A Városliget szélén, a Hungária körút és a Hermina út közötti sávban építészeti és történelmi értékű villák sorakoznak. Az egyik legnevezetesebb épület a Róheim-villa, itt lett merénylet áldozata 1918. október 31-én Tisza István miniszterelnök. A katasztrofálisan leromlott ház felújítása jó ütemben folyik, amikor elkészül, a Magyar Corvin-lánc Testület székhelyeként nyílik meg.

Mányi István

Mit kell tudni erről az épületről, kérdezem Mányi István Ybl- és Pro Architectura-díjas építészt, Europa Nostra és Icomos-díjas építmények tervezőjét.

A fakereskedő bérlője volt a miniszterelnök

-Róheim Sámuel, ha láthatta volna ezt az épületet az 1980-as években, nem gondolta volna, hogy még föltámasztható.  Mint jómódú fakereskedő építtette az impozáns villát, eredetileg a családja számára. Pollák Manó neves építész tervezte a kor meghatározó stílusában, s 1900-ban készült el. Már az építkezés során változtattak, mert Róheim néhány rossz tőzsdei lépés következtében a vagyona jelentős részét elvesztette, bevételi forrást kellett találnia. Ezért a gyönyörű kétszintes hallt egy födémmel megosztották, hogy az alsó szintet bérbe adhassák. Az első bérlő Tisza István volt.

Amint látható, visszatérnek Pollák terveihez. A födémet kibontották, az emeletre vezető lépcső és korlát szerencsére épségben fennmaradt, gyönyörű faragott korlát övezi majd a galériát is.

A Róheim vIlla
Forrás: Wikimedia commons

-A villa teljesen eredeti állapotában újul meg. A megújulás alatt azt is kell érteni, hogy olyan 21. századi technikával felszereljük fel, amelyik rejtve marad az ide belépő előtt. A teljes épületgépészet: a klímatechnika, informatika, hangosítás, biztonságtechnika, tűzvédelem – mind a mai előírásoknak felel meg. Sok-sok kár érte a házat, 1945 után az ÁVH fészkelte be magát ide, 1948-tól 1991-ig mozgássérült gyerekek iskolaotthona volt, erre a funkcióra teljesen alkalmatlanul. Hátul egy csúf vasszerkezetű liftet toldottak hozzá, amit természetesen elbontottunk. Az akadálymentesítését persze meg kellett oldani, ezért a terepszintről egy járdaburkolatba  rejtett szerkezet leviszi a látogatót az alsó közlekedő  térbe, s onnan indul az épület minden szintjét érintő belső felvonó.

Majd’ két évtizeden a villa át gazdátlanul állt. Senki nem szellőztette, ez az állapot még a rossz használatnál is többet árthat…

-A fafödémet valóban megette a nedvesség és a gombásodás, beomlott az alatta lévő emeletre… Mostanra viszont elkészült a tetőzet. A tetőtérben – megint csak visszatérve az eredeti állapothoz -, tágas műterem lesz és kialakítunk két nagy kétszobás és négy kisebb lakosztályt. Ismét a kétszintes hall lesz az épület központi tere. Erre anno több példa is volt Budapesten, közülük ez az egyik legszebb. Számomra nem volt kétséges, hogy a belső tér megosztása csakis kényszerű megoldás lehetett, hiszen elképzelhetetlen, hogy amikor Tisza a vendégeit fogadta, fent a galérián Róheim lent is hallhatóan érdeklődik a feleségénél, hogy hová tette a fogkefét vagy a papucsot…

A bútorzat elpusztult, illetve nyoma veszett…

– Sajnos a csillárok is eltűntek, egyetlen kis szecessziós csillár maradt meg a földszinti arab szobában, az üvegbúrák azonban hiányoznak, pótolni kell őket. Ez a helyiség tökéletesen helyreállítható, a letisztított, kiegészített öntött és festett gipsz díszítő elemek révén a hangulat orientális hangulatú lesz.

A zodiákus terem
Forrás: Wikimedia commons

A zodiákus terem, bár megszenvedte a beázásokat, de a mennyezetén lévő Zsolnay kerámiából formált csillagöv díszítések szintén tökéletesen restaurálhatók, pótolhatók. Ez nagyon érdekes teremsor, az arab szoba, a zodiákus terem és a télikert összenyitható, nagyobb rendezvényeknek is helyet adhat. Az újragyártottak mellett néhány régi míves ablakszerkezetet tanúként megtartunk és helyreállítunk, a belső ajtók mind megújítható állapotban vannak, a gazdag díszitésű terekben felületükön, ugyancsak a kor divatjának megfelelően, flóderezést alkalmaztak. (A flóderezés egy régi díszítőfestő technika. Többféle fa erezetét lehet utánozni egyetlen flódergumival.) A földszinti szalont a halltól elválasztó, szecessziós mintázatú toló üvegfal is reprodukálható. A mechanikája jó állapotban van, de az üvegezése nem maradt meg, néhány fekete-fehér fotó alapján próbáljuk rekonstruálni a mintázatát. Hiteles kezekben van a munka, az ólombetétes üvegezés is mása lesz az eredetinek.

Visszanyert elegancia

A Tisza elleni merényletkísérletek közül a negyedik járt sikerrel.  A jelenetet Tamássy Miklós örökítette meg, a felújított festmény fontos információkkal szolgál a berendezésről, amelyről nagyon kevés fotódokumentáció maradt.

Tamássy Miklós festménye Tisza meggyilkolásáról
Forrás: Wikimedia commons

-A képet 2018-ban restaurálták, a tervek szerint abban a szalonban függ majd, amelyet Tiszáról neveznek el. A belsőépítészeti terveket, ahogy az Urániánál, a Holokauszt Múzeumnál, részben a Szépművészeti, vagy a Természettudományi Múzeumnál, Szenes István barátom készíti. Mivel eredeti bútoraink nincsenek, a műemléki terekbe utángyártott bútorzatok kerülnek, a kiszolgáló terekben és irodákban kortárs bútorok lesznek. A hallba attraktív ledfal is kerül: Budapest és a Városliget múltjában, Tisza István élettörténetében búvárkodhat a látogató. A villa értékrendjéhez igazodóan nagyon alapos kertfelújítást tervezünk, pázsit, sövények, kerti bútorok, a kovácsoltvas kerítés mind visszanyeri eredeti eleganciáját.

A Zeneakadémia Ligeti Györgyről elnevezett épületének megújítása után a híres Kecskeméti Kodály Intézet rekonstrukciója és bővítése a másik nagy volumenű munkája.

– Az intézet fejlesztése még 1974-ben kezdődött, Kerényi József, Kecskemét város jeles, Kossuth-díjas építészének tervei alapján. A Kodály Intézet bővítése annyira aktuális munka, hogy a hajdan kolostornak otthont adó épület rekonstrukciós kivitelezése már folyamatban van, és ugyanígy kezdődik a bővítmények építési engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése. Nagyon bízunk abban, hogy pályán marad ez az építkezés is. Új kollégium létesül, könyvtár, kiállítóterek és egy 400 személyes hangversenyterem, ami komoly kulturális hiányt pótol, mert Budapest és Szeged között nincs akusztikailag is színvonalas koncertterem.

Időkapszula a Szépművészetiben

Igaz, hogy a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója nem fejeződött be a Román csarnok restaurálásával?

– Valóban tovább folytatódott – igaz, nem olyan hatalmas sajtóvisszhang mellett -, méghozzá a Barokk csarnok térségének a megújításával, ahol a múlt héten nyílt meg a Bosch kiállítás. Most tervezzük a grafikai gyűjtemény kiállítótermének a megújítását, annak már a művezetése folyik. Harminc év alatt Szépművészeti Múzeumban hatalmas dolgok történtek, de a Reneszánsz csarnok teljes rekonstrukciója még várat magára. Az csak ráncfelvarráson esett át, a csarnok falfelületeit az 1960-as években egy generál festékréteggel vonták be. A Reneszánsz csarnok a központi elosztótere a Szépművészeti Múzeum térstruktúrájának, innen nyílik a Román és a Barokk csarnok is, ezért nem maradhatott lepusztult állapotban. Fölállványozták és a restaurátorok kutatóablakokkal ellenőrizték, hogy a festékréteg alatt ott van-e az eredeti, alakos faldíszítés. Ami nem volt teljesen meglepetés, mert Szebeni Nándor kiváló építész és díszítőfestő végezte korábban ezeknek a termeknek a restaurálását, az ő mestere Takács Ferenc volt az Országos Szakipari Vállalatnál. Takács Ferenc pedig Beszédes Ottó neves díszítőfestő és fiai műhelyéből került ki. Beszédes Ottó időkapszuláját találtuk meg a Román csarnok egyik magasan lévő, el sem falazott falfülkéjében. Ebben részletesen rögzítette, hogy milyen munkák történtek itt. Az 1948-as államosítások után Beszédeséket is bekebelezte az Országos Szakipari Vállalat. De, hogy milyen fantasztikusan kapcsolódnak az életpályák egymáshoz, ezek a tudások mind-mind átadódtak. Takács Ferenc, aki utasításra hajtotta végre ezt a feladatot, olyan közbenső festékrétekkel vonta be a falképeket, hogy a restaurálás magas minőségben végrehajtható legyen.

Ha egyszer sor kerül rá…

Jól látható, hogy a Reneszánsz csarnok tömbje kiemelkedik a múzeumépület kontúrjából. Annak loftszerű tetőteréből fantasztikus körkilátás nyílik egész Budapestre. Mi az összes eddigi tervet úgy készítettük, a statikai és épületgépészeti rendszereket illetően is, hogy ez a tér valamikor hasznosítható legyen, ezt meg is terveztük egy koncepcióterv formájában. Schickedanz Albert megoldása zseniális volt. Az ő korábbi alkotása a Műcsarnok is. Bár az országos tervpályázat első díját Petz Samu nyerte egy, a modern stílusok felé nyitott hangvételű épülettel, végül a zsűri úgy döntött, hogy a tér egységes építészeti hangulata érdekében ugyanabból a kézből szülessen meg a Szépművészeti Múzeum és a milleniumi emlékmű is. A Műcsarnok ékszerszerű, kisebb építmény, ha összevetjük a Szépművészeti Múzeum tömegével. De Schickedanz úgy alakította azt, hogy a Műcsarnok kisebb tömege egyensúlyban legyen a Szépművészeti Múzeum előépítményeivel, s hátrébb húzva jelenjen meg a hatalmas képtári tömb. Nem lehet érzékelni, hogy a Hősök tere egymással szembenéző oldalain megközelítően egy a tízhez arányú épület kiterjedés létesült. Ezt a feladatot Schickedanz remekül oldotta meg. Azt hiszem, jó, hogy így történt, mert pazar, egységes megjelenésű historizáló tér maradt így az utókorra.