A megtisztelő címről internetes szavazás döntött, amelyen bárki leadhatta a voksát. Az első helyezett jelentős fölénnyel verte meg a tarka nőszirmot, a selymes peremizs pedig nagyon lemaradt.

Az Év vadvirága szavazás hazánkban egy több mint tíz éve tartó kezdeményezés, de Európa egyes országaiban, így például Németországban jóval régebbre nyúlik vissza – mondta Barina Zoltán, az Év vadvirága program kuratóriumának elnöke. 2010-ben néhány meghatározó botanikus magánkezdeményezéseként született meg az ötlet, hogy honosítsák meg Magyarországon is a külföldön már létező projektet. Később a Magyar Természettudományi Múzeum lett a program intézményi háttere, ma pedig egy kuratórium, a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Biológiai Társaság intézi a teendőket. A szervezők és a nagyközönség minden évben megválasztanak egy-egy növényt, és ez lesz aztán a következő Év vadvirága. Abban az évben arra a növényre, az azzal kapcsolatos problémákra lényegesen nagyobb figyelem irányul. Ezzel párhuzamosan azonban más élőlények is fókuszba kerülnek, például az Év madara vagy az Év egyedi fája.

A leánykökörcsintől az agárkosborig

Az első évben, 2011-ben a leánykökörcsin lett az Év vadvirága, amely száraz sztyeprétek jellegzetes növénye, védett, ráadásul az Európai Unió Natura 2000-es természetvédelmi rendszerében is közösségi jelentőségű fajként szerepel. Később „rivaldafénybe” került például a mocsári kockásliliom, a szibériai nőszirom és a kornistárnics is. Legutóbb, 2022-ben pedig az agárkosbor állt a botanikusok kitüntető figyelmének középpontjában.

A szervezők minden évben szavazásra bocsátanak három vagy négy növényfajt, és ezek közül tudják kiválasztani az érdeklődők, hogy mi legyen a következő évben az Év vadvirága. „Ezek többnyire védett, vagy védendő fajok, és közös bennük az, hogy valamilyen problémát meg tudunk fogni rajtuk keresztül” – mondta Barina Zoltán.

Barina Zoltán botanikus, a program kuratóriumának elnöke

„A mocsári kockásliliommal be lehetett mutatni a mocsárrétek feltörésének és meliorációjának – azaz a gyep gazdálkodási szempontból hasznosnak vélt fűfajokkal való felülvetésének és műtrágyázásának – hatásait, a hóvirággal a virággyűjtés kedvezőtlen következményeit, a leánykökörcsinnel például a gyepek tavaszi égetésének hátrányait. A módszerrel rá tudjuk irányítani a figyelmet ezekre a problémákra, el tudjuk mondani, miért rosszak ezen hatások és jó megoldásokat tudunk javasolni. Ilyenkor az is fontos szempont, hogy ezek ne legyenek annyira ritka növények, nehogy a fokozottabb figyelem kárt tehessen bennük. A másik szempont az, hogy lehetőleg minél többen találkozhassanak vele az országban.” Jó jelölt lehet egy olyan faj, amely az ország nagy területén előfordul, mégis ritka, vagy ritkulóban van.

 A győztes fajhoz minden évben programok kapcsolódnak

A szervezők az adott évben főként médiatevékenységet folytatnak, de a programhoz kapcsolódnak kisebb-nagyobb rendezvények, kiállítások is. Barina Zoltán elmondása szerint ez nem olyan kezdeményezés, ami szigorúan a kuratórium tulajdonában van, hanem az év során bárki rendezhet az Év vadvirágával kapcsolatban programokat. „Mi igyekszünk ezeket áttekinteni, felhívni rájuk a figyelmet” – mondta a kuratóriumi elnök. „Abban az évben, amikor a kockásliliom volt az Év vadvirága, voltak kockásliliom túrák. Ez a faj nem fordul elő az ország jelentős részén, hanem csak a délnyugati területeken. A Duna-Dráva Nemzeti Park már a korábbi években is szervezett olyan túrákat, amelyeken az emberek megismerhették ezt a növényt. A kockásliliom évében mi is népszerűsítettük ezt az eseményt”.

A hóvirág esetében a szervezők egy úgynevezett hóvirág-figyelőt indítottak. Be lehetett küldeni erről a növényről készült fotókat, megfigyelési adatokat. Ennek segítségével nagyon jól nyomon lehetett követni azt, hogy mekkora eltérések vannak a hóvirág nyílásában az ország egyes területein.

Az idei évben a borzas len mellett a tarka nősziromra és a selymes peremizsre lehetett leadni a szavazatokat. 2500-nál valamivel többen voksoltak összesen. A borzas len toronymagasan, a szavazatok 60 százalékával nyerte meg a szavazást. Őt követte lemaradva 27 százalékkal a tarka nőszirom, a selymes peremizs pedig 13 százalékot kapott. Ez tehát egy egyértelmű szavazási eredmény volt.

A lelkes virágfanok kampányt is indítanak jelöltjük mellett

Borzas len
Fotó: Farkas Sándor

A borzas len az ország középső részén döntően a homokterületekhez kapcsolódva szórványosan viszonylag sokfelé előfordul. Megtalálható a Duna-Tisza közén, a Dunántúli-középhegység peremterületein, az Északi-középhegységben, például a Salgótarján környékén lévő nagyobb homokterületeken. A növény megjelenik sziklagyepeken is, sőt felhagyott szőlőkben is találkozhatunk vele. Sopron és Zalaegerszeg mellett is vannak szigetszerű előfordulásai. Szép, halvány kékes, nagy virágú növény, a nyár közepén, júniusban kezd el virágozni. Ha olyan az idő, van elég nedvesség, ez eltarthat egészen őszig. Érdekesség, hogy töve és alsó levelei most januárban is láthatók, tehát ha valaki megismeri, akkor ilyenkor is megtalálhatja a növényt.

Barina Zoltán szerint „abban, hogy az adott évben melyik növény nyeri meg a szavazást, sok minden szerepet játszik, adott esetben még az is, hogy milyen sorrendben vannak a virágok meghirdetve, bár igyekszünk az ilyen hatásokat minimalizálni. Nyilvánvalóan nagy szerepe van annak, hogy egy növény milyen szép, mennyire tetszik az embereknek. Döntően ez alapján szoktak választani. Sokat segít egy jól sikerült kép is. Az idei jelöltek közül mindegyik szép volt, és kétségtelen, hogy a borzas len is kimondottan dekoratív, úgy látszik, ez tetszett a legtöbbeknek. Amikor nagyon hasonló megjelenésű fajokat tettünk fel szavazásra, szoros, közel véletlenszerű lett az eredmény. Olykor lelkes emberek kampányt is indítanak egy-egy faj mellett, ami szintén jelentősen befolyásolhatja a leadott szavazatok megoszlását.” Az első években 1000 körül alakult azok száma, akik részt vettek a szavazáson, aztán ez fokozatosan kúszott fel 2500 fölé, ahogy növekedett a program ismertsége. A jövőben a szervezők szeretnék elérni, hogy a szavazók száma egy-egy nagyobb médiakampány nyomán meghaladja a 10 000-et.

Mivel néhány napja lett kihirdetve, hogy melyik lesz az Év vadvirága, az idei programok még nem alakultak ki – ezek tavaszra fognak összeállni. Annak, akit érdekelnek ezek a hírek és információk, az Év vadvirága Facebook-oldalt, a Magyar Biológiai Társaság és a Vadonlesők Közösségének oldalát érdemes nyomon követnie.