Kik lesznek a következő ezer milliárd dolláros cégek?

Amerikába jöttem, mesterségem címere: dollármilliárdos
2022-01-01
Bealkonyul az óriás utasszállítóknak, elmondjuk, miért
2022-01-03
Show all

Kik lesznek a következő ezer milliárd dolláros cégek?

Néhány tőzsdei társaság már ma is bőven többet ér, mint 1000 milliárd dollár. Ilyen a négy nagy, az Apple, a Microsoft, a Google (Alphabet) és az Amazon, de már ebbe a ligába tartozik a Tesla is. És folyamatosan drágul pár trónkövetelő, akik beléphetnek lassan ebbe a ligába, de talán némi meglepetésre, ez most nem is csak azoktól várható, akik ma a legközelebb járnak ehhez a mérethez.

Meta (valaha Facebook), Mastercard, Netflix, Disney, vagy itthon egyáltalán nem ismert cégek, ki lehet az, aki legközelebb beférhet az ezermilliárd dollárt érő cégek közösségébe? Egy bizonyos szint felett könnyű elveszíteni a számok érthetőségét. A felfoghatatlan számoknál már könnyen repdesnek a milliárdok, a billiók, a trilliók, de nagyjából úgy fordíthatjuk le ezeket a mértékeket, hogy nagyon-nagyon sok.

A magyar GDP 10-szerese, 20-szorosa

Mivel a következőkben az 1000 milliárd dolláros értékhatárról lesz szó, próbáljuk azért bemutatni, hogy ez mennyi, forintban úgy 325
ezer milliárd forintról beszélünk.

Bizonyos cégek a tőzsdén ma 1000, 1500, de akár 2000 milliárd dollárt is érhetnek, ez olyan sok, hogy még az angol nyelvben sem egységes, hogy miképpen nevezzük ezt a mértéket.

Az Egyesült Államokban ez az 1 trillion, Angliában viszont ezt hívják 1 billionnak, és a magyar nyelv is inkább ehhez az európai megoldáshoz van közel, a 10 tizenkettedik hatványát magyarul is billiónak nevezzük. Ha elnagyolva számolunk, és a tavalyi éves magyar GDP-t 155 milliárd dollárnak vesszük, akkor leegyszerűsítve egy Amazon megvételéért Magyarország minden gazdasági teljesítményét egy évtizedig kellene összeadni, ha az Apple lenne a cél, akkor már két évtizedig.

A liga

Szóval van ma egy, egyelőre csak 5 tagú csapat (Apple, Microsoft, Google, Amazon, Tesla), amely cégek már ma is 1000 milliárd dollárnál is többet érnek.

És mellettük időnként felmerül még pár társaságról, a nagy szaúdi olajcégről, vagyis a Saudi Aramcoról, vagy egy-egy kínai állami gigacégről, hogy talán érhetnek ennyit, ha megfelelően megméretődnének a nyilvános piacon.

Illetve ott van még a Facebook (Meta), amely már teljesen a határán van ennek a szintnek. Utóbbit vegyük már nyugodtan e csapat tagjának, hiszen egy jobb tőzsdei nap és tényleg ott is van a társaság. Az amerikai lapok emellett előszeretettel találgatnak arról, hogy kik lehetnek a következők ebben a versenyben, itt olvashatók a Fool.com elemzései erről. Ezek a cikkek főleg amerikai cégeket, Nvidia, Salesforce, PayPal, Disney, Mastercard, Adobe emlegetnek. Nem véletlenül.

Vannak konzervatív cégek is

Ha megnézünk egy olyan beállítást valamelyik amerikai honlapon, hogy most melyek a legnagyobb cégek, teljesen más társaságokat látunk.

Ez a pénzügyi vizualizáció egyik legjobb oldalának, a finviz.com-nak az összeállítása. Szóval ott kopogtat az 1000 milliárd dolláros érték határán Warren Buffett cége, a Berkshire Hathaway, a pénzügyi szolgáltató JP Morgan Chase, de nincs nagyon lemaradva az Exxon sem, egy olajcég.

Ezek mind nagy sikertörténetek, de nem náluk világít most a leggyorsabb növekedés. Egyszerűen nem olyan az ágazat, Warren Buffett mindenkinél okosabb lehet, de egy befektetési cég nem fog minden évben két számjegyű növekedést elérni, ahogy nyilván egy fosszilis energiacég, vagy egy bank sem.

Felforgatók: éljen a chip

Nem, azoknak a cégeknek van erre most esélye, amelyeket a fenti cikkek is emlegetnek, vagy amelyekről az elmúlt hónapokban derült ki, hogy valami olyat tudnak, amely még „forradalmi szakaszban” van.

Ezen cégek között van két elképesztően zseniális társaság, a TSMC és a Nvidia. Így nem ismerősek? Az első cég neve kibontva sem sokkal közismertebb, Taiwan Semiconductor Manufacturing Company.

Az elmúlt egy évben nagy téma lett a chiphiány, ez a félvezetőgyártó 30 éve folyamatosan ennek a szakmának az éllovasa, senki nem képes behozni a piacvezető szerepét, olyan igény van a termékeik iránt, hogy ez a társaság mindössze 50-60 ezer emberrel csinál évi 15-20 milliárd dolláros nyereséget. Felmerülhet a kérdés, hogy miért érne egy ennyi nyereséget elérő cég 1000 milliárd dollárt? Nos az igények, a folyamatos növekedési ütem miatt már ma is 600 milliárd dollárt ér, ha a következő két évben is úgy nő, mint az előző kettőben, akkor már átlépi ezt a szintet.

De mindenképpen fontos a ma még kisebb Nvidiáról is szólni, ez a chiptervező és fejlesztő már szinte 1000 milliárd dollárt ér, nagy szerencséje, hogy amerikai cégként a befektetők szeme előtt van, és szép sztori volt, ahogy értékeltségben lehagyta az Intelt, ezen ágazat amerikai éllovasát.

A vicc az, hogy a tőzsde nem azt árazta, hogy ki mekkora, hanem azt, hogy ki van lendületben, így lehet az, hogy ugyanazon a chippiacon egy kisebb céget, vagyis a Nvdiát szeretik a legjobban a befektetők.

A fizetési királyok

A másik terület, ahol mintha tartós lenne egy forradalom, az a fizetési szolgáltatások. Itt a Mastercard és a Visa az a két piacvezető, akik nemcsak a hagyományos „kártyatársasági” területeken erősek, de folyamatosan minden innovációban is. Nem, ezek a cégek még egyáltalán nincsenek közel az 1000 milliárdos kapitalizációhoz, de a kaliforniai központú és az Egyesült Államokban nagyon erős Visa, valamint a New York-i, és a globális piacon bivaly Mastercard annyira kikezdhetetlen vezetői egy gyorsan bővülő digitális pénzügyi világnak, hogy van esélyük e szint eléréséhez, bár ehhez azért még triplázniuk kellene a méretüket.

A duopólium, vagyis a világot uraló két cégnek talán mindössze egyetlen nagy határt kellene átlépnie, ha Kínába is be tudnának jutni, akkor tovább tudnának drágulni, de ott azért még nem ők az erősek.

Igaz velük azért van egy nagy szabályozói kockázat is, ezek a cégek olyan jól keresnek, hogy azért egy kicsit mindig aggódhatnak, hogy majd valamilyen erősebb versenyhivatali támadással megtörik a hegemóniájukat.

Végük a szórakoztatás

Letettük a voksunkat amellett, hogy lesz egy chipes és lesz egy fizetési guru az ezermilliárdos klubban. Van még egy szektor, ahonnan kifuthat egy ekkora óriás, és ez a szórakoztatás.

Itt két nagy folyamat van, a fogyasztási szokások átalakulása és a konszolidáció, ha az első az erősebb trend, akkor a Netflixre érdemes fogadni, ha az utóbbi, akkor a Disneyre.

Vagyis, ha a fogyasztási szokások úgy alakulnak át, hogy mindenki testre szabott filmnézési szokásokra vált, nem igényli a tévét a reklámokkal, lusta elindulni a moziba, akkor a szinte végtelen kikapcsolódási lehetőséget ígérő előfizetéses modellek és azon belül a legerősebb szereplő hódíthatja meg a piacot, ha pedig jobban visszatér a koncentrált szórakozás, az élmény, az utazás, a film, a koncert, akkor a Disney.

Ma még fej, fej mellett haladnak mivel 270-280 milliárd dollárt érnek, mondhatjuk, hogy nagyon távol vannak az 1000 milliárd dollártól.

Ahhoz négyszerezni kellene, mégis több esélyük lehet a ligába bekerülni, mint az amerikai piac náluk ma még sokkal értékesebb, de túl „klasszikus” cégeinek, mint

  • a fogyasztási cikkeket áruló Johnson&Johnsonnak, vagy Procter&Gamblenek,
  • a barkácsboltos Home Depotnak,
  • a kiskereskedő Walmartnak,
  • vagy a Bank of America banknak.

Utóbbiak érhetnek 4-500 milliárd dollárt is, de ha azt kellene megtippelni, hogy 5-10 év múlva kik lesznek az ezer milliárdosok klubjában, nem rájuk tennénk a tétjeinket.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.