Pénzügyi nevelés terén Magyarország jól teljesít a régióban

Nagyon jó program gyerekeseknek – Alpakacsikó született a Szegedi Vadasparkban
2022-07-19
Későn jött rá a geológia, hogyan vándorolnak a kontinensek, s mitől csíkos a tengerfenék
2022-07-20
Show all

Pénzügyi nevelés terén Magyarország jól teljesít a régióban

A pénzügyi tudatosság fejlesztésének igénye a 2008-as válságot követően felértékelődött egész Európában. Magyarországon 2015-től az iskolás korosztályok célzott pénzügyi nevelése is elkezdődött. A nemzetközi szinten is kiemelkedő PÉNZ7 és az egyre bővülő lehetőségek révén a pénzügyi nevelés terén hazánk a régió egyik éllovasává vált. A környező országokban is felismerték már a pénzügyi kultúra fejlesztésének fontosságát, ugyanakkor Kelet-, Közép – és Dél-Európa országaiban jelentős eltérések tapasztalhatók az iskolai pénzügyi oktatás területén.

Pénzügyi tudás és növekedés az Európai Unióban

A pénzügyi termékek diverzifikációjával, a FinTech megoldások előretörésével a pénzügyi tudás egyre fontosabbá válik egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Azok a háztartások, amelyek magasabb pénzügyi tudásszinttel rendelkeznek, jellemzően sokkal jobb befektetési, megtakarítási és hitelezési döntéseket hoznak, megértik az öngondoskodás szerepét, felkészülnek a nyugdíjas évekre. Nemzetközi felmérések alapján egyértelmű összefüggés van a gazdasági növekedés és a pénzügyi kultúra szintje között.

A Standard & Poor’s pénzügyi ismeretekkel foglalkozó, 140 országot érintő felmérése négy, a kamatos kamatot, az inflációt, a kockázatok megosztását és az egyszerű kamatszámítást érintő kérdéssel keresi meg a felnőtteket. Azokat, akik e négy kérdés közül legalább háromra helyesen válaszolnak, már pénzügyileg műveltnek tekinti a felmérés. Ebben a kontextusban pénzügyileg művelt az, aki rendelkezik pénzügy alapismeretekkel, ugyanakkor a tudás nem elég. Az OECD módszertanon alapuló nemzetközi felmérések szerint a tudás mellett az ismeretek gyakorlati helyzetben való alkalmazása, az öngondoskodáson, tervezésen alapuló magatartás és a megfelelő pénzügyi attitűd is szükséges a magasszintű pénzügyi kultúra eléréséhez.

A pénzügyi ismeretek oktatása

Európa keleti és déli országaiban élő fiatalok általában kevesebbet tudnak a helyi pénzügyi rendszerekről, mint a régió idősebb polgárai. A 18-29 éves fiatalok 40%-a nem fordít kellő figyelmet pénzügyi helyzetére. A helyi kormányok már évek óta szeretnének ezen változtatni, de az erre irányuló programok implementálása még most is nehézségekbe ütközik. Pedig ezen országokban a tanköteles gyerekek kevesebb mint 10%-a korai iskolaelhagyó, ennek ellenére az OECD nemzetközi tesztjein rendre alulmaradnak nyugati társaikkal szemben. A pénzügyekben jártas emberek jobban odafigyelnek pénzügyi magatartásukra, így tervezhetőbb, kiszámíthatóbb a pénzügyi helyzetük középtávon is, ezért nagyon fontos már az iskolás korúak pénzügyi edukációja.

A fiatalok pénzügyi tudása sokszor a család pénzügyi helyzetén múlik, ez azt is eredményezi, hogy a vagyonosabb családok gyerekei jellemzően többet tudnak a pénzügyekről, a pénzzel való bánásmódról. Emellett a világ tendenciáját követve a közép- és kelet-európai régió populációja is idősödik, így egyre fontosabbá válik az öngondoskodás, a pénzügyek hosszabb távú kezelése, az előtakarékosság a nyugdíjas évekre. Aggodalomra ad okot például, hogy Kelet- és Dél-Európában a fiatalok nem spórolnak eleget nyugdíjas korukra, hisz nincs ehhez meg a pénzügyi tudásuk.

A megoldást a célzott pénzügyi oktatás jelentheti. Sajnos, a pénzügyekről szóló tanórák megtervezése és beépítése a tananyagba sok országban jelentős kihívást jelent. Az oktatási intézmények, a pénzügyi közvetítő rendszer tagjai és a nonprofit szervezetek közti harmónia és együttműködés kell ahhoz, hogy ne csak kötelező legyen a pénzügyi oktatás a tanulók számára, hanem gondolkodásuk részévé, alapkészséggé váljon a pénzükkel való hatékony gazdálkodás.

Árnyaltabb a kép azonban, ha a környező országokban folyó pénzügyi kultúra fejlesztő programokat tekintjük át.

Szlovákia

A Szlovák Nemzeti Bank által létrehozott Institute of Banking Education of the National Bank of Slovakia független intézményként a pénzügyi szektorban dolgozók számára indít szakmai továbbképzéseket, és szakmai vizsgákat is szervez pénzügyi közvetítők és tanácsadók számára. Az intézet programjait a Szlovák Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztérium hagyta jóvá.

A közoktatásban külön pénzügyi tudatosság tantárgy azonban nincs, de egyes tantárgyak tantervébe minimálisan bekerülnek a pénzügyi ismeretek. Emellett igény szerint a közgazdasági társaságok és alapítványok előadások formájában segítséget nyújtanak a diákoknak. Figyelemreméltó, hogy a magyar tannyelvű iskolákban magyarul is tartanak előadásokat ezek a szervezetek.

A Global Money Week (GMW) nemzetközi pénzügyi edukációs programsorozathoz 2014-ben csatlakozott az ország, ugyanakkor hatásfoka nagyon alacsony, évente csak néhány száz diákhoz jutnak el a pénzügyi ismeretek a Szlovák Nemzeti Bank által koordinált program keretében.

Románia

2018-ban a Román Nemzeti Bank – amely egyben a helyi Pénzügyi Felügyelet is – az Oktatási Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Román Bankok Szövetsége országos együttműködés keretében összefogtak a pénzügyi tudatosság fejlesztésének érdekében és aláírták az első pénzügyi oktatási megállapodást. A Pénzügyi Felügyelet a banki szektoron kívüli piaci szereplőket is bevonva hosszú távú pénzügyi kultúrát támogató programokat hozott létre.

2020-ban a román Oktatási Minisztérium engedélyezte, hogy bizonyos iskolákban pilot program keretében megkezdődhessen a pénzügyi nevelés. Az általános iskolák 5-8. osztályában nincs még célzott pénzügyi nevelés, gimnáziumban viszont átlagosan heti 1 óra. A szakközépiskolákban a számvitel, vállalkozástan, közgazdaságtan és statisztika keretében viszont heti 1-3 órában is tanulhatnak gazdasági ismereteket a diákok.

Románia is részt vesz a jegybank által összefogott GMW programsorozatban, melynek keretében 2022-ben már 30.000 diákot értek el.

Horvátország

A 2015–2020 közötti időszakra a fogyasztói- pénzügyi kultúra fejlesztés érdekében létrehozott nemzeti stratégia eredményeképpen a felnőtt lakosság pénzügyi ismeretei az OECD felmérések tanulsága szerint javultak, ugyanakkor a magatartás és attitűd tekintetében visszaesést könyvelhetett el az ország. Horvátországban a Pénzügyminisztérium irányítja és fogja össze a pénzügyi nevelés keretrendszerét a minisztériumokkal, oktatási intézményekkel és felügyeletekkel együtt. A fejlesztés fő célja, hogy felkészítse a jövő generációját a mindennapi pénzügyi döntésekre. Sajnos ennek ellenére nem készült semmilyen rendelet az oktatási intézmények számára a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztésére. Bár Horvátország szintén részt vesz a Global Money Week eseményein, 2022-ben kevesebb mint 8000 tanulóhoz jutottak el pénzügyi ismeretek a program keretén belül.

Szerbia

Az általános iskolákban a pénzügyi ismeretek oktatása hiányzik, a középiskolákban pedig különböző tantárgyakba integrálva tanulják a diákok.

A Global Money Week (GMW) nemzetközi pénzügyi edukációs programsorozathoz szintén 2013-ban csatlakozott az ország, ugyanakkor hatása marginális, évente csak néhány száz diákhoz jutnak el a pénzügyi ismeretek a program keretében.

Montenegró

A pénzügyi tudatosság és a személyes pénzügyek azon tárgyak közé tartoznak, amiket a montenegrói kötelező oktatás nem ismer el. Az iskolákban évente sor kerül a „nemzetközi vállalkozók hete” programra, amely nyomokban tartalmazhat pénzügyi ismeretterjesztést is. A diákok a pénzügyek kezeléséhez szükséges tudást leginkább az úgynevezett „vállalkozói klubokban” és egyéb iskolán kívüli programok során szerezhetik meg.

Montenegró 2020 februárjában hozott létre egy országos pénzügyi oktatási bizottságot, melyet a Montenegrói Nemzeti Bank vezet. A bizottság célja, hogy a pénzügyi oktatást országos szinten koordinálja és hogy előkészítsen egy nemzeti stratégiát a nevelési programok fejlesztésére és elérhetővé tételére. A Global Money Week (GMW) nemzetközi pénzügyi edukációs programsorozathoz 2013-ban csatlakozott az ország, 2021-ben először kötelezővé téve az iskoláknak a programot, így 224 iskola 100.000 diákjához juthattak el a pénzügyi ismeretek.

Magyarország

Hazánkban 2015-ben indult el az iskolai pénzügyi nevelő programok intenzív fejlesztése. Azóta csatlakoztunk a GMW programsorozathoz a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozó témahét megrendezésével, melyen minden évben diákok százezreihez juthatnak el tematikus pénzügyi ismeretek a kormányzati, civil és üzleti szféra széleskörű összefogásának eredményeként. A program három alkalommal került be a GMW által nemzetközi szinten legelismertebb pénzügyi fejlesztő programok sorába. A kormány 2017-ben dolgozta ki a pénzügyi kultúra fejlesztésének 7 éves stratégiáját, mely szintén a közös cél érdekében fogja össze a szervezetek és intézmények programjait. Technikumokban kötelező a pénzügyi és vállalkozói ismeretek tantárgy, gimnáziumokban tantárgyakba integrálva tanulhatnak gyakorlatias pénzügyeket a diákok. Általános iskolában is megvan erre a lehetőség, kész tankönyvek, digitális tananyagok teszik lehetővé már 3. osztálytól egészen érettségiig a pénzügyi ismeretek tantárgyi integrációját.

Hazánkban már látszik a hétéves erőfeszítések eredménye, a Pénziránytű Alapítvány OECD módszertanon alapuló felmérései szerint jelentősen emelkedett a fiatal felnőttek (18-29 évesek) pénzügyi tudatossága is.

Hogyan tovább?

Miután a pénzügyi tudatosság emelésével további növekedési potenciál azonosítható, a pénzügyi kultúra fontosságnak felismerése megjelent a közép-, kelet- és dél- európai országok döntéshozóinak koordinátarendszerében. A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság már a figyelem középpontjába állította a pénzügyi tudatosságot és az országok vezetői folyamatosan vizsgálják, hogy a máshol bevált, jó gyakorlatok hogyan alkalmazhatók hazájukban. Jól láthatóan a kormányok az elmúlt években megerősítették a pénzügyi kultúrával kapcsolatos programjaikat. A további fejlődés részeként először a releváns oktatási és képzési anyagokat szükséges frissíteni, majd ezeket minél szélesebb kör számára elérhetővé tenni, mindvégig együttműködve a pénzügyi szektor szereplőivel, ahogy ez Magyarországon 2015-től már megvalósult. A következő lépés pedig majd a mindennapi pénzügyek oktatásának kötelezővé tétele kell, hogy legyen.

A szerző a Pénziránytű Alapítvány kommunikációs szakértője

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.