült Államokban – vajmi kevés esélye volt arra, hogy műszaki találmányával sikereket érjen el, ezért adta el mindössze 18 dollárért a találmányát Ellen Eglui (egyes források szerint Eglin), aki polgári foglalkozását tekintve népszámlálási hivatalnok volt. A találmány gyakorlatilag a mai centrifugák őse volt, egy ruhafacsaró gép. A találmányt megvásárló ügynök, aki 1888-ban vette meg azt, vagyonokat keresett a géppel. Eglui később azzal magyarázta a döntését, hogy a fehér hölgyek nem vették volna meg egy fekete nő találmányát.

Ekkor a (fehér) nők műszaki fejlesztéseikkel már nem voltak páriák, sikerrel szabadalmaztatta Mary Anderson 1903-ban az autó ablaktörlőt, vagy 1872-ben a négyszög alakú, géppel hajtogatott papírtáskát Margaret Knight, sőt sikeres cégeket is alapíthattak, nemcsak az USA-ban, de Európában is. Erre jó példa Amalie Auguste Melitta Bentz, aki 1908-ban a papír kávészűrőt alkotta meg, és alapítója lett a Melitta cégnek. A legtöbb szabadalommal, a Lady Edisonként is ismert Beulah Henry rendelkezik, aki 1973-ban bekövetkezett haláláig 110 újítást és 49 találmányt dolgozott ki.

Sok országban dolgoztak női feltalálók, akik sikerre vitték találmányaikat. Ha megnézzük például a XX. század elején Magyarországon beadott szabadalmakat, ott is számos női feltalálót találhatunk, akik neve mellett foglalkozásként a „magánzónő”, tanítónő, vagy hasonló megjelölés áll.

Párolókészülék, jégenjáró bicikli, pedálos kuka

Az első 1896-ból származó, nő számára kiállított szabadalom özv. Leszih Miksáné budapesti gyártulajdonos nevére szólt, ő egy zsákoló készüléket készített szóró rosták számára.

A legismertebb XX. század eleji magyar női feltaláló talán Eördögh Emília, akinek a nevével számos fejlesztés kapcsán találkozhatunk, amelyet szabadalmaztatott is. Ilyen például az ásóvá alakítható kapa, a répakapa mezőgazdasági eszköz, vagy az állítható szántási mélységű eke, de ő szabadalmaztatta a mai kukták egyik ősének tekinthető pároló-, főző- és sütőkészüléket. Ezt a berendezést a Szabadalmi Újság 1909. február 1-i száma így írta le:

Pároló-, főző- és sütőkészülék, mely egy a tüzelés felett forgatható hengeres dobból áll, melynek fenekén, vagy fedelén, vagy mindkét helyen nyitható és zárható, a dobban keletkező gőz elvezetésére és a szükséges fűszerek stb. bedobására szolgáló nyílásai, esetleg a dob belsejében végbe menő sütés ellenőrzésére vannak.

Eördögh Emilia pároló készüléke (Szabadalmi lajstomszám 45736)

Eördögh Emilia pároló készüléke (Szabadalmi lajstomszám 45736)

Kicsivel később, 1909 márciusában már egy hajókra szerelhető hajtómotor szabadalmával jelentkezett.

Azonban nem csak Eördögh Emília nyújtott be szabadalmakat. Markoviczai Nagy Róza egy olyan berendezést szerkesztett 1897-ben, amellyel a kerékpárok jégen és hóban is használhatók.

Markoviczai Nagy Róza találmányának rajza (Szabadalmi lajstromszám: 8420)

Markoviczai Nagy Róza találmányának rajza (Szabadalmi lajstromszám: 8420)

Stempien Katica és Stempien Sarolta tűzvészek alatt használható életmentő eszközt szabadalmaztatott 1912-ben. Ez egy, az ablakok alatt elhelyezhető szekrényt jelentett, amely egy kompakt, kihajtható darukart, kötelet és csigát tartalmazott, és a leírás szerint e daruval lehetett a megmentendő dolgokat leereszteni.

Szintén az I. világháború előtt, 1910-ben adta be Mellán Janka a rugalmas kerék szabadalmát, de ugyancsak az ő találmánya egy új típusú vasúti kocsikat összekötő kapcsolóberendezés is.

A mai mosogatógépek ősét Josephine Garis Cochrane alkotta meg, a jómódú amerikai háziasszonyt 1866-ban az sarkallta a mosogatógép megalkotására, hogy a cselédei törték a porcelánt.Bár eredetileg háziasszony volt, a találmányára céget alapított, amely sikeresen gyártotta és forgalmazta a mosogatógépeket.

Mosogatógép hirdetés 1948-ból. (Fotó: https://www.flickr.com/photos/dok1/21260193939)

Mosogatógép hirdetés 1948-ból. (Fotó: https://www.flickr.com/photos/dok1/21260193939)

Nem csak az amerikai háziasszony kísérletezett mosogató berendezéssel, előtte és utána is voltak próbálkozások. Az amerikai hölgy berendezéseit kezdetben szállodák, éttermek használták, az 1910-ben dr. Simon Józsefné Csicsmanczay Emília által megalkotott gépet azonban eleve háziasszonyoknak szánták.

A Szabadalmi Újság 1910. március 15-i száma ekként írta le Csicsmanczay Emília szerkezetét:

Mosogató berendezés. Minden lemosandó edény csak egyszer, de mindig más és más tiszta forró vízben mosatik szőrpamacscsal; az ömlő viz a pamacsot is folyton tisztítja.

Sőt 1899-ben a mosás – ami egykor az egyik legkeményebb házimunka volt – gépesítésére tett javaslatot Voyta Ilona.

A XX. században megváltozott a világ, a nők egyetemre mehettek, állást vállalhattak, és egyre többen választottak olyan szakmát, amelyben a műszaki alkotás lehetősége adott volt. Ennek ellenére vannak olyan XX. századi találmányok, amelyeket a mindennapi életben használunk, és olyan nők találták fel, akik egész más dologgal foglalkoztak a saját életükben.

A pedálos kukát egy 12 gyermekes, munkapszichológus hölgy, Lillian Moller Gilbreth találta fel az 1920-as években, de neki köszönhetjük a hűtők ajtajába épített polcokat is. Az eldobható pelenkát 1946-ben Marion Donovan (három gyerekes háziasszony, építészmérnök, újságszerkesztő) találta fel, míg Bette Nesmith Graham, aki bankban dolgozott titkárnőként, 1958-ban a gépírók életét megkönnyítő hibajavító festéket.

Az, hogy a hűtő ajtaján is legyenek polcok, sokáig nem volt magától értetődő. Ehhez egy 12 gyereket nevelő pszichológus ötlete kellett. (Fotó: Pixabay, https://pixabay.com/hu/photos/h%C5%B1t%C5%91-h%C5%B1t%C5%91szekr%C3%A9ny-ajtaj%C3%A1t-h%C5%B1t%C5%91g%C3%A9p-3475996/)

Az, hogy a hűtő ajtaján is legyenek polcok, sokáig nem volt magától értetődő. Ehhez egy 12 gyereket nevelő pszichológus ötlete kellett. (Fotó: Pixabay, https://pixabay.com/hu/photos/h%C5%B1t%C5%91-h%C5%B1t%C5%91szekr%C3%A9ny-ajtaj%C3%A1t-h%C5%B1t%C5%91g%C3%A9p-3475996/)

A női feltalálókat bemutató írásunkat két olyan hölggyel zárjuk, akinek találmányai a mai világunk alapját képezik, pedig életükben el sem tudták képzelni, milyen lesz az a jövő, ahol munkásságukat felhasználják.

A filmsztár titkosított távközlőrendszert talált fel

Hedy Lamarr osztrák születésű, de magyar gyökerekkel is rendelkező amerikai filmcsillag volt, aki az 1940-es évek első felében, a II. világháború alatt feltalálta az ugrókódos titkosított távközlési rendszereket. Ötletét a torpedók irányítására kívánta használni. Ma ez az alapja a modern vezetéknélküli távközlésnek.

Hedy Lamarr mozicsillag, szexbálvány és feltaláló (Forrás: Wikipedia)

Hedy Lamarr mozicsillag, szexbálvány és feltaláló (Forrás: Wikipedia)

A világ első számítógépes programjának megalkotója még az elektromosságot sem nagyon ismerhette, hisz a program megalkotásánál, az alig volt több, mint valami furcsa kísérleti jelenség. Az alkotó pedig egy angol főrendű hölgy volt, Augusta Ada King, Lovelace grófnője, a híres író Lord Byron lánya, aki matematikával foglalkozott és miközben egy matematikai munkát fordított, azt jegyzetekkel látta el, és e jegyzetek között megírta a világ első számítógépes programját. 

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?