A szinte értelmetlenül megmaradt hagyomány okoz szenvedéseket egy számítógép-billentyűnél

Egy viharos és rövid életet élt budapesti lány lett India egyik legünnepeltebb festője
2022-06-21
Legújabb fejlesztéseit mutatta be a HungaroControl egy madridi kiállításon
2022-06-22
Show all

A szinte értelmetlenül megmaradt hagyomány okoz szenvedéseket egy számítógép-billentyűnél

Az ember azt gondolná, a modern számítógép használatát csakis új, erre a technikára kigondolt részletek segítik. Pedig nem így van, amire egy jó példa egy mindannyiunknak néha bosszúságot okozó billentyű.

Kedves Olvasó, tekintsen le a billentyűzetére, és nézze meg a baloldali Shift feletti gombot: az a Caps Lock. Próbáljon visszaemlékezni, mikor nyomta le utoljára. És most e cikk kedvéért gondolkozzon el egy pillanatra: ha ott az a nagy Caps Lock, akkor miért olyan kicsi a minden pillanatban használt bal Shift?! Amióta egér van a használó jobb kezében, 25 éve, azóta, ha nagy betűt akar írni, a bal Shiftet nyomja le, amely azért kicsi, mert a Caps Lockhoz nem mernek nyúlni a billentyűzetgyártók. Inkább a bal Shiftet csonkítják meg a nem angol nyelvek plusz betűi érdekében, például a magyarban az í a haszonélvező.

A mechanikus írógépeken még volt haszna

Christopher Latham Soles 1867-ben szabadalmaztatta a QWERTY billentyűzet-elrendezést, célja az volt, hogy az angol nyelvben gyakori betűk ne kerüljenek egymás mellé, hogy ne akadjanak össze a gyors gépeléskor. A szabadalmat megvásárló Remington (és a sok másik) írógépgyár termékei az elkövetkezendő évtizedekben, sőt évszázadban vadul sikeresek voltak a piacon, virágzott az írógépipar, és a QWERTY beleégett a kultúrába – a CapsLockkal együtt.

Christopher Latham Soles
Forrás: Wikipedia

A mechanikus írógépen a Shift billentyű a nagy betűk írásához vagy a papírhengert emelte meg, vagy az egész betűkar-ágyat süllyesztette le. Előbbi viszonylag nagy súlyú volt, utóbbihoz meg egy erős rugót kellett összenyomni, hogy a szintén nem nagyon könnyű, 40-50 betűkarból álló ágy a Shift elengedésekor visszakerüljön a helyére. Ezért a Shift gombot lényegesen nagyobb erővel kellett lenyomni, mint a betűket. Ahhoz meg, hogy csupa nagy betűvel írjunk, a nagyon korai írógépeken ezzel a nagyobb erővel nyomva kellett tartani a Shiftet, ami egyrészt fárasztó volt, másrészt lefoglalta a gépíró(kisasszony) egyik kezét. Jó megoldás volt ennek kiküszöbölésére a CapsLock (capitals lock, nagybetű-rögzítő), amely beakadt, magas helyzetében tartotta a hengert (mély helyzetében a betűkar-ágyat), és a következő megnyomásakor akadt csak ki, addig pedig gyorsan lehetett csupa nagybetűs szöveget írni.

Soles írógépe az eredeti billentyűzettel

Soles írógépe az eredeti billentyűzettel
Forrás: Wikipedia

Eltelt több mint százötven év, a mechanikus írógépek régen kihaltak először a villanyírógépek majd a személyi számítógépek miatt, és most az okostelefonokon is ott a QWERTY billentyűzetkiosztás –itt a CapsLock funkciót végre elfogadhatóan megoldották: kétszer kell megnyomni a Shift-et, külön Caps Lock gomb nincs. A számítógépeken viszont a CapsLocknak semmi értelme, sőt, a billentyűzetgyártók múlthoz ragaszkodása miatt még a jelszóbeviteli szoftvereket is módosítani kellett: a gyakori téves leütések miatt került beléjük a figyelmeztetés az első rossz jelszómegadás után „Nem nyomta meg véletlenül a CapsLockot?”

A vakon gépelés kis piszkos titka

Mindenki irigyli a vakon gépelőket, mert kétszeres-háromszoros sebességgel tudnak írni, és el is árulják, hogy 1-2 hónap alatt meg lehet tanulni. Viszont azt nem mondják el, hogy az alatt az 1-2 hónap alatt tilos nem vakon írni, különben nem rögzülnek az ún. mozdulatmemóriában a szükséges ujj-, kéz-, csukló- stb. mozgások. Vagyis az első hetekben bizony sokat fog ügyetlenkedni emiatt és lelassul a munkavégzése.

Azzal az erővel, amellyel számos laptopgyártó billentyűzetszoftvere kiírja a képernyőre, hogy a CapsLock meg van nyomva, megtehették volna, hogy a funkciót a Shift hosszabb vagy kettős leütése váltsa ki – a figyelmeztetés megjelenítésével együtt. A CapsLock alatti LED-et betehették volna az így nagyobbra hagyott bal Shift alá, és az A-tól jobbra elfért volna két speciális billentyű, nálunk például az í, és a gyakran szükséges @. Utóbbit sokan alig találják meg (jobb Alt-v). A ma már ritkábban szükséges \ (jobb Alt-q) karakter elérését is meg lehetett volna könnyíteni.

10 évvel ezelőtti csúcs laptop – rajta a kőbalta-szerű CapsLock gombbal

10 évvel ezelőtti csúcs laptop – rajta a kőbalta-szerű CapsLock gombbal
Forrás: K.M.

A hívek érvei

Nem hallgathatjuk el, hogy a CapsLock gombnak vannak hívei is. Azt mondják, hogy nem akkora gond a tévesztés, mint a kicsit is szokatlan billentyűzetelrendezésre való áttérés nehézsége, vagy hogy az egész probléma szót sem érdemel. Előfordul, hogy a CapsLock-hívő azon kevesek közé tartozik, aki a klasszikus, de nem optimális QWERTY helyett a gyorsabb gépelést lehetővé tevő, és kevesebb fáradságot okozó Dvořák billentyűzet-elrendezést használja, amelyet 1936-ban szabadalmaztattak, és elterjedt annyira, hogy réspiacot alkosson: néhány írógép- és később billentyűzetgyártó árult, árul Dvořák-kiosztású termékeket. CapsLock gombbal…

Árnyaljuk egy kicsit a „szót sem érdemel” érvet. Ízlelgessük ezt a számot: naponta 1-1,5 milliárd ember ül le olyan billentyűzet elé, amelyen legalább egy fölösleges gomb van. „Szak-” cikkek százai szólnak arról, hogy a mobiltöltőt ne hagyjuk a konnektorban. Dehát ún. kapcsolóüzemű tápegység van benne több mint 10 éve, amely gyakorlatilag semmit nem fogyaszt, ha nincs rádugva semmi, ha egymillió van bedugva, akkor az annyi naponta, mint kb. egy villanyroller fogyasztása egy óra alatt. Akkor miért nem szól egy millió szakcikk arról, hogy minden egyes áldott nap másfél milliárd „information worker” kerülgeti a hagyományból megmaradt, felesleges CapsLock gombot, amelynek a helyét hatékonyságnövelő módon ki lehetne használni?!

Hasonló a jelenség ahhoz, hogy az evolúció során azok a testi jellegzetességek maradnak fenn, amelyek 5-nél magasabb százalékos arányban segítik elő a túlélést – és amelyek 5-nél kevesebb százalékkal akadályozzák azt. Kit zavar a homo sapiens szőrtelensége? A férfiak mellbimbója? És sajnos igen, a CapsLock sem zavar annyira, hogy megszüntessék.

A Dvořák billentyűzet-elrendezés
Forrás: Wikipedia

Akit zavar a sok téves CapsLock-leütés, az pattintsa ki a billentyűt, akkor nem tudja megnyomni, cserébe sajnos el kell viselnie a nem igazán esztétikus foghíjat. Amelynek közepén a gumiérintkezőt a kisujja hegyével vagy egy golyóstollal meg tud nyomni, ha ne adjisten ritka kivételként mégis kellene a csupa nagybetűs írás. Egy idő (fél év) után a keze leszokik a téves billentyűről, ekkor, ha még megvan, vissza lehet pattintani…

Nincs szándék a változásra

A szerző billentyűzete az eltávolított CapsLock gombbal Forrás: K. M.

Néhány éve léteznek úgynevezett „Chromebook” laptopok: ezeken egy, a grafikus kezelőfelületre és a Chrome böngészőre lecsupaszított Linux operációs rendszer fut. A Google-on kívül más gyártók is hoztak ki Chromebookokat, például a Samsung, az Asus, az Acer. Nos, a Google Chromebookon nincs CapsLock, egy „Search” (keresés) gomb van a helyén, aminek több értelme van, ha nem is kaptunk nagyobb bal Shiftet. A többi Chromebook-gyártó bizony megtartotta a CapsLockot. A Chromebookok jellemzően a tengerentúli egyetemisták körében népszerűek, akik gyakorlatilag minden erőforrást a „felhőben” érnek el, otthon és a campuson is folyamatos, korlátlan, szélessávú internetet használva. (A lehetőség Magyarországon is rendelkezésre áll a havi 10-12 ezer forintos, korlátlan mobilinternet-csomagok használatával.)

Ma is létezik a Logitech nevű egér-, billentyűzet- és egyéb számítógéptartozék-gyártó. Rengeteg, mára megszokott, sőt elvárt megoldást a Logitech-mérnökök találtak ki, és tőlük „vették át” (loptak el) a szabadalmi joggal keveset foglalkozó távol-keleti gyártók. Ilyen a görgetőkerék, a lézeres letapogató, a görgetőkerék mint középső egérgomb, a görgetőkerék jobbra-balra billentése, hogy csak néhányat említsünk.

Nos, a Logitech megtehette volna a 90-es évek közepén-végén mint vezető perifériagyártó a Windows és az internet felfutása idején, hogy harsány reklámkampány kíséretében megszünteti a CapsLock gombot, amit, ahogy mindig történt, átvettek volna tőle az utángyártók, és akkor ma nem írhattuk volna meg ezt a cikket. A lehetőség ma is nyitva áll a Logitech (a Trust, a Genius, a Gembird, a Hama stb. – a követők) előtt, de a szándék nem látszik.

A vezető személyiszámítógép-gyártók is megtehették volna, hogy a saját kiválóságukat és korszerűségüket hangsúlyozva a gépekkel együtt és külön is árult billentyűzeteikről elhagyják a CapsLockot. Legendásan robusztus volt az IBM billentyűzete, talán a 60-as években felszárnyalt gömbfejes írógépekkel szerzett tapasztalatokat használták fel. Sokan más gépekhez is IBM klaviatúrát vásároltak, mert két-három gépet is túlélt. A robusztusságot – és a bitang nagy CapsLockot megörökölték a Lenovo laptopok.

2021-es Lenovo ThinkBook laptop szégyenletesen óriási CapsLock gombbal
Forrás: K. M.

Szintén sokan kedvelik és keresik a Dell vezetékes USB-billentyűzetét, mert kis helyigényű, kellemes billentésű és tartós. Kifizetik érte a névtelen kínai billentyűzet árának kétszeresét, pedig felháborító módon a mindig használt bal Shift kisebb, mint a soha nem szükséges CapsLock.

Forrás: Dell Technologies

Tehát az IBM és a Dell is megtehette volna, hogy megszünteti a CapsLockot. Az IBM mostanra kiesett, mert már nem gyárt számítógépet, de a Dell igen, előtte is ott a lehetőség.

Végezetül egy jó tanács: a home office-ban vagy bárhol máshol, jellemzően helyhez kötötten használt laptop jobb áron adható el 2-3 év után, ha újszerű a billentyűzete és a tapipadja, ezt külső billentyűzet és egér használatával lehet elérni. Ezek kevesebb kerülnek, mint az árelőny.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.