Pele vagy nyest költözött a házba? Mutatjuk, mi a teendő!

Kinek jutott eszébe, hogy legyen golyóstoll? – Hát persze, hogy egy magyarnak!
2020-09-09
Legalább 28 fajt mentettek meg a kihalástól az elmúlt évtizedekben
2020-09-11
Show all

Pele vagy nyest költözött a házba? Mutatjuk, mi a teendő!

Minden éjjel rumli van a padláson? Jó eséllyel nagy pele, vagy nyest vert tanyát a házban. Egyikük eszén sem könnyű túljárni, de ha jobban megismerjük viselkedésüket, talán sikerülhet fogást találni rajtuk. A két zsivány emlős világába Bakó Botond pelekutató, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferense kalauzolja el a Tudás.hu olvasóit.

A padlásra költöző állatok sok álmatlan éjszakát tudnak okozni a lakóknak, főleg, ha egész éjjel hancúroznak.

Mindez sok kísértethistóriának volt már az elindítója. Az urbanizáció elterjedésével egyre több olyan állatfaj költözik be a településekre, amelyek eredetileg erdőlakók voltak, vagy gyepeken, legelőkön éltek. Közéjük tartozik a nagy pele is. Ha megtelepszik a padláson, akkor előbb-utóbb biztosan találkozni fogunk vele, ha személyesen nem is, de az általa keltett hangzavar, rágcsálás, vagy dobolás biztosan jelezni fogja számunkra a jelenlétét.

Miért megy be egyáltalán a házba?

Sok olyan furcsaság van, aminek nem igazán tudjuk a magyarázatát. A nagy pele alapvetően a fák, nagyobb kiterjedésű erdőfoltok lombkoronaszintjében élő védett rágcsálófajunk, és a másik két hazai pelefajjal – a mogyorós és az erdei pelével – ellentétben ő az egyetlen, amelyik az emberek által aktívan lakott épületek padlására, vagy a téli álomra való elhúzódáskor a pincébe is behúzódik. Egyelőre rejtély, miért hagyja ott az erdőt.

Nagy pele: pele a padláson

Nagy pele Fotó: Farkas Alexandra

Van más furcsa szokása is?

Ugyanilyen rejtély, hogy miért húzódik be a barlangokba, hogy természetes faüregek, vagy mesterséges oduk helyett ott aludjon téli álmot, vagy a nyári vegetációs időszakban ott töltse el a nappalokat. A Budai-hegységtől kezdve a Bakonyon keresztül Aggtelekről, a Bükkből és a Dinári-hegységből is vannak a barlangászok részéről erre vonatkozó rendszeres megfigyelések. Nem tudjuk, miért alakult ki ez a különös viselkedése, de tény, hogy ő ezt bátran megteszi.

Ilyen bátor a természetes ellenségeivel is?

Mivel egy éjjel aktív, lombkoronában mozgó állatról van szó, akár a baglyok, akár az olyan kis ragadozók, mint a nyest, vagy a nyuszt, könnyen elkaphatják. Mindezt úgy kerüli el, hogy a sötét éjszakán mindig olyan ágakon, fatörzseken mozog, ami levéltakarásban van. Ez alól nincs kivétel. A földre nem megy le, csak életveszélyes helyzetben, és nem fut végig egy takarás nélküli villanyvezetéken sem, mert ezzel azt kockáztatja, hogy a macskabagoly nyakon csípi. A nyesttel ellentétben nem szalad, vagy kapaszkodik fel egy csupasz házfalon sem.

De akkor hogy jut fel a padlásra?

20-30 centiméteres testméretéhez képest elég tekintélyes távolságokat tud ugrani, de ennek maximális távolsága körülbelül másfél méter. Ha tehát a padlásunkra beköltözik egy nagy pele, akkor metsszünk vissza minden olyan faágat, bokorágat, ami a háztetőnkhöz másfél méternél közelebb van, vagy ne adj’ isten, rá is fekszik. Ha ezek után a korábbi bejutást biztosító ág kellően távol kerül a tetőtől, akkor a nagy pelénk aznap éjjel még valahogy duzzogva kiküzdi magát az erdőbe élelmet keresni, de többet nem fog visszamenni, mert ez a mutatvány számára életveszélyes manőverré változott. Ha esetleg látjuk, hogy kölykei is vannak, akkor a nagy metszés előtt legyen pici türelmünk, hogy a kicsik is szállítható méretűre növekedjenek.

Nagy pele a padláson

Nagy pele Fotó: Farkas Alexandra

Úgy tudom, vannak más praktikák is, amiket be lehet vetni a nagy pelék ellen.

Rendkívül intelligens állatokról van szó, így a mezőgazdasági boltokban kapható ultrahangos rágcsálóriasztók nem feltétlenül fognak tartós hasznot hozni. Az sem igazán válik be, ha felteszünk egy magnót, és egész nap heavy metalt bömböltetünk a padláson. Ezeket egy idő után megkedvelik, megszokják. Szoktak olyan „jótanácsokat” is adni a „szakértők”, hogy dobjunk közéjük pocokfüstölőt. Ezt semmiféleképpen ne tegyük, két okból: egyrészt védett állatról van szó, tehát elpusztítása, károsítása törvénybe ütköző cselekedet. Másfelől viszont könnyen magunkra gyújthatjuk a házat, mert ezt a füstölőt eredetileg olyan földalatti járatokra dolgozták ki, ahol az esetlegesen felcsapó lángok nem okoznak problémát.

Mi a helyzet a vadászok által gyakran használt élvefogó csapdákkal?

Vannak olyan vállalkozók, akik erre szakosodnak. De ha befogják és elviszik jó messzire a nagy pelénket, mi történik? Eltelik néhány hét és egy másik pelecsalád fog beköltözni a padlásra ugyanazon az ágon keresztül, amit nem metszettünk vissza. Perpetuum mobile.

Akkor úgy tűnik, tényleg csak a metszőolló segíthet. És mit tehetünk akkor, ha télen találunk rájuk?

A nagy pele szeptember vége, október közepe után elvonul egy 7 hónapos valódi téli álomra, német neve ennek megfelelően Siebenschläfer, azaz hétalvó. Alapvetően ilyenkor a fák gyökerei mellett, kőrakások alatt küzdik le magukat akár másfél méter mélyre a föld alá, de bizony előfordulhat, hogy egy padlásra, vagy egy pincébe húzódnak be az eltett zöldségek közé. Ilyenkor a szó emberi értelmében nem alszanak, hanem sokkal inkább egy tetszhalott állapotba kerülnek, tehát egész biztosan nem fognak nekünk semmi rosszat csinálni. Nagyjából 12-18 óra kell, amíg 2-3 °C-ra zuhan a testhőmérsékletük, de ezután percenként csak egy-kettőt ver a szívük egészen március végéig.

Akkor csak hagyjuk őket békésen szundikálni?

Ha nagyon természetbarát módon szeretnénk eljárni, akkor óvatosan fogjuk meg, amikor jönnek az első tavaszi melegek, vigyük ki egy szép nagy tölgyerdőbe, és ássuk el jó mélyre az avarban. Amikor felébred, majd csodálkozik, hogy hová került, de feldolgozza az élményt és megkeresi magának az új életterét.

És mi a helyzet a nyestekkel?

A nyest a pelének nagy konkurense, de a padlásokon nála jóval nagyobb károkat is tud okozni: teljesen szétbontja a szigetelést és megrágja a vezetékeket. Első budapesti felbukkanása még az 1800-as évek végén volt a mai Déli-pályaudvar környékén, jelentős számban viszont csak majd egy évszázaddal később, a kilencvenes években költöztek be a településekre.

Nyest

Nyest Fotó: Koncz-Bisztricz Tamás

Mi vonzotta őket a városokba?

Rájöttek, hogy egy padláson, vagy háztetőn éjszakázó városi madár sokkal könnyebb préda, mint a sötét erdőben koslatni erdei egerek, pockok és cickányok után. A faj tehát táplálkozási stratégiát váltott. Míg a természetben élő nyestek elsősorban erdei rágcsálókkal, termésekkel és gyümölcsökkel táplálkoznak, addig a városi nyestek verebekre, galambokra, de akár tyúkokra, vagy macskakölykökre is vadásznak. A padlások ráadásul tökéletes búvóhelyet is jelentenek számukra, és a közelben túl sok ragadozó sincsen.

Miért szedik szét a szigetelést?

Abból építenek vackot maguknak, amit a helyszínen találnak, ugyanis nagyon szeretnek rágni. Rágás közben pedig örömmel másznak be az apró zegzugokba is, hiszen a természetben az ezekhez hasonló cickány-, vagy pocokjáratok a kedvenc vadászterületüknek számítanak. Ezzel a rágási mániával azonban életveszélyes helyzeteket is teremthetnek, hiszen ha egy autó jó zegzugos motorterét nézik ki maguknak, ami még egy kicsit langyos is, akkor könnyen átrághatják magukat akár a fékvezetéken is.

Ellene hogyan védekezhetünk?

Felzárhatunk egy kandúrt a padlásra egy rövid időre, de a szaga nem fogja őket túl sokáig távol tartani. A nyest esetében tehát nincs más megoldás, „nyestűző” szakembert (vagy vadászt) kell hívnunk, hogy kitegyen egy élvefogó csapdát, amiben nyers hús vagy szív lehet a csalianyag. Ha sikerül befogni, el kell vinni jó messzire az erdőbe, ellene mást nem nagyon tehetünk. Bár a nyest nem védett, állatvédelmi okokból én mégis óva intenék mindenkit attól, hogy elpusztítsa, mert ezek az állatok is nagyon fontos szerepet töltenek be az adott ökoszisztémában ragadozóként.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?