Egy korábbi cikkünkben Kérészy István, a Floridai Egyetem villámkutatója nagyon sok érdekeset mondott el a ménkőcsapások természetéről. Most kutatásuknak egy izgalmas gyakorlati vonatkozása került az érdeklődés középpontjába, mégpedig azért, mert egy tegnap zárult nagy nemzetközi versenyen csapatával, melyben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem diákjai is részt vettek, döntősök lettek. A verseny célja az volt, hogy mesterséges intelligencia segítségével keressenek villámok keltette tüzeket.

Jól emlékszünk a tavalyi pusztító ausztráliai tűzvészre, mely az ország eddig legnagyobb, egyetlen pontból induló erdőtüze volt, s nem mellesleg egy villám keltette. Mint Kérészy István a tudas.hu számára elmondta, a Gospers Mountains Range Fire annyira gyorsan terjedt, hogy eközben saját felhőket is képezett. Ez úgy történt, hogy a tűz hatására olyan gyorssá vált a meleg levegő feláramlása, mint egy viharfelhőben és pirocumulus felhők, vagy más néven füstgomolyfelhők képződtek és ezekből csaptak le újabb villámok, melyek további tüzeket gyújtottak és ezért volt megállíthatatlan a tűzvész. Hiába vették körül a tűzoltók az egyes tűzfészkeket, a felhők tovább vándoroltak és újabb tüzek alakultak ki az újabb villámokból.

Tűzkeresés műholdas adatokból

Ezért volt nehéz a tüzek tovaterjedését megakadályozni, de mint a villámkutató rámutat, megfelelően gyorsan lehet ezeket észlelni. Ezért írta ki a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cége, az Ernst and Young a Microsoft-tal közösen azt a Global Data Challenge nevű versenyt, amelynek célja az volt, hogyan lehet a mesterséges intelligencia segítségével a lehető leggyorsabban és legpontosabban észlelni a villámok által fellobbantott tüzeket.

A három hónapja indult versenyen 115 országból 1100 egyetemet képviselő 8700 csapat indult és a zsűritagok, akik között ott volt a NASA tűzkereső programjának az igazgatója és a Microsoft mesterséges intelligenciakutatásért felelős vezetője is, elsőnek 30 csapatot juttattak be az elődöntőre, majd a két feladat esetében hat-hat csapat került be a tegnapi döntőre, köztük a második feladat döntőseként Kérészy és a csapat hazai tagjai: Füzy Dorottya, Pomázi Krisztián, Madák Zoltán és Orosz Bence a Műegyetemről. A New Yorkban megtartott díjátadón a döntősök most csak online vehettek részt.

A verseny első feladataként, infravörös légifelvételek alapján kellett a tüzek kiindulópontját feltérképezni, majd a második feladatként a műholdas és légifelvételek alapján modellezni a tűz tovaterjedését. Az első versenyrészben kellett a mesterséges intelligenciás algoritmus kódját elkészíteni, majd a következő szakaszban egy videót, amelyben a csapatok bemutatkoztak, elmondták, milyen megközelítést választottak. A magyar csapat egy ausztrál tűzoltóparancsokkal készített interjút is beküldött – hiszen a verseny nem véletlenül Ausztráliát választotta a tűzkeresés terepének -, aki véleményt mondott a magyarok teljesítményéről. Elmondta például, hogy számukra azért is nagyszerű a magyar megoldás, mert a program egy laptopon, vagy egy okostelefonon is lefuttatható.

Az ausztrál tűzoltók érdeklődnek

Kérészy István azért is jó helyzetből indult, hiszen munkahelye, a Floridai Egyetem régóta a villámkutatás nemzetközi központja és régóta használják a mesterséges intelligenciát a villámok felderítésére. A villámok által kiváltott erdőtüzektől sújtott ausztrálok pedig olyannyira érdeklődnek a magyarok programja iránt, hogy a napokban hat nagy ausztrál terület tűzoltóparancsnokainak mutatták be az algoritmust egy videomegbeszélésen.

Először Új-Dél Wales-ből és Nyugat Ausztráliából kerestek minket, de aztán egyre több helyről érdeklődtek a megoldásunk iránt

tájékoztat Kérészy. Az a változat, amit a versenyre beadtunk, az az Ernst and Young tulajdona, de a megközelítésünk alapján készített másik algoritmust elképzelhető, hogy megveszik.

Mint mondja, a siker főleg a gyorsaságon és a pontoságon múlik, s ez nemcsak Ausztráliában lehet életmentő, bár egyelőre csak ott figyeltek meg ilyen, füstgomolyfelhőkből futótűz szerűen tovaterjedő villámokat. A szakemberek azonban attól tartanak, ha tovább tart az Amazonas medencéjében az erdőégetés és a régió szárazabbá válik, ott is kialakulhat ez a veszélyes jelenség. A kutatók máris intenzíven vizsgálják, megjelent-e már ez a felhőtípus arrafelé, mert ha igen, ez ott is hatalmas erdőtüzeket idézhet elő, aminek következtében az esőerdőkből szavanna alakulhat ki, ami súlyos globális következménnyel járhat a Föld éghajlatára.

Két nap alatt hazánkban is 195 ezer villám csapott le

A mesterséges intelligencia szerepe azért is rendkívüli a villámok okozta tüzek észlelésében, mert ma az ilyen tüzeket rendszerint az ott élő emberek jelentik, ami sokszor már későn történik. Július végétől Kaliforniában is megnőhet a villámtevékenység, de a közelmúltban Magyarországon is volt két olyan viharos nap, amikor 195 ezer villámcsapás történt, ami az egész évi villámtevékenység mintegy harmadát jelenti. Az egyre pontosabb észleléshez pedig nagy szükség van olyan adatokra van, amelyeket például a Föld körül keringő műholdak szolgáltatnak. Rengeteg adatot tudnak például a NASA, vagy a NOAA (Nemzeti óceán. és Légkörkutatási Hivatal) műholdjai is adni, melyeket ma senki nem kérdez le. Ezért is fontos, hogy a magyar kutató stratégiai iránymutatást kapott a szintén magyar Csiszár Ivantól, a NOAA tűzkereső algoritmusokért felelős vezetőjétől. Remélhetően ennek eredményeként olyan adatokhoz is hozzá tudnak jutni, ami tovább segíti villám- és tűzvadászatukat.