Egyre több a darázs, mit csináljunk velük?

Magyar kutatók elsők között bizonyították a mesterséges intelligencia hasznosságát a célzott daganatellenes gyógyszerek személyre szabott alkalmazásában.
2021-07-06
A kommunista diktatúra emlékezete a magyar társadalomban
2021-07-07
Show all

Egyre több a darázs, mit csináljunk velük?

A nyári időszakban a friss levegőn tartózkodva jó eséllyel darazsakkal is találkozhatunk. Íme egy kis útmutató, melyiktől kell valóban tartanunk, melyik teljesen ártalmatlan és mit tegyünk, ha tényleg nagy a baj.

A felületes szemlélő minden hangosan zümmögő sárga-fekete csíkos rovart egyformán veszélyes darázsnak tart, holott közülük sokan nem is igazi darazsak, a teljes „darázsnépességen” belül pedig csak néhány olyan faj van, ami valóban képes agresszívan támadni az embert.

Egyértelműen veszélyes lehet például a hazánk egyik legnagyobb rovarának számító lódarázs, amelynek testmérete akár a 35-40 millimétert is elérheti. Több lépsoros, akár futball-labdányi méretű fészkét faodvakba, padlásokra, elhagyott fészerekbe vagy madarak számára kirakott mesterséges odúba építi, ivadékait pedig feldarabolt legyekkel, méhekkel, más rovarokkal eteti.

lódarázs

lódarázs Forrás: Wikimedia

Kapálózni tilos!

A magányosan repülő lódarázs alapvetően kerüli a konfliktust az emberrel, de ha a fészek vagy a táplálékforrás közelében találkozunk vele, agresszíven támadhat.

Ilyenkor higgadt viselkedésünk életmentő lehet, a lódarázs tudniillik az egyetlen a hazánkban élő fajok közül, melynek szúrása akár allergia nélkül is életveszélyes lehet. Méregmirigyeiben ugyanis különféle aminosavak és enzimek mellett nagy mennyiségben acetil-kolin is található, ami az emberi szervezetbe kerülve vérnyomásesést okoz.

Csapkodni, hadonászni a közelükben egyáltalán nem szabad, ezzel ugyanis csak még inkább támadásra késztetjük. Hasznunkra válhat viszont, ha eldobjuk a kezünkben lévő ételt, gyümölcsöt, ami esetleg odacsalogathatta, ha pedig éjszaka találkozunk vele, azzal is menthetjük a bőrünket, ha világító lámpánkat hajítjuk magunktól távolra.

Fontos észben tartani, hogy ha a szúrást követően súlyos szédülést, ziháló légzést, hányingert tapasztalunk, vagy ha a szúrás nyakunkat, arcunkat érte, minél előbb forduljunk orvoshoz.

Kecskedarázs

Kecskedarázs Forrás: Wikimedia

Közvetlen lakókörnyezetünkben gyakran találkozhatunk kecskedarázzsal, vagy a föld alatti lyukakban fészkelő német darázzsal is, melyek közös jellemzője, hogy szintén igen ingerlékenyek és könnyen támadnak. A legtöbb „csípés” az ő számlájukra írható, mely komoly fájdalmat okoz, az arra érzékenyebb embereknél pedig a szúrás helye akár több napra is csúnyán feldagadhat. De persze e fajok esetében is igaz, hogy a békés, nyugodt viselkedés csökkenti a támadás lehetőségét.

Németdarázs

Németdarázs Forrás: Wikimedia

Szorgalmas és barátságos lakótársak

Kimondottan hibás kép él viszont az emberekben a majdhogynem fekete színű, kb. két centiméteres kék fadongóról, ami amilyen hangosan zúgva közelít, olyannyira szelíd, békés természetű. Függőleges járatait korhadt fatörzsekben, fabódék kiszáradt oldalfalában, régi villanyoszlopokban kaparja ki, bölcsőibe pedig virágpor keveréket hord be lárvái számára. Nem támad viszont még a fészke közelében sem, így akár egészen közelről is figyelhetjük ténykedését anélkül, hogy tartanunk kellene tőle. Igaz, fullánkja ennek a rovarnak is van, méghozzá több milliméteres és a szúrása fájdalmas.

Kék fadongó

Kék fadongó Forrás: Wikimedia

Viszonylag nagy eséllyel találkozhatunk a szintén nem agresszív, három centiméteres gyakori lopódarázzsal is, amelynek fekete potroha egy vékony, élénksárga nyélen ül, így könnyen beazonosítható.

Ha őt magát még nem is láttuk, nedves agyagból épített igen jellegzetes csövecskéit talán már igen, ezeket ugyanis gerendákra, redőnytokba vagy akár ablakkeretbe is építheti. Ezekbe a kis kamrákba egy-kilenc lebénított pókot hord be, majd rárakja petéit, a kamrát befalazza, az ivadékot pedig a sorsára bízza. Azért a lopódarázsnak is van fullánkja, mérge, de nem fegyverként használja, támadását szinte képtelenség kiprovokálni.

Gyakori lopódarázs

Gyakori lopódarázs Forrás: Wikimedia

Amikor átok a hasonlóság

Nincs túl jó marketingje az óriás-tőrösdarázsnak sem, ami szintén igen jámbor, ráadásul 50 ezer forint természetvédelmi értékkel bíró védett faj, ám pechére sajnos túlságosan is hasonlít a veszélyes lódarázshoz, de még nála is nagyobb, ő kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja (ide tartoznak a darazsak, méhek és hangyák). Fullánkkal szintén rendelkeznek, ám ezt – hacsak nem fogjuk meg őket, vagy nem ülünk rájuk – nem használják ellenünk. Ha mégis megcsípnek, a szúrás fájdalmas ugyan, de allergiás reakciót nem vált ki és másnapra már nyoma sincs.

Óriás tőrösdarázs

Óriás tőrösdarázs Forrás: Wikimedia

Elpusztítása védettsége okán szigorúan tilos, a szakértelem hiánya viszont sajnos sokszor mégis irtásához vezet. Pedig potrohuk rajzolata alapján el lehet különíteni őket: míg a lódarázs mintázata jellegzetesen fekete-sárga csíkos, az óriás-tőrösdarázs teste fekete, a potrohon négy nagy sárga folttal.

Érdemes tehát vigyáznunk rá, ő pedig cserébe vegyszerek nélkül tartja kordában kertünkben a bogárszaporulatot.

A tőrösdarazsak ugyanis parazitoidok, ami azt jelenti, hogy a szaporodásukhoz nagyobb termetű rovarok lárváit bénítják meg, majd abba petéznek, hogy a petékből kikelő lárva majd belülről fogyassza el a még élő pajort. Ugyanígy parazitoidok a fürkészdarazsak is, amelyek különböző kártevőkbe, például levéltetűkbe helyezik petéiket.

Mi tegyünk, ha megszúr a darázs?

A néhány centiméter átmérőjű duzzanat kezelésére legtöbb esetben elegendő néhány napos tüneti kezelés, borogatás vagy különböző viszketéscsillapító krémek használata. Mivel a darázsméreg kémhatása lúgos, valamilyen savas oldattal, például citromlével vagy ecetes vízzel is érdemes kezelni a szúrás helyét.

Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni a szájüreget vagy a garat környékét érő szúrás esetében, amely allergia nélkül is veszélyes lehet a légcső környéki duzzanat miatt.

A darázsméreggel szembeni allergia szintén okozhat súlyos, életveszélyes tüneteket, így ha a csípést követő rövid időn belül az egész testen kiütések alakulnak ki vagy szapora szívverés, nehézlégzés lép fel, azonnal hívjunk mentőt. Ilyen eset után érdemes egy specifikus immunterápián is részt venni, mellyel az allergiás tüneteket mutató személy szervezete lépésről lépésre hozzászokhat az allergiát kiváltó méreghez.

Rég elterjedt tévhit viszont az, hogy ilyenkor a kalcium adagolása is hatásos lehet, ezt azonban semmilyen vizsgálat, tanulmány vagy nemzetközi ajánlás nem támasztja alá.

Ha pedig otthonunk környékén darázsfészekre bukkanunk, semmiképp ne próbáljuk meg egyedül eltávolítani, ehhez a feladathoz ugyanis szakértő kezekre van szükség.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.