A spanyolnátha három hulláma nagyon emlékeztet a mostani világjárványra

Továbbra is azt gondolják, lehetett élet a Marson – Ezt kutatja a legújabb szonda is
2021-02-22
A félprofi támasztólétra gyakorlati hasznosulásának részletei
2021-02-23
Show all

A spanyolnátha három hulláma nagyon emlékeztet a mostani világjárványra

A nagy járványok jellemzően több évig tartottak, így bár a koronavírus már egy éve megjelent Európában, és nagyon hosszúnak érezzük az azóta eltelt időt, ez mégsem számít ritkaságnak a járványok történetében. Nézzük meg, hogy a nagyobb járványok mennyi idő után szűntek meg!

Sajnos egy rossz hírrel kell kezdenünk: a történelemben feljegyeztek olyan járványt is, az Antonine pestist, amely Marcus Aurelius császár uralkodása alatt 15 éven át, 165 és 180 között tombolt a Római Birodalomban, és 5-10 millió ember életét követelte. Ez azonban extrém eset volt.

A Nagy Pestisjárvány Európában évekig, egy-egy régióban hónapokig pusztított

A Nagy Pestisjárvány Európában 1347-ben tört ki és 1352-1353-ig pusztított. Igaz, a járvány Észak- és Kelet-Európát csak 1349-1350-ben érte el, s egy-egy régióban csak hónapokig volt jelen. Firenzében például rövid idő alatt kiirtotta a lakosság harmadát, 1348 márciusában jelent meg, és júliusig tombolt.

A pestis terjedése, látható, ahogy 8 év alatt Európa legtávolabbi részeibe is elért. (Wikipedia, Flappiefh)

A pestis terjedése, látható, ahogy 8 év alatt Európa legtávolabbi részeibe is elért. (Wikipedia, Flappiefh)

A pestis egy-egy vidékkel akár néhány hónap alatt szó szerint végzett, de Angliában például 500 napig tartott a járvány, 1348 júniusában (Bristolban) tört ki, míg Londonban 1348 november elsején, és 1349 februárjában már napi 200 ember esett csak az angol fővárosban a járvány áldozatául. A kór Angliában 1349 nyarán tetőzött, és csak 1349 decemberében normalizálódott a helyzet a tél beköszöntével.

Mindent egybevetve nyolc év kellett, hogy a pestis Európa minden részén kidühöngje magát, és egy időre visszavonuljon, hogy azután a következő 400 évben rendre ismét megjelenjen.

London nagy pestise hét hónap szenvedést hozott

A járvány későbbi lefolyásaira jó példa London, ahol az utolsó nagy pestisjárvány 1665-ben volt, amely 100 ezer ember életét követelte hét hónap alatt. A pestis 1664 telén jelent meg Londonban, szórványos esetekkel, ám az akkori kemény tél miatt még nem tört ki. Tavasszal viszont berobbant, márciusban pár eset fordult elő, áprilisban tombolt, a halottak száma a heti háromszázat is meghaladta. Decemberben már kezdett lecsengeni, és 1666 februárjában a korábban vidékre menekült II. Károly király is visszatért Londonba. A nagy járvány gyakorlatilag tehát tavaszra csengett le, de még szeptemberig elő-elő fordultak pestises esetek, hogy azután mindent elpusztítson, így a londoni pestist is megszüntesse az 1666. szeptember 2-i nagy londoni tűzvész.

Pestis a XVIII. századi Magyarországon, Debrecen harmadát elvitte

Magyarországon a pestis utoljára 1738 és 1743 között pusztított, de ez nem azt jelenti, hogy öt éven át az egész országban jelen volt a betegség. Példának okáért nézzünk meg két régiót:

Bihar vármegye sárréti járásában két hullámban jelent meg, első alkalommal 1739. november 5. és 1740. május 1. között szedte áldozatait, majd egy második hullámban 1740. szeptember elejétől december elejéig tombolt.

A közeli Debrecenben hatalmas pusztítást végzett, 1739. májusa és 1740. januárja között elvitte a lakosság harmadát.

A pestis XVIII. század elején is pusztított, elvonulása után állított emlékoszlop Budán, a Várban (Fotó: Wikipedia)

A pestis XVIII. század elején is pusztított, elvonulása után állított emlékoszlop Budán, a Várban (Fotó: Wikipedia)

Az 1830-31-es kolerajárvány

Nagyon jól dokumentált a kolera első megjelenése Magyarországon, amely ellen ráadásul már komoly szervezettséggel védekezett is az ország, vesztegzárakkal, utazási korlátozásokkal. Nézzük meg a kolera 1830-31-es lefolyásának idővonalát.

Magyarország a kolera terjedésének hírére 1830 decemberében lezárta galíciai határát, amely korlátozást azonban túl korán, három hónap múltán feloldottak, így 1831 tavaszán a kolera bejutott az országba. Pesten 1831. július 4-én ugyan lezárták a városba vezető utakat, de 1831. július 14-én ennek ellenére regisztrálták az első beteget. A betegség pesti megszűnéséről, illetve az ellene hozott intézkedések feloldásáról csak 1831 szeptemberében írhattak a lapok. Szeptember 24-én a Nemzeti Újságban ez állt:

A’ Pesten uralkodott Epekórság nyavalya miatt eddig rettegő lakosok már könnyebben lélekzenek; a’ halovány ortzák pirosodni, a’ homályos szemek vidúlni, a’ bús ábrázatok felélledni kezdenek; a’ jó szomszédok szomszédjaikhoz közelítenek, a’hív barátok barátjaikat felkeresik, az igaz atyafiak attyokfiaikkal kezet fognak, a’ szerelmes szülők kedves magzatjaikkal öszve ölelkeznek

Országosan pár nappal később, csak 1831. október 3-án oldották fel a vesztegzárakat, tehát a betegség bő fél évig tombolt. A kolera ezután a század végéig vissza-visszatért, de végül sikerült legyőzni.

Francia ábrázolás a kolerás betegekről a XIX: század közepéről (Forrás: Wikipedia, Paul-Ferdinand Gachet; Amand-Désiré Gautier)

Francia ábrázolás a kolerás betegekről a XIX: század közepéről (Forrás: Wikipedia, Paul-Ferdinand Gachet; Amand-Désiré Gautier)

A spanyolnátha három hulláma

A történelmi példák után nézzük meg azt a betegséget, amely talán a legjobban hasonlít a „mi” járványunkra, azaz a spanyolnátha időbeni lefolyását.

A spanyolnátha három hullámban jelentkezett. Az első hullám az USA-beli Kansasból, egy katonai bázisról indult 1918 tavaszán, az első esetet 1918. március 11-én regisztrálták.

A fenti ábrán látható, hogy New York-ban, Londonban, Párizsban és Berlinben mikor voltak kiugró halálozási adatok 1918 júniusa és 1919 márciusa között. (Wikipedia, Egészségügyi és Orvosi Nemzeti Múzeum, Fegyveres Erők Patológiai Intézete, Washington, D.C.)

A fenti ábrán látható, hogy New York-ban, Londonban, Párizsban és Berlinben mikor voltak kiugró halálozási adatok 1918 júniusa és 1919 márciusa között. (Wikipedia, Egészségügyi és Orvosi Nemzeti Múzeum, Fegyveres Erők Patológiai Intézete, Washington, D.C.)

Egy másik ábra az Egyesült Királyság halálozási adatait mutatja 1918. június 29. és 1919 áprilisa között. A görbén jól látszik, hogy az első hullám 1918. augusztus 24-ig lezajlott, a második októberben indult és januárig tartott, míg a harmadik 1919. február elején robbant be, március 8-án tetőzött, és április végére csengett le. A görbe lefutása ijesztően emlékeztet a mostani járvány alakulására.

(Wikipedia, Centers for Disease Control and Prevention)

(Wikipedia, Centers for Disease Control and Prevention)

Budapesten az első eseteket 1918 júniusának végén regisztrálták, amikor néhány orosz hadifogolynál jelent meg a kór. Hiába különítették el őket, július 5-én jelentkezett már a fertőzés a civilek között is. Az első hullám itthon gyorsan, és nagyobb esetszám nélkül zajlott le, de szeptemberben megkezdődött a második hullám. A védekezést, a kordában tartást azonban nehezítette, hogy épp ezekben a hónapokban omlott össze a Monarchia, tört ki az őszirózsás forradalom, és áramlottak haza a frontról a katonák. A betegség novemberben és december elején még teljes erővel pusztított, majd december közepén hirtelen csökkenni kezdett a megbetegedések száma, és 1919 februárjára a második hullám lecsengett. Egy év múlva, 1920 januárjában volt azonban egy harmadik hullám is, amely 1920 tavaszára futott ki.

A járványnak 1920-ban lett globálisan vége, eddigre alakult ki a nyájimmunitás, ami nem azt jelenti, hogy a spanyolnátha ezután nem jelent meg, hiszen a portugáliai száműzetésben lévő IV. Károly magyar király halálát is a spanyolnátha okozta 1922-ben.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?