Régóta ismert tény, hogy a D-vitamin jótékony hatással van az egész szervezetre: az agy a napsütéses napokon több hangulatjavító szerotonint termel, ezzel enyhíti például a depressziót, az Alzheimer-kór és számos bőrbetegség tüneteit, kutatások szerint csökkenti a sclerosis multiplex kockázatát, sőt bizonyos daganatfajták, például a mell- és vastagbélrák kialakulását, illetve segít megelőzni a csontritkulást, növelni az izomerőt, erősíteni az immunrendszert.

Mindez nagyrészt a napfény hatására a szervezetben termelődő D-vitaminnak köszönhető.

Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának igazgatója az egyetem portáljának arról beszélt, hogy az olyan populációkban, ahol alacsonyabb a D-vitamin szint, általánosságban magasabb a halálozási kockázat. A 4-5 évvel ezelőttihez képest itthon háromszor több D-vitamin fogy.

Ez azért is előremutató, mert úgy tűnik, a D-vitamin véd a légúti fertőzésekkel szemben, és a nyiroksejtekre, a kórokozó-ellenes fehérjék termelődésére is pozitív hatást gyakorol.

Ennek alapján feltételezhető, hogy a D-vitamin pótlása a COVID-19 fertőzéssel szemben is immunerősítő hatású lehet, ezt konkrét kutatás azonban még nem támasztja alá – tette hozzá a szakorvos.

A szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek: a megfelelő mennyiségű D-vitamin termeléséhez (ez napi 2000 nemzetközi egység) nyáron elegendő fél órát a napon tölteni. Aki hosszabban élvezni akarja a napfényt, és kizárólag annak pozitív hatásaiból akar részesülni, annak továbbra is azt tanácsolják, hogy ne a déli órákban napozzon, és feltétlenül használjon valamilyen napozószert – igaz, ezekről nem árt tudni, hogy a D-vitamin termelődését is akadályozzák. 

A naptej, napolaj is csak akkor véd, ha mindenki a bőrtípusának megfelelőt választja, és jól használja. (Hogy mit is mutatnak a krémeken a jelölések, azt a cikk végén a keretes írásunkban.)

100 százalékos védelmet biztosító fényvédő készítmény nem létezik, mivel az UV-B mind az UV-A sugarak spektruma részben átfedi egymást, minden káros sugárzást egyetlen napvédő sem képes kiszűrni. Az UV-A-sugarak azok, amelyek a bőr mélyebb rétegeibe hatolva károsítják a kötőszövetet, ennek következtében a bőr veszít rugalmasságából, ami felgyorsítja az öregedését, ráncokat, pigment foltokat okozva. Ezek a sugarak átjutnak az ablaküvegen, szemben az UV-B-sugarakkal, amelyek a bőr leégéséért felelősek, de hatásukra termelődik a D-vitamin is.

Bármilyen fényvédőt is válasszon valaki, fontos a mennyiség és az időnként ismétlés. Egy átlagos felnőttnek egy-egy alkalommal körülbelül 6 teáskanálnyi naptejet kell magára kennie, ami nagyjából 36 grammnak felel meg. Amennyivel kevesebb a fényvédő, annyival csökken a védelem hatásfoka.

A napozószert 20-30 perccel a napozás előtt fel kell vinni, és meghatározott időnként újrakenni, főleg strandoláskor, fürdés, törölközés után –, mert a védelem csak akkor lesz megfelelő

erről már Kuroli Enikő, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika klinikai szakorvosa nyilatkozott a portálnak.

Szerinte a legfontosabb, hogy mindenki tisztában legyen a saját bőre tulajdonságaival és képességeivel. Fontos tudni, hogy az ózonréteg elvékonyodása miatt a napsütés sokkal jobban károsítja a bőrt, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Nyaraláskor nyilvánvaló, hogy viszünk magunkkal fényvédő krémet, de hétköznap is ajánlatos a használatuk, akár nappali krémek formájában. Emellett a fizikai fényvédelemre is érdemes ügyelni, például valamilyen kalap, sapka viselésére.

Megfigyelték például, hogy a kopasz férfiak fejbőrén idős korban nagyon sok a daganat. A baseballsapka nem jó, mert a fül és a tarkó szabadon marad, a legjobbak a karimás kalapok.

Hasznosak az UV szűrős hosszú ujjú pólók is, ezek alatt nem kell fényvédőt használni. A bőr nem felejt, a hólyagos napégéseket „megjegyzi”, ezek pedig szoros összefüggésben vannak a felnőttkori bőrdaganatok kialakulásával a fehér bőrűeknél – hangsúlyozza a szakorvos.

A megfelelő védelem nélküli, túlzott napozás a meglévő anyajegyek megváltozását és rákos elváltozását is okozhatja.

Bőrrák bármely életkorban kialakulhat, a leggyakoribb 50 éves kor felett, mégpedig azoknál akiket életük során sok napfény ért. A bőrrák előfordulása bármely más daganathoz viszonyítva gyorsabb ütemben nő. Európában több mint 3,5 millió bőrrákos beteget tartanak számon.