A legnagyobb áttörést a reumatológiában, immunológiában a gyulladásos betegségeknek az úgynevezett ’biológiai terápiával’ történő, igen eredményes kezelése jelentette – mondta a Tudás.hu-nak Vereckei Edit reumatológus, immunológus. Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) osztályvezető főorvosával a kopásos betegségek hátteréről, a különféle gyógyító szerek hatásmechanizmusairól és a panaszokkal együtt járó nagy fájdalomról is beszélgettünk.

Vereckei Edit

Tulajdonképpen mi az, ami a mozgásszervi betegeknek fáj?

A legáltalánosabban ismert folyamat a porckopás. Az ízületek gördülékeny mozgásában nagy szerepe van az ízületi porcnak, mely bizonyos behatásokra, illetve részben a kor előrehaladásával elkophat. A porcban nincsenek érző idegek. A kopás során jelentkező fájdalom létrejöttéért a kopás miatt begyulladt ízületi belhártya, a folyamatba bevonódó ízületi tok, a szalagok és a porc alatti csont felelős. A kopás okozta ízületi gyulladás során az ízületi belhártya által termelt folyadék okoz további fájdalmat.

A csont maga is tud fájni?

Igen, például csontritkuláskor. Ha nagymértékben csökken a csont ásványi anyagtartalma, akkor úgynevezett mikro-törések jönnek létre a csontban és ezek nagyon komoly fájdalommal járhatnak. Típusos tünete a csontritkulásnak a gerincben jelentkező fájdalom hosszabb állás során, mely pihenésre csökken.

Törések nyakra-főre

A nők hajlamosabbak a csontritkulásra?

A hormonális változások miatt a hölgyek valóban érintettebbek. Ugyanis a változókorban csökken azon hormonok szintje, amelyek a csont megfelelő felépülését támogatják, emiatt a csontanyagcsere a bomlás irányába tolódik el. Ezáltal a csontok ásványianyag-tartalma megfogyatkozik, ellenállóképességük csökken, törékennyé válnak, és ennek az eredménye lehet csuklótörés, csigolyatörés, csípőtáji törés stb. Ilyen állapotban már kisebb traumákra, illetve kisebb erőbehatásra is bekövetkezhetnek törések.

Sokan, ha mozgásszervi panaszaik vannak, a gyógyvizekre esküsznek.

A meleg víz és persze az ásványi anyag tartalmak valóban jó hatással lehetnek az egész szervezetre, de azért ez kétélű dolog.  A gyógyfürdő-kúrát csak szakorvosi javaslatra érdemes elkezdeni, mert a meleg víz gyakran éppen fellobbantja a gyulladást.

Tulajdonképpen a gerincbetegségeknél van egy gyulladásos állapot és egy már megnyugodott, megcsontosodott állapot? Érdekes módon a kopás és a csontosodás valahogy együtt járnak. De hogyan függnek ezek össze?

Ez úgy függ össze, hogy a kopás következtében – ez vonatkozik a kisízületekre például, amilyenek a csigolyáink között vannak, és a nagyobb ízületekre is, mint amilyen például a térd – az ízület megpróbálja úgy stabilizálni magát, hogy az ízületet alkotó csontoknak a széli részein csontos felrakódások képződnek. Ezeket hívják oszteofitáknak, amelyeknek van előnyös, stabilizáló hatásuk is, de sok hátrányuk is. Merevebb lesz az adott ízület, maguk a csontos kinövések is érinthetik az ott kilépő ideget, a szalagokat, az inakat, egyéb képleteket, és ezzel plusz panaszt idézhetnek elő. Sajnos ez egy olyan folyamat, amely a porcnak a kopásával kezdődik, és a csontos felrakódásokig jut el.

A cukorbetegség a mozgásra is veszély

Ezt hívja a köznyelv meszesedésnek? Mi hajlamosíthat erre?

Vannak olyan betegségek, amelyek az inak, szalagok mentén, a csontokon létrehozott új csontképződéssel járnak, ezek egyike a hiperosztózisnak nevezett kórforma. Illetve vannak olyan gyulladásos betegségek, ilyen a régi nevén Bechterew kór, ma spondilartritisnek nevezzük, ami megint csak elcsontosodással jár, de ez, mint említettem, egy gyulladásos kórfolyamat. Fontos megjegyezni, hogy akinek cukorbetegsége van, az hajlamosabb ezeknek a csontos felrakódásoknak a képződésére, mint az, akinek nincs. Általában a metabolikus, vagyis anyagcsere problémák jelenlétében – mint amilyen a cukorbetegség, a magas vérzsírszintek és a magas húgysav-tartalom a szervezetben – elég gyakoriak a csontos felrakódások.

Ez a leépülés, akár az ízületek kopása, akár a csontfelrakódások elszaporodása a kor előre haladtával mindenkinél elkerülhetetlen?

Nem feltétlenül. Nyilván van az ízületeknek egy fiziológiás öregedése, de ez nem azonos az úgynevezett artrózissal, amiről korábban beszéltünk, tehát a porcnak kóros mértékű kopásával, ami az egész ízület súlyos károsodásához vezet. És ami a funkcionális állapotot is rontja, magyarul: idővel alig bír járni a beteg, mindennapi tevékenységeiben korlátozottá válik. Ha időben észreveszik, tehát, ha még korai szakban van a kopás, és megkezdődik a kezelése, akkor azért lassítható a folyamat.

Vigyázat a létrán!

A gerincferdülés és az úgynevezett csigolya-elcsúszás mitől alakul ki?

A gerincferdülés lehet veleszületett elváltozás, lehet gyerekkorban, vagy serdülőkorban kialakuló. Trauma okozta csigolyatörés (például, ha egy fáról leesik valaki) vagy csontritkulás okozta csigolya összeroppanás után is kialakulhat gerincferdülés, a csigolya lelapulása miatt. Ezek a gerinc-deformitások, a nem szimmetrikus, kiegyensúlyozott terhelés miatt további kopásra hajlamosítanak. Az élet folyamán is kialakulhatnak gerinc-deformitások például egyoldalú megterhelések, foglalkozási ártalmak hatására. De akár a kézben hordott iskolatáska is hozzájárulhat a gerincferdüléshez vagy annak romlásához. Csigolya elcsúszáson pedig azt értjük, ha két szomszédos csigolya egymáshoz képest el van mozdulva pár mm-rel, ami az adott csigolyákat illetően instabilitást eredményez. Ez is lehet egy veleszületett rendellenességnek, a csigolya ívek megszakadásának a következményes, de egy későbbi trauma, vagy megerőltetés eredményeképpen is létrejöhet a csigolyák íveinek a megszakadása. Az elcsúszás előbb-utóbb fájdalmat okoz, mert rongálja a kisízületet, a porckorongot és az ideggyököket. De csigolya elcsúszás hátterében előrehaladott porckorong kopás is állhat. A beteg porckorong nem tartja össze az egymás fölötti csigolyákat. Mindez nyilván nem csak az adott területre vonatkozóan jelent óriási hátrányt, az egész gerinc statikája szempontjából sem közömbös.

Gyakran panaszkodnak a gerincből a lábba sugárzó fájdalom miatt. Azt mi idézi elő?

A lesugárzó fájdalom többféle probléma miatt jelentkezhet. Például porckorongsérv miatt, amikor a porckorong kis darabja kitüremkedik, vagy kiszakad. Ez az az állapot, amihez a leggyakrabban társul az úgynevezett ideggyulladás, melyet az okoz, hogy a porckorong megnyomja az ott kilépő ideggyököt, aminek következtében az adott ideg mentén fájdalmas lehet a láb. Másik lehetőség, hogy el van kopva egy adott rész, amit mi szaknyelven szegmentumnak nevezünk, tehát egy működési egység: két csigolya és a közötte lévő porckorong. A kopás miatt nem tartja a porckorong stabilan össze a két szomszédos csigolyát, és az állandó kóros mozgás „húzogatja” az ideggyököt. Ilyenkor is tapasztalható lábba lesugárzó fájdalom, amely tartósan ronthatja a beteg életminőségét. A porkorongsérv következményei rendszerint olyan mértékű panaszt okoznak, hogy orvosi ellátást igényelnek. Ebbe beletartozik a gyógyszeres kezelés, gyógytorna, fizikoterápia és az is, hogy műtétre van szükség. Van, akinél állandósul a derék- esetleg a lábfájdalom és krónikus fájdalom jön létre.

Ha becsípődik, nagyon fáj

Én azt hallottam, hogy erős fájdalom az úgynevezett csatornaszűkülettel kapcsolatban is kialakulhat.  Ez mit jelent?

A gerinccsatorna szűkület lényege az, hogy a gerinccsatornát bizonyos részeken vagy porckorong kitüremkedés, vagy csontos elváltozások szűkítik. Rendszerint a gerinc legalsó szakaszát, az ágyéki gerincet érinti ez az elváltozás, ahol már nincs gerincvelő, hanem csak rostok vannak, és ezek járáskor be szoktak szorulni a gerinccsatornába. Ez okozza azt a kellemetlen fájdalmat, ami miatt a betegnek meg kell állnia járás közben. Hasonló tüneteket okoz, ha valakinek érszűkülete, súlyos vérellátási problémája van a lábában. Gondos vizsgálattal el kell dönteni, hogy melyikről van szó.

Sokan nem értik, hogy’ lehet, hogy fájdalmuk van és az orvosok mégis erőteljes mozgatást, gyógytornát javasolnak.

Természetesen tisztázni kell az adott probléma eredetét.  A pontos diagnózis felállításához ma már kiváló képalkotó eljárások segítenek hozzá. Ezután jöhet a célirányos kezelés. Ennek része lehet a személyre szabott gyógytorna, mely valóban sokat tud javítani számos mozgásszervi problémán. Ugyanis az a mozgás, amit gyógytornász felügyelete mellett vagy segítségével végzünk, majd elsajátítunk, nem jelent túlterhelést, hanem az egészséges élettani, fiziológiás mozgást hivatott helyreállítani. A porckorongsérvnek van olyan súlyosságú állapota persze, amikor hiába tornáztatjuk a beteget. Hiszen, ha egy nagy porckorongsérv nyomja az ideget, akkor az ideggyulladás, és az általa okozott fájdalom nem fog elmúlni. Mint, ahogy egy előrehaladott kopás miatt tönkrement ízület esetében sem, mely már nyugalomban is fájdalmat okoz mindenféle kezelések, gyógyszerek ellenére. Ilyenkor operálni kell.

A reumatológia már évtizedek óta úgynevezett konzervatív kezeléssel gyógyít. Van-e ezen a területen valami olyan újítás vagy felfedezés, ami rendkívüli mértékben javította a gyógyítás hatékonyságát?

Egyes betegségek esetében akár forradalminak is nevezhető módszert alkalmazunk már egy ideje. A legnagyobb áttörést a reumatológiában, immunológiában a gyulladásos betegségeknek az úgynevezett ’biológiai terápiával’ történő kezelése jelentette. A gyulladásos betegségek egy része autoimmun eredetű, másik része autoinflammatorikus betegség (ahol a veleszületett immunrendszer túlzott reakcióval reagál). Az egyiket auto-antitestek (az immunrendszerben képződő olyan fehérjék, amelyek a szervezet saját szöveteiben, vagy szerveiben specifikus fehérjéket, vagy más molekulákat támadnak meg) okozzák, a másik hátterében pedig nem autoimmun mechanizmus, „csak” immunmechanizmus révén létrejövő gyulladás áll. Sokan hallhattak a reumatoid artritis-ről, vagyis a krónikus sokízületi gyulladásról, amit nem lehet egyszerű fájdalomcsillapító bevételével kezelni. Az ilyen gyulladásos betegségek súlyos állapotot idézhetnek elő, akár mozgásképtelenséget, rokkantságot is okozhatnak. Az elmúlt évtizedekben a tudományos kutatás feltárta ezeknek a betegségeknek a molekuláris hátterét, patomechanizmusát. Tudjuk azt, hogy a gyulladásos folyamatban milyen fehérjék vesznek részt.  A biológiai kezelésnek az a lényege, hogy ezen fehérjék ellen kifejlesztettek olyan ellenanyagokat, amelyek beadásával leállítható a gyulladásos folyamat. És ezáltal nagyon-nagyon hatékonyan kezelhető a betegség, nem romlik tovább a beteg állapota. Számos korábban igen rossz kimenetelű gyulladásos mozgásszervi betegség ma már nem okoz rokkantságot.

Nézzünk a reklámok mögé!

Felbukkantak a közösségi médiában hangzatos, trendi gyógymódok az „egyszerű” porckopással kapcsolatos betegségekre is: PRP-kezelés, őssejtterápia, vérplazma feltöltés, meg ilyen fogalmak röpködnek az interneten. Ezeknek van igazolt gyógyhatásuk?

A PRP-kezelésnek egyértelműen van tudományos háttere. Ennél az eljárásnál a beteg saját véréből nyert vérplazmában lévő különböző növekedési faktorokat juttatják az ízületbe, melynek következtében a porcban is valamiféle növekedés indul meg. Ez az eljárás adott esetben javítani tud a porc állapotán.

Ez az eljárás időseknél is kivált növekedést?

Természetesen idős korban is elvégezhető. Elméletben nagyon jól hangzik, ennek ellenére nem mindenható eljárás. Különösen a nagy teherviselő ízületek kopása esetében (csípő-, térdízület) végzik.

És milyen hatásúak a reklámozott „csodagyógyszerek”, amelyeket úgy hirdetnek, hogy majd pótolni fogják az elkopott porcot?

A szájon át szedhető gyógyszerek között vannak úgynevezett porcregeneráló készítmények, amelyek porckivonatot, vagy porc-összetevőket tartalmaznak. Glukózamint, kondroitin-szulfátot. Ezek hozzájárulhatnak a porckopás lassulásához, illetve megállításához. Lehet szedni kollagént is, mert a kollagén is szükséges az ízület és a porc építéséhez. Továbbá, vannak készítmények, melyek hialuronsavat tartalmaznak, ami a porcfelszínen lévő kenőanyag. A kopott ízületből viszont ez hiányzik, aminek következtében nagy a súrlódós az ízületben, ami fájdalomhoz, ízületi gyulladáshoz vezet. A hialuronsav ezt a folyamatot segíti leállítani. Vannak injekciós készítmények, melyek hialuronsavat tartalmaznak, ezeket a kopott ízületbe lehet beadni. Ezek a feltöltő anyagok, ha nem is csodaszerek, de lassítják a porckopás folyamatát és csökkentik az adott ízület fájdalmát. Ilyen eljárásokat széles körben alkalmaznak a klinikai gyakorlatban. A PRP alapvetően magánellátásban érhető el.

Mi az oka annak, hogy a PRP-kezelés nem honosodott meg a mindenki számára elérhető ellátásban is?

Azt gondolom, hogy a hatékonysága még nem kellően bizonyított. További vizsgálatokat és követést igényel ennek tisztázása, nyilván emiatt nem befogadott a közfinanszírozott ellátásban.

Bravúros eljárások

Ha már semmi sem használ, jön a műtét. Mivel tudná bíztatni a műtéttől nagyon tartó pácienseket?

Én nem vagyok ortopéd szakorvos – vagy gerincsebész, de azt tudom, hogy a protézisek típusában, anyagában is, meg a műtétek technikai lebonyolításában is számos előrelépés, újdonság létezik már. Hiszen nem mindegy például az, hogy egy csípőprotézis hogyan, milyen műtéti metszésben kerül be a betegbe. Vannak újfajta gerincműtéti eljárások is, amelyek néhány csigolya összekapcsolásával stabilabbá tesznek egy-egy szegmentumot. Jól körülírt gerinccsatorna szűkületek is megoldhatóak műtéttel. Rendelkezésre állnak különböző porc-plasztikai lehetőségek, úgynevezett mozaik-plasztikák is, amikkel esetleg a protézisműtétek megelőzhetőek.

Kivéve a traumás eseteket, vagy a sportsérüléseket, azért jó lenne a műtétet elkerülni, és valóban „konzervatív” eszközökkel meggyógyítani a betegeket. De valljuk be, a kopásos betegségben szenvedőket valójában nem lehet meggyógyítani.

De lassítani igenis lehet a kopásos, más néven degeneratív folyamatokat és nagyon-nagyon sokat lehet javítani a beteg állapotán. Tudományosan bizonyított, hogy a balneo- és fizioterápiás kezelések mindegyikének van fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása. Kedvezően befolyásolják a sejtek működését, lazítják az izmokat. Sugárral, mint a lézer, vagy különböző rezgésű áramformákkal, az ultrahang rezgéseivel, vagy éppen a víz és a hő gyógyító erejével hatnak.

Ön szerint miért van napjainkban egyre több mozgásszervi beteg a rendelőkben?

Nyilván szerepet játszik az is, hogy kitolódott az életkor, és a népességen belül nagyobb arányt képviselő idős embereknek már több ilyen jellegű panaszuk van. De sajnos egyre több a fiatal is a betegek között. A stresszes életmód és az ülőmunka elterjedése is hozzájárulhat ehhez. Az ülőmunka rendkívül káros a gerincünkre, az ízületeinkre és izmainkra. Aki irodában dolgozik, annak naponta többször fel kellene állnia és tornáznia. A fiatalabb korosztályok egy bizonyos rétege már beiktatta az edzéseket az életébe, de az egész társadalomra ez korántsem jellemző. Pedig a rendszeres séta, a hetente többször végzett torna, sporttevékenység döntő jelentőségű lenne a mozgásszer-vi betegségek megelőzéséhez.