Aligha túlzás kijelenteni, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyik legnépszerűbb, egyébiránt első katolikus elnöke, John Fitzgerald Kennedy (a második a most regnáló elnök, Joe Biden) elleni merénylet 1963. november 22-én megrengette a világot. A modern tömegmédia még korántsem öltött olyan méreteket, mint ma, de annyira már bőven fejlett volt, hogy a hír lényegében mindenhol végigsöpörjön: a Föld egyik legnagyobb hatalmú embere merénylet áldozata lett.

A texasi Dallas neve nagyon sokak számára ma is e merénylethez kötődik. A gyilkosság 1963. november 22-én történt, Kennedy előző nap érkezett Texasba, lényegében több céllal. Egyfelől hivatalban levő elnökként látogatta meg a várost, másfelől már a következő választás kampányát készítette elő útjával, ezen felül pedig a helyi demokrata vezetők ellentétét is el akarta simítani. A vizit tehát az előkampány része volt.

Elnök úr, nem mondhatja, hogy Dallas nem szereti Önt

Az elnök Forth Worth-ben töltötte élete utolsó éjszakáját, majd másnap még a délelőtti órákban fogadta őt és népszerű feleségét, Jackie-t John Connally, Texas állam kormányzója az Air Force one leszállása után a reptéren. Mind a négyen beszálltak egy Lincoln Continental kabrióba, ahol a sofőrön kívül Roy Kellermann ügynök is helyet kapott.

Nem sokkal a gyilkosság előtt Forrás: Picryl.com

A díszmenet az Elm Streetre kanyarodott rá, s a lövések előtt kevéssel Nelly Connally így szólt Kennedyhez:

Elnök úr, nem mondhatja, hogy Dallas nem szereti Önt.

Kennedy egyetértését fejezte ki:

Nem, tényleg nem mondhatom.

Lényegében ezt követően a zavaros hátterű és előéletű Lee Harvey Osvald fél 1-kor adott le három lövést, ezek közül egy az elnök nyakát találta el, a másik a fejét, a harmadik Connally kormányzót sebezte meg életveszélyesen. A merénylet kiváltotta sokk ellenére a sofőr azonnal a Parkland Kórházhoz vezette a kocsit, de a merénylet után fél órával már Kennedy halálhírét adták közre. A dallasi út ötletét felvető alelnök, Lyndon B. Johnson így lett elnök.

Pár nappal később már a merénylőnek tartott férfi sem élt: 1963. november 24-én a még a merénylet napján letartóztatott Oswaldot a rendőrkapitányságról a megyei börtönbe akarták vinni, amikor a rendőrség épületében egy bártulajdonos, Jack Ruby lelőtte. Ruby 1967-ben halt meg a börtönben, halála előtt rákot diagnosztizáltak nála.

A sokak szerint máig nem teljesen tisztázott hátterű merénylet azért is érte sokkhatásként a világot és Amerikát, mert ezt megelőzően 1901-ben esett áldozatul amerikai elnök merényletnek. William McKinley, a 25. elnök második ciklusát töltötte a Fehér házban, amikor 1901 szeptemberében Buffalóban egy lengyel férfi, az anarchista Leon Frank Czolgosz rálőtt. McKinley állítólag védelmébe vette, mert még tudott beszélni, mondván, hogy biztos csak egy megtévesztett szerencsétlen. Ám hiába: Czolgoszt villamosszékben végezték ki, az elnök pedig nyolc nap gyötrődés után meghalt.

William McKinley elnök Forrás: garystockbridge617.getarchive.net

Garfield elnököt végül is a sebeit kezelő orvosok ölték meg

Még megrendítőbb James A. Garfield elnök esete. Ő az USA 20. elnöke volt, McKinley-vel ellentétben fél éve töltötte csak be posztját, amikor 1881 júliusának elején Washingtonban egy Charles J. Guiteau nevű férfi tüzet nyitott rá a washingtoni pályaudvaron. Az oka állítólag az volt, hogy az elnök támogatójaként követelésekkel állt elő, meggyőződése volt, hogy az elnök neki köszönhetően nyerte meg a választást. Mivel nem ért célt, dühe az elnök ellen fordult. Tettéért életével fizetett, felakasztották. Az elnököt érő golyók viszont nem voltak halálosak: a vállán, illetve a hátán találták el őt. Ám utóbbit nem találták meg az orvosok a testében, és a folyamatos, ám végzetesnek bizonyuló orvosi beavatkozások ellenére az elnök sebei elfertőződtek, vérmérgezés is fellépett, így szinte bizonyos, hogy végső soron az orvosi tehetetlenség és szakmai hibák sorozata vezettek halálához. Több hónapig szenvedett, szeptember elején távozott az élők sorából.

James A. Garfield elnök Forrás: garystockbridge617.getarchive.net

Az első elnök pedig, akit megöltek, a polgárháború legendája, Abraham Lincoln volt, a 16. az elnökök sorában. Alig egy héttel észak győzelmét követően 1865 áprilisának derekán Washingtonban, színházi páholyában, a Ford’s Theaterben lőtte le John Wilkes Booth színész. Booth elkötelezett ellenfele volt az elnöknek, amikor 1859-ben John Brown felkelést szervezett  Lincoln ellen, ő is fegyvert fogott ellene, sőt jelen volt Brown akasztásánál is. Biztosra ment: hátulról lőtte főbe az elnököt.

Abraham Lincoln elnök Forrás: Wikimedia

A merénylet után a színpadra ugorva, törött lábbal (az ugrás következménye volt) menekült. Lincoln másnap reggel hunyt el, Booth-t pedig még a hónap végén a Garrett család farmjának dohánypajtájába rejtőzve találták meg. Miután megadásra szólították fel, az ellenállást választotta, amiért életével lakolt.

A pajtát rágyújtották, majd amikor fegyverrel kitört, Boston Corbett őrmester lelőtte, amibe kevéssel utóbb belehalt. Zsebében volt többek között a naplója, amibe ezt írta a merénylet kapcsán:

Országunk neki köszönhette minden baját, és Isten egyszerűen a büntetés eszközévé tett engem.

A legkorábbi és a legutóbbi eredménytelen támadás

A négy, halállal végződött merénylettel szemben nyolc olyan volt, amely szerencsére eredménytelennek bizonyult. A legkorábbi ezek közül az Andrew Jackson ellen elkövetett gyilkossági kísérlet volt 1835-ben a Capitolium előtt, ahol bizonyos Richard Lawrence két pisztollyal is megpróbálta lelőni, de mindkettő csütörtököt mondott, így sétapálcájával rontott Jacksonra, akiben azonban nem tudott komoly kárt tenni. Tettéért, mivel elmebetegnek nyilvánították, haláláig bezárva maradt.

A legutóbbi és tán legismertebb sikertelen kísérlet pedig Ronald Reagan ellen irányult 1981-ben: John W. Hinckley hatszor lőtt az elnökre, amelyek közül az egyik fontos szervet, a tüdőt sértette meg. Bár többen is megsebesültek, az elnök felépült, Hinckley-t pedig elmebetegnek nyilvánították. Okkal: azzal érvelt, hogy Jodie Fostert akarta megmenteni, akibe szerelmes, ilyetén módon pedig A taxisofőr című film egyik jelenetét játszotta el.