Sokkal többen érintettek a poszt Covid tüneteivel, mint gondolnánk, köztük a gyerekek is. A levertség szinte mindenkire jellemző, és vannak, akiknél komoly szívproblémák is jelentkeztek – nyolc orvos, nyolc szakterületről mutatta be a poszt Covid szindrómát a Medicina szakmai konferencián.

Maga a Covid betegség annyira új, és sok tekintetben ismeretlen, hogy még a szakembereket is megosztja. A betegségnek egyes fertőzöttek esetében elhúzódó utótünetei vannak, ezt hívják poszt Covid szindrómának, azonban ezt a tünetegyüttest is csak most kezdi még megismerni az orvostársadalom.

A 43. Medicina konferencián

egymástól merőben különböző orvosi szakterületről érkező neves szakemberek beszéltek a vírusról és a poszt Covid kezelésről. Ami közös bennük, hogy így-vagy úgy, de közeli kapcsolatba kerültek a Covid-19-el, és mindannyian harcoltak a járvány ellen.

Medicina konferencia A Magyar Kórházszövetség, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság szakmai támogatásával, a növekedés.hu együttműködésével rendezték meg a Medicina Projekt 43. konferenciáját. A budapesti rendezvényen neves előadók számoltak be a gyógyítók járvány alatt végzett munkájáról, az egészségügyi intézményrendszer és a gyógyító munka finanszírozásának szükségszerű átalakításáról. A szakemberek kiemelten foglalkoztak a fertőzésen átesett betegek utókezelésével, a post Covid szindrómával, és szó volt a vírus terjedésének modellezéséről. A rendezvényen átadták a Medicina 2020 évkönyvhöz kötődő díjakat az ágazat kiválóságainak. A tanácskozáson elhangzott előadásokat honlapunkon, a medicina rovatban megtekinthetik az érdeklődők

A Medicina konferencia egyik legfontosabb kerekasztal-beszélgetésének témája a poszt Covid szindróma, és az egészségügy új kihívásai voltak.

Nyolc orvos, nyolc szakterület, nyolcféle látásmód

A levertség minden betegnél megjelenik

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnök-helyettese a Covid, a long Covid, és a poszt Covid tüneteiről kérdezte a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit.

Bittner Nóra, pulmonológus, onkológus, klinikai farmakológus, a Semmelweis Egyetem docense elmondta, hogy

ami sajnos nagyon gyakori, és a súlyossági foktól szinte függetlenül, gyakorlatilag minden betegnél megjelenik – még az enyhe tüneteket mutatóknál is 70-75 százalékos gyakorisággal – az a levertség, és a terhelhetőség nagyfokú csökkenése. Ezek után küldik el a betegeket a megfelelő vizsgálatra, ilyenek a CT, az alacsony dózisú CT terhelés, az úgynevezett 6 perces járásteszt, az ergospirometria, vagy éppen a speciális légzésfunkciós vizsgálatok, melyek előtt közel egy órás kérdőívet töltetnek ki a páciensekkel, hogy országos szinten képet kapjanak ezeknek a tüneteknek az elterjedtségéről – húzta alá.

Akiknél a vezető tünetet  megtalálják, azokat célzottan tovább küldik a megfelelő szakosztályokra.

Toldy-Schedel Emil, kardiológus, a Budapesti Szent Ferenc Kórház Főigazgatója hangsúlyozta, hogy a járvány alatt elkezdtek dolgozni a tüdőgyógyászokkal, ami hasznos, hiszen így visszatérhetnek a gyökerekhez, mivel a szív és a tüdő a test azonos egységében található.

A Covid korai gyógyulási szakaszában, a mellkasi fájdalom mögött a leggyakrabban egy szívkülsőhártya gyulladást látnak,

– hangsúlyozta.

A legtöbb esetben – 70 százalék – ‘megússzák’ a betegek egyszerű szívritmus-zavarral, de a legnagyobb gondjuk a nem diagnosztizált pitvarfibrilláció. Ráadásul a koronavírus miatt jóval nagyobb a stroke esélye, mint a sima pitvarfibrilláció esetében.

Külön veszély, hogy a pácienseknél

gyakran kialakul szívelégtelenség, olyanok estében is, akik nem voltak korábban kardiovaszkulárisan érintettek.

Sajnos ezeknél a betegeknél nagy a mortalitás, még a fiataloknál is, különösen, ha előfordul például eszméletvesztés is a tünetek között.

A legnagyobb kihívás a diagnosztika mellett, hogy mikor adják vissza ezeket a betegeket a normális ellátásnak.

Nagyon veszélyes a depresszió

Velkey György a járványnak és a járványban érintett embereknek, családoknak, orvosoknak, kórházi személyzetnek a lelkiállapotáról, mentális helyzetéről is kérdezte a jelenlévőket.

Balázs Judit pszichiáter, kiemelte, hogy

akiknél a betegség alatt depresszió alakult ki, sokkal rosszabbak a gyógyulási esélyek. Akiknek kezelik a depresszióját, azoknál ez a helyzet javítható. A depresszió kezelhető, de komolyan kell venni, és nem mellesleg jelentős gazdasági kiesést is okozhat – tette hozzá.

A long Covidnál, poszt Covidnál a depresszió, a munkaképtelenség, az alvási zavarok nagyon jellemzőek.

A depresszió legsúlyosabb végkifejlete az öngyilkosság. Az előző rendszerben sajnos ebben világelsők voltunk, ám az elmúlt 30 évben felére esett a szuicidiumok száma, most azonban ez megváltozott, és ez a szomorú érték újra növekedésnek indult – fogalmazott.

A járvány egyébként mentálisan minden korosztály számára káros volt – tette hozzá.

Minden korosztályban elterjedt

Krivácsy Péter, az SE 1. számú gyeremekklinika sürgősségi osztályveztője  – hangsúlyozta, hogy a sokszervi gyulladás minden korosztály esetében, de gyermekeknél különösen elterjedt.

Ehhez kapcsolódva Szűcs Attila, intenzív terápiás szakorvos, az SZSZBM Kórházak és Egyetemi Oktatókórház orvosigazgatója hozzátette, hogy ugyan

még csak most szabadultak, most adták ki az utolsó beteget az intenzív osztályról, tehát még nem ez volt az elsődleges problémájuk,

de voltak olyanok, akik különböző szervi elégtelenséggel visszakerültek hozzájuk a különböző szakosztályokról, de klasszikus poszt Covid szindrómás beteggel még nem igazán találkoztak.

Hatalmas terhet ró az alapellátásra

A házigazda ezután arra volt kíváncsi, hogy az alapellátáson belül mekkora terhet ró az egészségügyre a poszt Covid szindróma.

Békássy Szabolcs, országos kollegiális vezető háziorvos úgy vélte, hogy hatalmas terhet ró az alapellátásra a poszt Covid, long Covid. A háziorvosok legfontosabb szerepe ebben az esetben a differenciálásban, a helyes diagnosztikában van, ezt a prakszisközösségekben történő együttműködés elősegítheti – fogalmazott.

Ellátás szervezés – sokkal több lehet az érintett

Szűcs Attila, intenzív terápiás szakorvos, az SZSZBM Kórházak és Egyetemi Oktatókórház orvosigazgatója bemutatta az ellátás szervezésről készített előadását.

A következő képen látható adatok voltak a hivatalos COVID járványügyi adatok hazánkban.

Azonban ennek a többszöröse, akár tízszerese lehetett a valódi fertőzöttek száma – hívta fel rá a figyelmet.

Ezzel az a probléma – tette hozzá, hogy ugyan

ez egy pulmonális betegség, de bármilyen nem pulmonális érintettséggel együtt járhat,

így tehát bármilyen szervrendszernél találkozhatunk poszt Covid tünetegyütessel.

Hivatalosan a koronavíruson átesettek 10, de akár 40 százalékánál alakulhat ki poszt Covid tünet

– fűzte hozzá. Magyarországon ez körülbelül 81 ezer beteget jelent elméletileg, de a valóságban ez a szám akár 320 ezer is lehet.

Épp ezért nem mindegy, mekkora betegszámmal kell számolniuk, hiszen ez alapján tudják megszervezni az ellátást, kialakítani a poszt COVID ambulanciákat, úgy hogy közben újra kell indítani a többi ellátást is.

Az eseményről készült videót a növekedés.hu youtube csatornáján tudják megnézni