Kvázi esküdtszékek döntenének arról, mi az álhír

Műtárgy.com: Victor Vasarely és Hantai Simon a legdrágább magyar képzőművészek
2021-11-11
Koronavírus – Megtalálták, miért nem fertőz meg egyes embereket az új típusú koronavírus
2021-11-12
Show all

Kvázi esküdtszékek döntenének arról, mi az álhír

A médiában és a közösségi hálókon megjelenő cikkek jókora szeglete tartalmaz félrevezető információkat, ennek kiszűrése sziszifuszi munka. A hagyományos módszer, miszerint szakemberek ellenőrzik át a cikkeket, rendkívül lassú és drága folyamat, ahhoz képest, hogy mekkora mennyiségű álhír terjed, főleg a közösségi médiában.

Az amerikai lakosok szerint a médiában megjelenő hírek kétharmada tartalmaz valótlan információt

– állítja a Gallup and the Knight Alapítvány felmérése. Újságok gyakran alkalmaznak szakembereket akik tüzetesen átnézik a megjelenés előtt álló cikkeket és ellenőrzik a forrásokat. Ez nem meglepő módon rendkívüli mértékben lassítja egy-egy cikk megjelenését és növeli a költségét, ráadásul szembemegy a hírverseny diktálta őrült tempóval is. Esetenként külön szervezetek alakulnak a vitatott hírek tüzetes átellenőrzésére, ezek közül a leghíresebb a snopes.com, de hazánkban is vannak törekvések hasonló oldalak létrehozására. A klasszikus médiával szemben, a közösségi média felhasználók által gyártott tartalmaknál a szakmai tényellenőrzés sajnos kivitelezhetetlen.

Politikai aktivisták tüntetnek a Facebook ellen

Politikai aktivisták tüntetnek a Facebook ellen (Forrás: Flickr)

Az internet tisztogatása szinte lehetetlen

Az álhírek kiszűrése viszont rendkívül fontos feladat, főleg a pandémia idején, ahol lépten-nyomon botlani álhírekbe a fertőzéssel, gyógymódokkal és vakcinákkal kapcsolatban. A londoni Imperial College és a szintén londoni Higiéniai és Trópusi Medicína Iskola közös, februári kutatása szerint

minél több álhírnek van valaki kitéve, annál kisebb eséllyel fog jelentkezni COVID-19 elleni vakcina felvételére.

A Facebook, mint az egyik legnagyobb közösségi háló is felismerte, hogy rendkívüli problémával állnak szemben, főleg annak a fényében, hogy a felhasználók 36 százaléka rajtuk keresztül szerzi a híreket. Ennek érdekében, egy harmadik fél, a független IFCN-en, azaz Nemzetközi Tényellenőrző Hálózaton keresztül 2016 óta alkalmaz hivatásos ellenőröket, akik átnézik a feltöltött tartalmakat. Az EU-ban is külön szervezet alakult az álhírek ellen, az Európai Digitális Média Obszervatórium.

A tényellenőrző szakemberek viszont csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, így az internet tisztogatása még mindig szinte lehetetlen feladat, annak a fényében, hogy mennyi tartalom kerül fel naponta.

Arisztotelész nyomán a laikus tömeg döntését célozták meg

Erre a problémára kínál megoldást az MIT kutatócsoportja, a “tömegek bölcsessége” elméletet kiaknázásával. Az elmélet azon nyugszik, hogy egy vita eldöntésének egyik megbízható módszere, hogy több embert kérdeznek meg és átlagolják a válaszukat.

Erről a módszerről először Arisztotelész tett említést a Politika c. művében, de ismerős lehet az amerikai igazságszolgáltatásból is, ahol az esküdtszék, azaz független állampolgárok kis csoportja is befolyásolja egy tárgyalás kimenetelét. Ez a módszer azon alapszik, hogy egy csoport nagy valószínűséggel fog közel olyan jó döntést hozni, mint egy szakember.

A Tizenkét dühös ember” esküdtjei egy színházi előadáson

„A Tizenkét dühös ember” esküdtjei egy színházi előadáson (Forrás: Wikimedia)

Nincs egy tökéletes módszer, ami megoldja az online álhírek problémáját, de igyekszünk egy új eszközzel bővíteni az arzenált.

– magyarázza David Rand az MIT professzora. Kutatásukban 10-15 fős laikus csoportokat kértek meg arra, hogy döntsék el egy hírről, mennyi igazság tartalommal rendelkezik, csupán a cím és néhány bevezető sor elolvasása alapján. Ugyanezeket a cikkeket három hivatásos álhír-ellenőrző szakembernek is odaadták, akik hosszas kutatómunka után szintén kategorizálták azokat.

Az eredmények meglepően jónak bizonyultak,

a 10-15 fős laikus csoportok, akik főleg a megérzéseikre hagyatkoztak, olyan biztonsággal szűrték ki a hamis sztorikat, mint a három szakember – mindezt jóval kevesebb idő alatt és olcsóbban.

A kutatásban a laikusokat politikai beállítottság szerint is felosztották, hogy republikánus és demokrata felhasználók egyenlő arányban vegyenek részt benne, ezzel kiszűrve a politikai befolyást az álhírek vizsgálatában.

Egy 1933-as Time címlap. Ekkor már alkalmaztak a szerkesztőségben hivatásos tényellenőrzőket.

Egy 1933-as Time címlap. Ekkor már alkalmaztak a szerkesztőségben hivatásos tényellenőrzőket. (Forrás: pycril.com)

Az ideológia félrevisz

Fontos kiemelni, hogy a résztvevők nem önként, böngészés közben jelölték be a hamis sztorikat, hanem célzott projekten keresztül kapták a cikkeket – ellentétben néhány közösségi médiában található funkcióval, ahol a felhasználók önként jelenthetik az álhíreket. Tapasztalat szerint ugyanis ezeket a bárki által használható funkciókat épp azok használják a leggyakrabban, akik ki akarják játszani a rendszert és olyan tartalmakat akarnak töröltetni, amely nem feltétlenül álhír, csak nekik épp nem tetszik.

Az MIT kutatói folytatják a kutatást és igyekeznek kifejleszteni egy olyan, a gyakorlatban is használható platformot, amely a tömegek bölcsességére hagyatkozva felgyorsítja az álhírek kiszűrésének folyamatát. Rand szerint

a legnagyobb probléma az lesz, hogy találjanak elég embert, aki részt venne egy ilyen véget nem érő programban és nem rendelkezik olyan ideológiával, ami félre vinné a tényellenőrzést.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.