Budapesten tengeralattjárók is készültek az első világháborúban

Helyenként közel két méter hó esett New York állam nyugati részén
2022-11-20
Woody Allen befejezte első francia nyelvű filmjének forgatását Párizsban
2022-11-21
Show all

Budapesten tengeralattjárók is készültek az első világháborúban

Az SMS Szent István csatahajó Forrás: Wikipedia, Work of K.u.k. Kriegsmarine personnel - Bundesheer, Austrian Armed Forces Photograph)

A magyar tengerhajózás története ma is sok ismeretlen részletet rejt, ennek jegyében is figyelemre méltó tudományos tanácskozást tartottak a közelmúltban Fiume szerepéről és a magyar részvételről az első világháborús tengeri hadviselésben. A konferencia egyik szakértő előadójával, Zsigmond Gáborral, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Ez év november 9-én a Magyar Logisztikai Egyesület szervezésében konferenciát rendeztek az egykori magyar tengeri kikötő, Fiume történetéről és az első világháborús tengeri hadviselésben a magyar részvételről. A konferencián megemlékeztek a 105 évvel ezelőtt, 1917 május 15-én lezajlott III. ottrantói csatáról, amely az I világháború legnagyobb Földközi tengeri összecsapása volt, és az osztrák-magyar haditengerészet nyert meg. A konferencia egyik előadója, Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese, a magyar tengerészetről több könyvet is publikált.

Zsigmond Gábor PhD, a magyar tengeri hajózás kutatója

Zsigmond Gábor PhD, a magyar tengeri hajózás kutatója

Fiume ma a legtöbb magyarnak azt jelenti, hogy megérkeztünk a tengerhez, leginkább nyaralni. Jelenthet ennél többet Fiume ma a magyaroknak?

A tengeri kapcsolat, Dalmácia feletti uralom a középkori Magyar Királyság számárai is fontos volt, Nagy Lajos és Zsigmond is, ahogy Árpád házi királyaink is, számos háborút vívtak, hogy biztosítsák ezeket a tengerparti területeket. A török időkben ugyanakkor az ott születettek közül is többen az akkori Magyarországra menekültek, a híres Verancsics család több tagja is még a mai Šibenikben, az akkori Sebenicóban született. A török kiűzése után pedig már korán magyar kereskedők kezdik el használni a magyar agrárterületekhez közelebb eső Zengg és Fiume kikötőjét. Már III. Károly felismerte, hogy fontos a Kárpát-medence és az Adria közötti kapcsolat, ezért rendelte el több út kiépítését is.  Mária Terézia még tovább ment, 1779. április 23-án Fiumét Magyarország részévé tette. Az 1807. évi IV. törvénycikkel a várost az országhoz tartozónak nyilvánították.

Miért volt hasznos Fiumét megszerezni?

A fiumei kikötő 1906-ban

A fiumei kikötő 1906-ban
Forrás: Fortepan, adományozó Széman György

Tisztázzuk a kérdést, mert sokszor, még a vezető sajtóorgánumokban is összekeverik, hogyan kapcsolódott Fiume Magyarországhoz?

Magyarország és Horvátország perszonálunióban állt egészen 1918-ig, ez azt jelentette, hogy a király személye közös. Természetesen a horvát és a magyar államszervezet is számos ponton fonódott össze, de Fiume nem a Horvát Királyság része volt. Korábban családi birtokként nem tartozott Horvátországhoz, és Mária Terézia hozzá is csatolta a Magyar Királysághoz. A következő időkben sok kísérlet történt e státusz megváltoztatására, 1848-ban a horvát csapatok elfoglalták, de 1868-ban a horvát-magyar kiegyezés részeként ismét – immáron harmadszor – a magyar koronához került. Azaz volt Horvátország, és benne egy kis terület, maga Fiume városával különálló rész volt, a Magyar Királyság része. Persze Fiume nem volt „magyar” város, sok magyar tisztviselő élt, vagy dolgozott ott, de a lakossága leginkább olasz nyelvű volt – egy helyi dialektust beszéltek – valamint sok horvát is lakott itt, akiknek a száma főleg a kikötő és az ipar fejlesztése után megugrott.

Miért kellett egy szárazföldi, ahogy a fenti kérdésben kiderült, tengerparttal csak közvetetten rendelkező országnak saját tengeri kikötő?

A vasút megjelenéséig a vízi áruszállítás volt az egyetlen, ahol nagy tömegű árut lehetett szállítani, ezért a XVIII században és a XIX. század első felében is a magyar gabona, és más, elsősorban mezőgazdasági termékek kivitelének elősegítését várták a tengeri kikötőből. Nem véletlen, hogy már a reformkorban fontos kérdés volt a fiumei vasút megépítésének ügye. A kiegyezés után pedig a magyar iparfejlesztés számára volt fontos egy saját, Ausztriától független tengeri kikötő, ezért több hullámban nagyon jelentős fejlesztéseket végeztek a fiumei infrastruktúrán. Új mólók épültek, elkészült a vasúti kapcsolat, fejlesztették a kikötői kapacitásokat, például olajfinomító épült. A magyar politikusok tisztában voltak azzal, hogy az ország legkedvezőbben két útvonalon tud a nemzetközi kereskedelembe bekapcsolódni: egyik Fiume elérése vasúton és onnan tengeri hajókkal, a másik a Vaskapu szabályozása révén a Dunán kijutni a fekete-tengeri kikötőkhöz, illetve a Közel-Keletre. Mindkettőt meg is valósította akkor a magyar állam. (https://tudas.hu/magyarorszag-tengeri-kapujat-kulonallo-testet-fiumet-maria-terezia-adta-hazanknak/) Fiume 1870-ben még alkalmatlan volt nagy gőzhajók fogadására, pedig ekkor már ezek látták el a nemzetközi forgalmat. A magyar beruházás után Európa 10. legforgalmasabb kikötője lett.

Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT. Bergudi, az SMS Tátra torpedóromboló építése.

Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár RT. Bergudi, az SMS Tátra torpedóromboló építése.
Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz gyűjtemény Leltári jelzet: MMKM TFGY 2017.1.901.

Mennyire volt jelentős a magyar ipar, kereskedelem számára a fiumei kikötő? Megérte abba pénzt fektetni?

A kutatásaink alapján ma már egyértelműen mondhatjuk, hogy igen. A magán és az állami – hiszen jelentős állami támogatást fordítottak nemcsak a kikötő fejlesztésébe, de a hajózási vállalatokba is – befektetett tőke sokszorosan megtérült, nemcsak a vállalatoknak, de az államnak is. Ezt ma már számításokkal tudjuk igazolni. A magyar beruházások nélkül nem készült volna el a vasút és a kikötő, nem lett volna ekkora hajóállomány Fiumében, de persze kellett az együttműködés a helyi politikai és gazdasági szereplőkkel is. (https://tudas.hu/a-vasminiszter-9-ev-alatt-jelentosen-modernizalta-magyarorszagot/)

A Gödöllő gőzhajó

A Gödöllő gőzhajó Forrás: Fortepan, fotó adományozó Vargha Zsuzsa

Már az első világháború előtt voltak luxus hajóutak a Kanári-szigetekre

Hova jártak a hajók? Mit szállítottak?

A világ minden tájára, és nemcsak magyar lisztet és agrárárukat, de egy idő után már sok más árut is. Főleg az európai, dél-amerikai és észak-afrikai kikötőket járták, például vasúti talpfákat vittek a marokkói és algériai vasútépítésekhez, lisztet Brazíliába. A háború előtt már menetrend szerinti járatok voltak Fiuméből Ausztráliába és Új-Zélandra is. (https://tudas.hu/a-ceg-amely-egykor-valoban-megvalositotta-kossuth-jelmondatat-a-tengerre-magyar-t/)

Az áruszállítás mellett jelentős volt a személyforgalom?

Voltak természetesen az Adriai-tenger kikötőibe induló személyszállító hajók, de jelentős volt a kivándorló forgalom is. Kevéssé ismert tény, hogy az a hajó, amely a Titanic túlélőit mentette, a Carpathia épp New Yorkból Fiuméba tartott, fedélzetén visszavándorló magyarokkal is, és persze Lengyel Árpáddal, a hajó magyar orvosával. Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság 1913-ban már luxushajózásba is beszállt, a Kanári-szigetekre jártak a magyar luxushajók. Ennek a látványos fejlődésnek lett vége a világháború kitörésével.

A magyar honvédelemben, egy esetleges háborúra való felkészülésben milyen szerepet játszott Fiume?

Önálló „magyar” haditengerészet nem volt, csak közös, osztrák-magyar, ennek részeként voltak hadihajók magyar névvel, és készültek hajók magyar gyárakban is. A kereskedelmi tengerészet azonban nem volt közös intézménye a Monarchiának, külön volt osztrák és magyar kereskedelmi tengerészet. Mindkettőnek fontos szerep jutott később az első világháborúban, ugyanis a balkáni szállítási útvonalak hiánya miatt a kereskedelmi hajók szállítókapacitását kellett igénybe venni. A hajóparkot felkészítették a háborús helyzetre, törvények írták elő, hogy az állami támogatásért cserébe ilyen esetben a hajókat igénybe vette a haderő.

Az SMS Szent István csatahajó

Az SMS Szent István csatahajó Forrás: Wikipedia, Work of K.u.k. Kriegsmarine personnel – Bundesheer, Austrian Armed Forces Photograph

Az előadáson elhangzott, hogy jelentős mennyiségű hadihajó is készült a magyar gyárakban.

Nemcsak Budapesten, ahol például tengeralattjárókat is építettek, amelyek vasúton jutottak el az Adriához, ahol teljesen összeszerelték azokat, de a Ganz Danubius Fiuméban is épített hajókat. A kisebb nagyobb hadihajók mellett igazi óriások is épültek itt. A hadihajó fejlődésben 1906 fordulópontot jelentett, ekkor bocsátották vízre Angliában a 18 ezer tonnás vízkiszorítású Drenought (Rettenthetetlen) csatahajót, amely minden addig épült csatahajót elavulttá tett. Ezután az a haditengerészet számított valamit, amely ilyen „drenought”-okat tudott szolgálatba állítani, és az ipari fejlettségnek is egy fokmérője volt, hogy az adott ország hajógyártása képes e ilyen vízi leviathánokat építeni. Ezért is volt jelentős, hogy a magyar Ganz-Danubius építette meg a modern Szent István csatahajót. Rövid idő alatt eljutottak a 200 tonnás hadihajóegységektől a 20 000 tonnás Szent István megépítéséig.

Az otrantói csata

Mik voltak a legnagyobb hadi sikerek?

A háború kitörésekor az Antant egyfajta zárat, távoli blokádot épített ki az Adria bejáratánál Otrantónál azzal a céllal, hogy a Monarchia tengeralattjáróit és hadihajóit a Földközi tengertől távol tartsák. Az Otrantói csata célja az volt, hogy áttörjek a blokádot, és ez volt a Földközi tengeren az I. világháború alatt vívott legnagyobb felszíni tengeri csata. A Monarchia öt támadó hajójának – 3 cirkáló és két romboló támadta az ellenséget – a többsége ráadásul magyar gyártmányú volt. Az ellenséges flotta 3 cirkálót és 14 rombolót vonultatott fel. A csata során igen sokféle eszközt vetettek be a felek, például már repülőket, de mesterséges ködfüggönyt is alkalmaztak. Az első világháborús tengeri összecsapások között mindkét oldalt tekintve ez volt az egyik legsoknemzetiségűbb. Az osztrák-magyar hajók közül ugyan egy sem süllyedt el, de számos találatot kaptak, csak a csata levezényléséért felelős Horthy Miklós sorhajókapitány hajóján, az SMS Novarán több mint ezer sérülést számoltak össze később. A csata eredményeként két ellenséges romboló is elsüllyedt, míg osztrák-magyar oldalon nem volt hajóveszteség. A csatának leginkább erkölcsi jelentősége volt, de az is igaz, hogy ez után az antant hajók nem járőröztek a szorosban éjszaka. Ez után kijutottak a tengeralattjárók a Földközi-tengerre, ahol a kereskedelmi háborúban számos antant hajót süllyesztettek el. Ebben komoly sikereket értek el a Magyarországon épült tengeralattjárók is. A közös haditengerészet műveletei ma már jól ismertek az érdeklődők előtt, ugyanakkor alig tudunk valamit arról, hogy hatalmas károk érték a magyar tengerészetet a háborús szállítások biztosítása során, számos hajó veszett el, számot tengerész halt meg, és ezeket a veszteségeket máig nem nevesítjük Magyarország első világháborús veszteséglistáin.

A háborút hogy vészelte át a magyar kereskedelmi tengerészet? A háború után maradt belőle valami?

A háború kitörésekor sok hajó ragadt ellenséges, vagy semleges kikötőben, sokszor távoli vizeken, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Brazíliában, Afrikában, és ezek nem igazán tudtak hazajönni. Ami a honi kikötőkben volt, azt általában hadi szolgálatra fogták be, ez persze sokféle lehetett, volt amelyik hajó lakóhajóként szolgált, volt, vagy szénszállító, vagy természetesen csapatszállító, de volt olyan, amelyet felfegyvereztek és például tengeralattjáró elhárításra használtak. Nagyon sok hajó esett áldozatul aknának, de volt, amelyet kifejezetten megtámadtak és így süllyedt el. A háború végén a magyar tengeri kereskedelmi flottát az Antant hatalmak lefoglalták, és saját kereskedelmi tengerészetükbe olvasztották, így Magyarországnak a nulláról kellett kezdeni, természetesen már nem Fiumében, hanem Csepelen, egész más, Duna-tengerjáró hajókkal, de az már egy másik történet. (https://tudas.hu/miert-lett-tengeri-kikoto-budapest/)

 

 

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.