Rendhagyó tanárszakkal kedveltetnék meg a reáltárgyakat

Az izmok erősítése csökkenti a halálozás kockázatát egy új tanulmány szerint
2022-03-02
Az MTA állásfoglalást adott ki az ukrán és az orosz tudósok háborúellenes fellépéséről
2022-03-03
Show all

Rendhagyó tanárszakkal kedveltetnék meg a reáltárgyakat

Tavaly az egész országban összesen 26 fiatal döntött úgy, hogy fizikatanárnak tanul, s kémiatanári szakon is csak kettővel többen kezdték meg felsőfokú tanulmányaikat. Biológiát mintegy 110-en szeretnének majd tanítani, de három éve még ezt a szakot is harminccal többen kezdték. A természettudományi tárgyakat oktató tanárok átlagéletkora ötven év körül van, így tíz éven belül – ha nem változik a helyzet – nagy tömegben mennek nyugdíjba a jelenleg még tanító pedagógusok. A változást a szakma egy teljesen új ötéves szaktól várja, melyre épp most zárul le a jelentkezés, s ha elegendő jelentkező lesz, ősszel hét helyen indul a Z-szakosok képzése. A meglepően forradalmi kurzusról Weiszburg Tamás, az ELTE TTK tanára, a szak országos koordinátora tájékoztatta a tudas.hu-t.

Weiszburg Tamás

Weiszburg Tamás

Meg kell állítani a természettudományt oktató tanárok eltűnését

Mi az oka a természettudományi tanári szakokra jelentkezők drámai csökkenésének? Csak a fizetés ezt nem magyarázná, hiszen humán és nyelvszakokon nem ilyen nagy a diákok hiánya.

Sok oka van a mostani helyzet kialakulásának. Egyértelmű, hogy a béremelés elengedhetetlen s valószínűleg egy ponton ezt az élet ki is fogja kényszeríteni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kilencvenes években sok olyan piacképesebbnek bizonyult szak is indult, amelyek a természettudományi szakokra jelentkezők egy részét eltérítették. Másrészt az ide jelentkezők száma eleve korlátozott, mivel az átlagosnál jóval hosszabb távú és rendszeres felkészülés kell a sikeres jelentkezéshez és egyetemi jelenléthez. Aki ugyanis mondjuk a kémia-fizika tanári szakot választja, annak már valahol a felső tagozatos években el kell kezdeni érdeklődni a matematika iránt és szisztematikus tanulásba fogni ebben az irányban. Egy humán tanári szak esetében jóval későbbi ráhangolódás is sikerrel járhat, míg, ha valaki csak a tizedik osztályban (vagy a középiskolai évek közepén) kezd komolyabban érdeklődni a természettudomány iránt, nem biztos, hogy sikeres lehet egy emelt szintű célzott érettségin, vagyis a felvételin. Sajnos Magyarországon az elmúlt évtizedekben meggyengült a természettudományos gondolkodás folyamatos építése az iskolában. Ezt Amerikában harminc évvel ezelőtt egy óvodától a középiskola végéig tartó keretrendszer kiépítésével tudatosan kezdték megerősíteni. Ott a matematikát, a nyelvet és a természettudományt fontos fejlesztési kompetenciának nevezték ki, s mindhárom területet el tudják vinni az érettségiig.  Nálunk az új NAT-ban ezzel szemben megszűnt még az általános iskola első két évében a korábban meglévő önálló környezetismeret is, igaz, az olvasás keretében előírtak ilyen témákat is.

Az új szak ennek az időszaknak egy szakaszát, a 5.-8. osztályt célozza meg, méghozzá egy komplex természettudományi tanárképzés formájában.

Köztudott, hogy a természettudományoktól már a 8. és 9. osztály határán fordulnak el sokan még azok közül is, akik tehetségesek lennének ebben az irányban, s akik mégis ezt választják, azok is olyan alternatív pályák felé indulnak, mint az orvosi, vagy mérnöki karrier, netán elmennek külföldre tanulni, úgyhogy tanárnak alig marad valaki.

Mennyire számít a mostani helyzet kialakulásában, hogy az elmúlt évtizedekben a természettudományok ismeretanyaga oly mértékben elszakadt a hétköznapi megértés szintjétől, hogy ezzel az iskolai szintű elmagyarázás nem tudott lépést tartani, amit súlyosbított, hogy pénz- és időhiány miatt egyre kevesebb a kísérletezés, a gyakorlati bemutató, pedig ezek lehetnek az ilyen tanórák élményadó tényezői?

Inkább azt tartom fontosnak, hogy a 19. század végén még egységes természetkép az utána következő fantasztikus felfedezések hatására szétvált és mára az egyes diszciplínák között nagyjából megszűnt a közlekedés. Miközben a természet ma is egységes és az a szakma, amelynek ezt egységben kellene bemutatnia, az éppen a tanár. Akik ma tanítanak, azokat sem így képezték/tük és ezért ők is zömében egy-egy szűkebb szakterületen vannak otthon, s hiányzik a fejekben egy 21. századi természettudományos szintézis. Persze a kísérlet, a gyakorlatorientált oktatás roppant fontos, mert enélkül az órák nagyon unalmasak.

Z-szak a Z generációnak

Az új szak neve Z-szak, ami gondolom, nem a gyenge minőségű filmekre hajaz.

Semmiképpen. Olyan rövid nevet kerestünk, amivel egy országos brandet tudunk építeni. S mivel épp a 2000 és 2010 között született Z-generációt céloztuk meg, azért adta magát a Z, miközben a szak egyik vezérelve a fenntarthatósági gondolat, nem véletlen, hogy a kurzus egyik előzményének épp a környezettan tanári képzést tartottuk. Zöld szaknak azonban nem akartuk elnevezni, hiszen ez a név át van politizálva és van, akinek ez szitokszó lenne.

Vegyük sorra az újdonságokat. A szakra való bejutáshoz nem kell emelt szintű természettudományi érettségi, ami teljesen szokatlan, ráadásul regionális oktatás lesz, ahol hét helyen folyik majd összehangoltan az oktatás.

A szakra valóban akár humán tárgyú emelt szintű érettségivel is lehet jelentkezni. De a Z-szak nem lesz alternatívája a fizika, kémia vagy biológia gimnáziumi tanári szakoknak. Nem azokat szeretnénk megcélozni, akik oda tartanak. Mi az átlagos természettudományos felkészültségű, de kíváncsi diákokat szeretnénk megszólítani. A hat egyetem hét képzési helye között szoros lesz az együttműködés, mert közösséget szeretnénk építeni közös élményekkel, s ha a diákok kéthavonta találkoznak, remélhetően ki tud alakulni egy olyan összetartó csapat, amely önmagában megtartó erővel rendelkezhet s talán az öt év után nem retten el a közoktatástól. Ha minden képzőhelyen, tehát Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Nyíregyházán, Egerben és az ELTE-n Budapesten, illetve Szombathelyen összejön legalább tíz-tíz fő, országosan pedig száz, az már nagyon jó induló létszám lenne.

A tanterv is újszerű lesz, más alapozással, tárgyakkal…

Nem azzal kezdjük, hogy a mechanika, vagy a biológia alapjait tanítjuk majd meg, tehát a szakmát, s majd utána az oktatási módszertant, hanem először értő olvasással, retorikával, vizuális kommunikációval és vizuális kultúrával ismertetjük meg a hallgatókat, tehát azokat a képességekkel, amelyeket ők maguk is fel tudnak majd használni a további tanulásban és az oktatásban. Mindenből a legfontosabb, legalapvetőbb dolgokat szeretnénk megtanítani, kellő mélységgel, az egyes természettudományi ágak közötti összefüggésekre koncentrálva. Emellett arra is lehetőség lesz, hogy egy fél évre ösztöndíjjal külföldre is elmehessenek, ami a kétszakos tanári szakoknál nem volt igazán megoldható, mert ez alatt az idő alatt a másik szakjukkal lemaradtak volna.

A földrajzosok ki akartak maradni

Miért maradt ki a földrajz?

Egyrészt földrajztanár fajlagosan még több van, másrészt kevesebb az órájuk is. De a földrajztanárok a sokéves előkészítő folyamat során maguk sem akartak csatlakozni ehhez a szakhoz, bár eleinte ez a szak is benne volt a csomagban. Az egyik elfogadható szempontjuk az volt, hogy a földrajzi tananyagban az angolszász országokkal ellentétben van egy erős társadalomtudományi rész is. Amúgy a három szakot is nehéz volt bepakolni ebbe a tantervbe, egy negyedik még több gondot okozott volna. Persze a geofizikai, meteorológiai és geológiai ismeretek azért mégis képviseltetni fogják magukat a tananyagban, hiszen ezek részei a közvetlenül megtapasztalható természetnek, részei a fizikának, kémiának, sőt biológiának is.

Mit gondol, képes lesz a Z-szak javítani a nemzetközi kompetenciamérések során tapasztalt lesújtó képen, ami a magyar fiatalok műszaki-természettudományos ismereteiben bekövetkezett hanyatlást tükrözte és amely hosszabb távon gátja a társadalom innovációs és gazdasági teljesítményének?

Ha sikerül jól megcsinálni, akkor képes lesz. Nagyon sok biztatást kapunk. És szerencsére a kétkedőknél is inkább az aggodalmat látom, mint a rosszindulatot. Kétségtelenül megjelentek bántónak tűnő kommentárok is sok reményvesztett embertől, köztük nagy tapasztalatú tanár kollégáktól a közösségi médiában, de mi öt évben gondolkodunk. Ráadásul sok, a három terület egyikéből már diplomával, akár főiskolai diplomával is oktató tanárt érdekel a Z-szak, mert jövő évtől két év alatt rövidciklusú tanárképzés keretében megszerezhetik ezt a diplomát. Aki pedig később meggondolja magát és mégis gimnáziumi tanárként szeretne elhelyezkedni, a Z-szak elvégzése után három féléves továbbképzés eredményeként ezt is megteheti.

Kik fognak a Z-szakon tanítani és mennyiben fognak új szemléletet képviselni?

Sok még a buktató, de a legkritikusabb, hogy mi, oktatók képesek leszünk-e legyőzni saját magunkat. Mindannyian érezzük a vágyat, hogy javítsunk a helyzeten, s ha megvan ez a törekvés és ezt kellő szerénységgel sikerül párosítani, van esély a változásra. Nagyon számítunk a gyakorló tanár kollégákra is az egész országban, igyekszünk velük is széleskörű együttműködést kiépíteni. Ráadásul nem csak a hagyományos szaktanári képzésektől tudunk elindulni, hiszen negyedszázada létezik környezettan tanári képzés is, aminek előképként felhasználhatjuk az elemeit. Az ELTE-n mindenesetre csak olyan oktatót hívunk tanítani erre a szakra, aki hisz benne.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.