Mi is az a sávszélesség, és mihez mennyi kell, hogy legyen otthon?

Apiterápia: ősi gyógymód, ami télen is a rendelkezésünkre áll
2021-01-06
A zöld varangy lett az év kétéltűje 2021-ben
2021-01-07
Show all

Mi is az a sávszélesség, és mihez mennyi kell, hogy legyen otthon?

Magyarországon március végén, máshol kicsit korábban lett közhely, hogy az infokommunikációs iparág mekkora hőstettet hajtott végre a járvány miatt. Kétségtelen, hogy globálisan százmilliók maradtak otthon dolgozni, és tény, hogy nem hallottunk durva rendszerösszeomlásokról, bár lassulásokról igen. Most már elhisszük, hogy a felhőtechnológia alapjáraton is nagyságrendekkel méretezhető (magyarul: tűri a sokszoros terhelésnövekedést és -csökkenést). De hiszen már évek óta velünk van! Eddig miért nem használtuk?

Három tényező jellemzi a járványdigitalizációt: az online szolgáltatások használatának ugrásszerű növekedése, azaz a sávszélesség-igény megugrása, a home office általánossá válása és a videótelefon, illetve -konferencia használatának rohamos terjedése. Ezek nem teljesen függetlenek egymástól, sőt, elég nagymértékben átfedik egymást: például a videózás rengeteg plusz sávszélességet igényel, a home office (otthonról végzett távmunka) igényli a videós kapcsolattartást stb.

Akkor most beszéljünk a sávszélességről

Sokaknak lehet személyes élménye, hogy az internetszolgáltatója évente kétszer felhívja: nem akarja-e 20-30-40 százalékkal megnövelni a sávszélességét. Ha a válasz nem, akkor kb. fél év múlva megkapja az értesítést, hogy nőtt a sávszélesség. Az észrevehetőbb tünet, hogy jönnek a szerelők, és kicserélik a „modemet”. Ez olyan 3-4 évente történik meg, mert a régi modem nem bírja az új sávszélességet, de aki nem kérte, annál is kicserélik, hogy ne lassítsa a hálózatot. Ilyen módon 10 év alatt fogyasztók tömegeinek nőtt a sávszélessége, mondjuk a 20-50-szeresére anélkül, hogy igényelte volna, a kábeltévés internethálózaton biztosan, és a szerencsésebb telefonhálózatosoknál is.

A Szupergyors Internet Program 30 mbit/mp sávszélessége már a 2018-as céldátum idején is mosolycsalogató volt, manapság pedig végképp nem érdemel említést. Ma a legolcsóbb csomagok 100-150 mbit/mp-esek.

A Szupergyors Internet Program 30 mbit/mp sávszélessége már a 2018-as céldátum idején is mosolycsalogató volt, manapság pedig végképp nem érdemel említést. Ma a legolcsóbb csomagok 100-150 mbit/mp-esek. De az a nyers igazság, hogy a 30 mbit/mp is bőven elegendő mindenre – a filmnézés divatos szóval: streaming kivételével. Egy másik nyers igazság, hogy az „egyszerű intenetezés” is már meglehetősen nagy arányban filmnézés a weboldalak „gazdag” tartalma miatt: hiszen az egyre nehezebben blokkolható reklámok mind nagyobb része automatikusan induló videó, amelyek betöltődése miatt 30 mbit/mp-en az átlagos weboldal életszerű idő alatt nem jön be.

De a lényeg az, hogy a szokásos sávszélesség már a vírus előtt jóval meghaladta a hétköznapi felhasználói igényt. Ugyanúgy, mint az okostelefonok képernyőinek és fényképezőinek képpontszáma.

Lássuk a home office forradalmiságát!

Azért tudtak tömegek a járvány kipattanása után azonnal dolgozni otthonról, mert a céges, titkosított adatcsatorna (VPN) sávszélesség-igénye többszörösen alulmúlja a videótartalommal tömött közösségimédia-weboldalakét. A tömegek betanítása a többszörös azonosításra, a csatlakozási szoftverek használatának ismertetése és a folyamatos segítségnyújtás viszont valódi hőstett volt a cégek, szervezetek informatikusaitól. Szerencse, hogy mindenkinek van okostelefonja, tehát ha az otthoni internet éppen átmeneti nehézségekkel küzdött, ott volt az okostelefon. Egyrészt a szóbeli kapcsolattartásra, másrészt végső megoldásként a csaknem minden okostelefonnal megvalósítható mobilinternet-megosztásra. Tulajdonképpen évek óta legalább két, nagy teljesítményű adathálózatot használunk napi rendszerességgel: a vezetékes és a mobilinternetünket.

Otthonról vagy máshonnan, távolról dolgozni viszont nem újdonság. A legtöbb ügyfélszolgálat évek óta internet alapú, és földrajzilag messze nem ott van, ahol a szolgáltatás, amellyel kapcsolatban a felvilágosítást, segítséget kérjük. A 112 segélyhívó is az ország másik végéről nyújt segítséget… Vannak is a hely nem ismeréséből eredő problémák.

Otthonról vagy máshonnan, távolról dolgozni viszont nem újdonság. A legtöbb ügyfélszolgálat évek óta internet alapú, és földrajzilag messze nem ott van, ahol a szolgáltatás, amellyel kapcsolatban a felvilágosítást, segítséget kérjük. A 112 segélyhívó is az ország másik végéről nyújt segítséget… Vannak is a hely nem ismeréséből eredő problémák.

Magyarország SSC-nagyhatalom: SSC: shared service center, kiszervezett ügyfélszolgálat. Ez azt jelenti, amikor egy idegen nyelvet jól beszélő magyar dolgozó brit, francia, olasz, belga szolgáltató ügyfeleinek segít abban a bizonyos modemcserében, vagy értesíti őket változásokról, kezeli a reklamációkat stb. Csak Budapesten több ezer ilyen munkahely működik – legalább 10 éve, és a szám folyamatosan növekszik. Ez a legtipikusabb távmunka – már jó régen internet alapú – ezért ez a több (sok) ezer SSC-dolgozó a COVID miatt az iroda helyett mindössze egy másik végpontról, otthonról kezdett el dolgozni.

Talán megvilágítottuk, hogy a régóta ismert „information worker” kifejezés rokon értelmű a most keservesen megtanult „home office” kifejezéssel.

Hogy jön át a testbeszéd?

Ami most a Zoommal (egyszerű, több, egyidejű felhasználóra tervezett videókonferencia-alkalmazással) történt, az 30 évvel ezelőtt megtörtént magával az internettel. Szöveges, tudományos és technikai tudásanyag megosztására találták ki, és amikor az ezredforduló előtt egyszer csak ráébredtek, hogy a fél emberiség mindenre használja, akkor kiderült, hogy nem eléggé biztonságos – technikai értelemben. A tartalmát tekintve soha nem is lesz az, mert általános értelemben véve a befogadó lelkétől függ, hogy akkor éppen mi árt neki.

Ami most a Zoommal (egyszerű, több, egyidejű felhasználóra tervezett videókonferencia-alkalmazással) történt, az 30 évvel ezelőtt megtörtént magával az internettel. Szöveges, tudományos és technikai tudásanyag megosztására találták ki, és amikor az ezredforduló előtt egyszer csak ráébredtek, hogy a fél emberiség mindenre használja, akkor kiderült, hogy nem eléggé biztonságos – technikai értelemben. A tartalmát tekintve soha nem is lesz az, mert általános értelemben véve a befogadó lelkétől függ, hogy akkor éppen mi árt neki.

Most meg ugye, amikor a Zoomra rászakadt 30-50 millió, karanténba kényszerített felhasználó, rögtön kiderült, hogy nem eléggé biztonságos. Igen, mert családi és baráti csevegésre találták ki, nem professzionális, munka célú együttműködésre. Amúgy mellesleg a funkció évek óta ott volt a Google Hangoutsban (gyorsan átkeresztelték „Meet”-re), a Microsoft Skype-ban (gyorsan átkeresztelték „Teams”-re), egy sor ipari biztonságú, s ezért nem ingyenes videókonferencia-megoldásban. De már jóval korábban lehetett tudni, hogy a multinacionális cégek kezdenek rájönni, hogy van az a videókonferencia-rendszer, amely olcsóbb, mint a középvezetőket negyedévente kontinenstávolságra utaztatni.

A csavar

Szóval, minden megvolt a digitalizációhoz, csak nem használtuk ki. Miért volt meg, ha nem kellett?

Mert kifizettük. Magánemberek, cégek, szervezetek. Olyanért fizettünk, amit nem használtunk. Na jó, többet kínáltak, kínálnak, mint amennyit megvettünk. De amennyi megvolt, azzal a járvány többletkommunikációs problémáit elég jól meg lehetett oldani. Sőt, kiderült, hogy még tartalék is van benne, tehát használjuk csak nyugodtan tovább. Innen és most már viszont nehezebb lesz akkorát fejlődni, mint márciusban.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?