Gyakran láthatjuk a körülöttünk mind sűrűbben feltűnő dolmányos varjak kitartását, amit a táplálék megszerzése kapcsán tanúsítanak: addig piszkálják, ütögetik, dobálják és húzzák vonják a kiszemelt élelmet, amíg meg nem szerzik. A meglepően intelligens viselkedéssel kapcsolatban Herényi Mártont, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakértőjét kérdeztük.

Az állati intelligencia megnyilvánulása bizonyára mindenkinek megmozgatja a fantáziáját, ha pedig madarakról van szó, akkor mindez különösen igaz. Pedig agyuk kis mérete és az emberétől jelentősen eltérő felépítése miatt sokáig még a kutatók sem feltételezték, hogy a madarak egyáltalán képesek lennének a gondolkodásra.

Dr. Herényi Márton

Szerencsére a madarak tyúkeszéről alkotott korai téves elképzelések napjainkra gyökeresen megváltoztak.

Az új kaledón varjak több darabból álló szerszámokat is összeraknak

Bár beszédutánzó hajlamuk miatt sokan a papagájokat tartják a legintelligensebb madaraknak, az egyébként rendszertanilag az énekesmadarakhoz tartozó varjúfélék olyan szokatlan és lenyűgöző képességekkel bírnak, amivel esetenként még a majmokat is lekörözik. Egészen kiválóan teljesítenek például az eszközhasználat, az együttműködés, a memória és az önfelismerés terén, így Nathan J. Emery, a University of Cambridge zoológusa szerint akár tollas emberszabásúaknak is nevezhetnénk őket.

A varjúfélék intelligenciáját bizonyítja például az a bravúr, mely szerint az amerikai fenyőszajkók képesek úgy elraktározni 33 ezer magot több ezer különböző helyre, hogy később azok nagy százalékát meg is találják, még akkor is, ha közben például havazás miatt megváltozik a környezet.

A leginkább briliáns új-kaledón varjak még összetett feladatok megoldására is képesek, sőt több darabból álló szerszámokat is összeraknak az élelemszerzéshez, ha szükségét érzik. Az még nem teljesen világos, hogy az elvégzett trükköket egymástól tanulják meg, vagy a helyzettől függően a helyszínen találják ki a megoldást, az viszont bizonyos, hogy a kísérletek elején nem volt betanítási szakasz, a vizsgált madarak mindvégig a saját fejük után mentek.

Felnőtt és fiatal új-kaledón varjú
Forrás: Flickr.com

Egészen találékonynak számítanak a hazánkban gyakori dolmányos varjak is, melyek különös viselkedését Dr. Herényi Márton, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének tudományos munkatársa is több alkalommal megtapasztalta.

Trükkös megoldás az autóutakon

Az autópályákon elütött vadak megszerzésére például egészen kifinomult módszert dolgoztak ki, merthogy a magvak, gyümölcsök, rovarok, férgek, puhatestűek, kétéltűek és kisemlősök mellett dögöt is előszeretettel fogyasztanak.

A forgalmas úton folyamatosan jönnek mennek az autók, a varjú tehát életveszélyben van, ha elkezd enni az út közepén. Ehelyett odaszáll és megpróbálja elvinni az elütött állatot, hogy majd az út szélén, vagy egy közeli fán fogyassza el. Ha viszont ez egy nagyobb állat, például egy nyúl teteme, amit nem tud csak úgy felkapni, akkor megvárja, míg nem jön semmi, aztán leszáll és arrébb vonszolja egy kicsit. Ha újra jön egy autó, felreppen és nem lesz semmi baja. Így szépen lassan kivonszolja az állatot a leállósávba, ahol aztán nyugodtan lakmározhat.

Már ez alapján is sejthető, hogy a varjak valamilyen formában képesek figyelembe venni az élőlények, tárgyak súlyát és ez alapján irányítani döntéseiket és cselekedeteiket, amint azt Sarah A. Jelbert és kollégái 2019-ben bizonyítani is tudták. Orosz kutatók egy csoportja nemrég arról is beszámolt, hogy a dolmányos varjak saját testméretükkel is tisztában lehetnek.

Ha élelemszerzésről van szó, egészen kreatív tettekre képesek. A diót például addig vagdossák valami kemény felülethez, amíg az szét nem törik és el nem tudják fogyasztani.

Herényi Márton elmondása szerint a dolmányos varjak nem kifejezetten arról híresek, hogy kapaszkodnának, vagy fejjel lefelé lógnának az ágakon. De mégis addig próbálkoznak, míg el nem érik a télen kirakott cinkegombóc tetejét, hogy aztán egész egyszerűen letépjék és elvigyék az egészet.

Ha kell, a madáreleséggel teli flakont is felráncigálják és betámasztják két ág közé, hogy csak kényelmesen ki kelljen szedni belőle a magokat. Sőt egyszer már olyat is láttam, hogy egyikük szerzett egy pogácsát, belerakta az itatóba, le is nyomkodta csőrével a víz alá, majd mikor már egy kicsit átázott, elkezdte csipkedni az ételt

folytatja személyes élményeit a kutató.

Sose meneküljünk, ha támad a varjú

A dolmányos varjak persze nemcsak a táplálkozás, hanem a fészkelés terén is kiválóan alkalmazkodtak az ember közelségéhez, így korántsem véletlen, hogy hazai állományuk az elmúlt 20 év alatt kétszeresére emelkedett.

A panelek közti magas nyárfák ugyanis egészen hasonlóak azokhoz a nyílt térségek mentén magasodó fákhoz, amelyekre természetes körülmények között rakják gallyfészküket, így Dr. Herényi Márton elmondása szerint az előbbieket is kimondottan kedvelik. A városokban ráadásul rengeteg élelem van, ami lehetővé teszi, hogy télen se éhezzenek.

Mindez persze azt is jelenti, hogy a rendkívül alkalmazkodóképes dolmányos varjak és az emberek közt számtalan konfliktus is előfordul. Egy 2016-ban publikált szlovén tanulmány szerint például az sem ritka, hogy a madarak kárt okoznak a termésben és az agrárinfrastruktúrában, sőt gyakran megzavarják a lakosok nyugalmát is.

Nem éppen ijedős madarak, inkább kíváncsiak és élelmesek
Forrás: Pixabay.com

Persze nem Hitchcock Madarak című legendás filmjének híres jelenetére gondolunk, de voltak olyan esetek, amikor a varjak veszélyesen rárepültek emberekre, akik vagy menekülőre fogták, vagy hadonászással igyekeztek védekezni. Ilyen esetek főként tavasszal, és kora nyáron fordulhatnak elő, amikor a varjak a közelben lévő fészküket, az ott lévő, vagy a már kirepült, de még gyakorlatlan fiókákat védik. Ilyenkor sohasem jó, ha az ember elfordul, vagy menekül, inkább szembe fordulva, a karokat széttárva, vagy erőteljesen lóbálva, táskával, vagy esernyővel hadonászva lehet a madarat biztonságos távolságban tartani.

A hasonló esetek csökkentése érdekében mindig megfelelő és ésszerű döntésekre, de mindenekelőtt további részletes kutatásokra lenne szükség.