Erasmus ugyanúgy bejárta Európa egyetemeit, ahogy a róla elnevezett programban résztvevő diákok

Romániában az internetfelhasználók kétharmada nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel
2022-04-26
Megjelent a HuSpaCy, a nyílt forráskódú magyar nyelvi elemzőlánc
2022-04-27
Show all

Erasmus ugyanúgy bejárta Európa egyetemeit, ahogy a róla elnevezett programban résztvevő diákok

Erasmus of Rotterdam (ca. 1532). Accession number: 1975.1.138

Az Európai Unió egyetemistáinak legsikeresebb programja, mellyel a fiatalok más tagországok egyetemein folytathatják egy időre tanulmányaikat, egy olyan németalföldi tudós nevét viseli, akiről a legtöbben a nevén túl keveset tudnak. Ki is volt tehát Rotterdami Erasmus?

A XVI. századi Európa nagy átalakulásokon ment keresztül. A városi polgárság nagyobb teret követelt magának a társadalomban, a régi hagyományok átformálódtak, és a tudományban, valamint a vallási életben is változások érlelődtek. A skolasztikus tudomány ellen egyre többen lázadoztak, azaz idejét múltnak tűnt az a szemlélet, hogy a tudomány feladata a Szentírás és néhány ókori, leginkább ókeresztény szerző és Arisztotelész műveinek magyarázata legyen, ahogy azt a skolasztika tanította. Az értelmiség számára is szűk volt az a terület, ahol működhetett, azaz leginkább a papi pálya.

Pappá szentelték, de felmentették szerzetesi fogadalma alól

A vallási kérdésekben szintén egyre több vita merült fel. Eretnek mozgalmak, azaz a hagyományos, elfogadott teológiai nézeteket elutasító, a Szentírást sajátos módon értelmező irányzatok már korábban is voltak, amelyekkel az egyház és az adott államhatalom véres harcokat folyatott, a XV. században például a cseh husziták ellen, de ekkor még az egységes katolikus felfogás minden fronton győzedelmeskedett.

Rotterdami Erasmus ifjabb Hans Holbein festményén, 1523-ban

Rotterdami Erasmus ifjabb Hans Holbein festményén, 1523-ban
Forrás: Wikipedia

A XVI. század elején azonban sok minden megváltozott. E korszaknak volt jellegzetes, a két világ határán egyensúlyozó, és meglepő módon mindenki által – tehát a reform és a hagyomány hívei által is tisztelt – alakja Rotterdami Erasmus.

Rotterdami Erasmus, ahogy a neve is mutatja, Rotterdamanban született. Egy olyan városban, amely az akkor Habsburg uralom alatti Németalföld része volt, amely akkoriban már erős kereskedelemmel és öntudatos polgársággal rendelkezett.

A Rotterdami Erasmus felvett név. Születésének körülményei homályosak, mert vagy Gerrit Gerritszoon vagy Herasmus Gerritszoon néven született 1466-ban, vagy 1469-ben. Nagyon valószínű, hogy egy házasságon kívüli kapcsolatból jött világra, ami akkoriban elég komoly hátrányt jelentett, ezért nem csoda, hogy Erasmus pontos adatokat a születéséről nem igazán közölt, hiszen származását mindig szégyellte.

A törvénytelen származás azonban a neveltetésére nem hatott ki. Szülei ugyan korán elhunytak pestisben – amely betegség a XVIII. századig azért rendre vissza-visszatért – de ettől függetlenül kifejezetten jó nevelést kapott kolostori iskolákban, ahol nemcsak a papi, de a tudós életre is felkészítették.

Erasmust Amerika felfedezésének évében, 1492-ben szentelték pappá, és szerzetesi fogadalmat is tett.

Tanulmányai azonban itt nem értek véget. Rövid ideig a Franciaországban lévő Cambrai püspökség püspökének titkára lett, de 1495-től a párizsi egyetemen tanult, majd Európa számos egyetemén megfordult, már nem csak diákként, hanem oktatóként, amelynek során például a Cambridge-i egyetemen a teológia professzorának nevezték ki. Eddigre rossz egészségi állapotára tekintettel a szerzetesi fogadalom alól is felmentést kapott.

A XVI. századi független értelmiségi

Erasmust így jellemezte Faludy György, aki regényes, de pontos életrajzot írt róla:

„Egészsége mindig is ingatag volt. Álmatlanságban szenvedett, ezért általában jóval éjfél utánig dolgozott. Ha megébredt, akármilyen rövid időre is, már nem tudott pihenni. Ennek eredményeképpen legtöbb napja a támolygó bódultság állapotában telt el. Nem túl megnyerő megjelenése sem kedvezett: lapos sapkát hordott, elrejtendő szokatlanul alacsony homlokát, mely fizikai tulajdonság a népi hiedelem szerint a butaság jele; szőke haja gyér volt és kusza; könnyben úszó kék szemei voltak, vékony ajka, sápadt arcbőre és olyan hosszú és hegyes orra, hogy a hajóorrhoz hasonlították.”

Mindemellett félelmetes intelligenciával és humorral rendelkezett, kifejezetten rosszul tűrte a megkötéseket, legyen az fizikai vagy szellemi.

Ugyan rövid ideig élt Rotterdamban, de a városban róla nevezték el az egyetemet és a város jelképévé vált modern hidat is.
Forrás: Wikipedia

A teológiai professzori megbízás életre szóló állás volt, jó jövedelemmel, anyagi biztonsággal, azaz mindennel, amit a kor tudósa megkövetelhetett. Erasmus azonban mást keresett.

Független értelmiségi létre vágyott, amit nem korlátoz hatalom, munkaadó vagy bármi más. Ugyan pap volt, de ténylegesen soha nem látott el papi szolgálatot, szerzetes volt, de a szerzetesi fogadalma alól felmentették. Egyetemi ember volt, de az egyetemi oktatást, főleg a skolasztikus szellemiséget elutasította.

Ahogy az elején írtuk, két világ határán állt. Az egyházat és a tudományt kívánta megreformálni. Elutasította a túlzott aszkézist, egyik fő műve az 1509-ben megjelent „Balgaság dicsérete”, amelyben arról értekezik, hogy a boldog élethez a megfelelő mértékű élvezet hozzátartozik. Azonban ugyanúgy ostorozta a semmittevő, henye életet is.

Erasmus a hagyományos keresztény filozófia és az ókori humanizmus összekapcsolásán fáradozott. A vallás területén a toleranciát hirdette, azt, hogy a hit kérdésében mindenki a maga lelkiismeretének tartozik engedelmességgel.

Oktatási kérdésekkel is foglalkozott, ahol szakított a korábban uralkodó nézetekkel, például elutasította a testi fenyítést. A nők oktatáshoz való jogát is elismerte, ami korában egyáltalán nem volt magától értetődő. Az oktatás nyelvének a latint tartotta megfelelőnek, és természetesen a humán tudományokat helyezte előtérbe, de fontosnak tartotta, hogy a művelt ember valamiféle mesterséget is elsajátítson.

Egy egységes európai kultúra képviselőjének látta magát, aki nem kötődik egy országhoz, városhoz vagy hatalomhoz. Tevékenysége során bejárta egész Európát, de mindenütt csak viszonylag rövid időt töltött, s közben baráti kapcsolatokat épített ki magyar humanistákkal (Brodarics
István váci püspökkel, a mohácsi csata krónikásával, Oláh Miklós esztergomi érsekkel és Verancsics Antal történetíróval, pécsi megyés püspökkel) is.

A tudomány, a műveltség nyelvének a tiszta latint tartotta, annak megőrzésért sokat tett, például újrafordította latinra a Szentírást, amellyel kapcsolatban szintén szakított a megcsontosodott hagyománnyal, azaz az elfogadott latin szövegű Bibliával. Itt is, ahogy tudományos tevekénységében, megpróbált elszakadni a merev középkori hagyománytól és tekintélytiszteletre alapuló felfogástól.

Annak ellenére, hogy – rövid időszakoktól eltekintve – komolyabb, tekintélyesebb állást nem töltött be, műveivel – amiben voltak oktatással foglalkozó írások, drámafordítások, nyelvtani könyvek, amelyek a görög és a latin nyelv kiejtéséről szóltak vagy szatírák – és azzal, hogy egész életében utazott, hatalmas ismertségre tett szert. Korszakának meghatározó értelmiségi vezéralakja volt, aki több, mint 500 más tudóssal, teológussal levelezett. Valójában mindenki, aki „számított”, uralkodó vagy tudós, igyekezett, hogy legalább egy alkalmi levélváltással kapcsolatba kerüljön Erasmussal.

Toleráns humanista középutasként nem követte Luthert

Nézetei nagyban hozzájárultak a reformáció kialakulásához. Luther tanait elsőként támogatta, hiszen, ahogy kezdetben Luther, Erasmus sem kívánt új egyházat alapítani, hanem a katolikus egyházat megújítása, megtisztítása lebegett a szeme előtt. Amikor azonban a lutheri gondolatokat az egyház elutasította, és Luther új utakra tért, Erasmus nem követte, ő megmaradt katolikusnak.

Leginkább az akarat szabadságának kérdésében nem értett egyet Lutherrel, aki az eleve elrendeltetést hirdette, azaz azt, hogy az emberi sorsot Isten eleve meghatározta, míg Erasmus szerint az emberi akarat szabad a saját sorsának alakításában.

A középutassága miatt a reformerek, így Luther, de a katolikus egyház merevebb gondolkodói is bírálták. A reformer gondolatok eluralkodása miatt költöznie is kellett, 1529-ben rövid időre a katolikus Freiburgba költözött, a reformáció uralta Bázelből.

Erasmus egészsége soha sem volt jó, álmatlanságban szenvedett, sokszor volt beteg, ennek ellenére a korszakban kiemelkedően magas kort ért meg, és végül 1536-ban, 70 évesen (vagy 67, ha születési évének az 1469-et fogadjuk el) Bázelben hunyt el.

Sírja a Bázeli katedrálisban található
Forrás: Wikipedia

A sors furcsa fintora, hogy a katolicizmushoz hű teológus-humanista filozófust Bázelben, az addigra protestáns katedrálisban temették el.

Erasmus nevét ma egy olyan európai felsőoktatási program viseli, amit 1987-ben az Európai Unió indított el, és amelynek keretében az európai diákok más egyetemeken tanulhatnak, ezzel is segítve az európai közös kulturális kapcsolatok fejlődését. Ennél hívebben nem lehetne emléket állítani Rotterdami Erasmusnak, aki az egyetemes európai kultúra hirdetője, a tolerancia és a szellemi szabadság megtestesítője volt.

 

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.